Tolna Megyei Népújság, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-11 / 161. szám
1959. julias n, asszonyoknak — lányoknak NYÁRI DÍVÁS Képek a MÉSZÖV divatbemutatójáról Nyári jótomácsok Függönyök tisztítása A függönyökből először kirázzuk a port, aztán négyret hatjuk, s oldalt nagy öltésekkel összefévedjük, így nem fog olyan könnyen elszakadni a mosásban. Azonkívül sokkal könnyebben is kezelhetjük. Állott vízben áztatjuk, szóda nélkül. Miután másnapi-kicsavartuk belőle az első vizet, gondosan beszappanozzuk és hideg vízben állítjuk a tűzhelyre, ahol a víz lassan fölmelegszik, de forrnia nem szabad. Most alaposan átmossuk a lúgban, kifordítjuk, megöblítjük langyos vízben s azután beszappanozzuk 15—20 percig lassan főzzük. A vízből kivéve most már kiöblíthetjük és bekékíthetjük. Függönyöket sohasem szabad dörzsölni vagy csavarni. Végre keményítőbe tesszük s nedvesen vasaljuk. Fűfolt a ruhán A száraz ruhadarabot alaposan átitatjuk spiritusszal s kidörzsöljük a foltot belőle, aztán tiszta vízzel kiöblítjük. Vagy: egyszerűen forrásban levizet öntünk a foltra s közben egyre dörzsöljük. Friss folt azonnal kimegy így s ha forró víz nincs kéznél, sokszor egy kevés citromlével való dörzsölgetés is elegendő. Vagy: jól megnedvesítjük a foltot, meggyújtunk egy kénzsinórt s föléje tartjuk a foltot. Azonnal elenyészik. Izzadságfolt a selyemruhában Denaturált szesszel megnedvesítjük a foltot, kevés borkősavat hintünk reá, dörzsöljük, aztán lemosogatjuk szeszbe mártott puha rongyocskával. Vagy: mindenféle szövetnél alkalmazható a következő eljárás: öt rész kenétert, két rész szalmiákszeszt és öt rész denaturált szeszt összekeverünk s ezzel dörzsöljük ki a foltot. Utána alapos öblítés szükséges. Halványabb foltoknál elegendő, ha kilenc rész víz és egy rész borax keverékben mossuk ki, vagy gyenge epeszappansúggal öblítjük át. Gyümölcsfolt selyemben Ha selyemből akarunk gyümölcsfoltot kivenni, langyos boraxos vízben mossuk át s utána öblítsük ki tiszta vízzel. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG Negyven éves receptek, amelyeket ma is ajánlunk ÉTELEK MARHAHÚSBŐL Vadász-sült Végy egy vesepecsenyét, szedd le a csontját és bőrnyéjét, sózd és borsozd meg s tűzd meg fölváltva vékonyra vágott szalonnával és sárgarépával szép sűrűn. Tégy egy lábasba gyökeret, vöröshagymát és zsírt, tedd belé a vesepecsenyét és hagyd letakarva barnára párolni; ezután önts reá egy kevés levest és tejfölt. Vágd vékony szeletekre, a levét szűrd rá és zöldbabbal környezve add föl Szalonnás sült Végy egy szép darab felsült, szürkéid meg egy késsel és duggasd meg ujjnyi hosszú és vastagra vágott besózott és borsolt szalonnával; párold meg vöröshagymával, gyökérrel, babérlevéllel és kevés ánizsmaggal puhára. Ezután ereszd föl, s ha levét elforrta, törd át szitán, és fölvágva, sonkástésztával környezve add föl. Fokhagymás sült Egy darab felsült duggass meg jól egész gerezd fokhagymával és párold meg puhára, úgy mint a szalonnássültet és burgonyapirítattal add föl. Cigánysült Egy darab vesepecsenyét göngyölj oly nagy szalonnába, hogy az egészet beborítsa. Sózd és borsozd meg, hagyd szép barnára sülni a szalonnával és tojásos burgonyával add föl. Alföldi sült Egy darab vesepecsenyét be kell sózni s egy lábasban a zsíron vöröshagymával meg kell párolni; ha már puha, keverj alá egy kevés paprikát, tégy reá tejfölt és apró tojásos haluskával add föl. Olvasd a TOLNA MEGYEI Népújságot! A segítség mindig jókor jön A paksi járás vezetői a dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz-ben Ez jutott eszembe, amikor megláttam a dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet búzatábláján szorgoskodó paksi elvtársakat. A Paksi Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy önkéntes jelentkezés alapján egy napi munkával segítséget nyújtanak az aratás idején a dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezetnek. Az elhatározást tett követte. A pártbizottság, a tanács, a KISZ-bizottság, a járásbíróság, a nőszövetség, a kiegészítő parancsnokság, a rendőrkapitányság és a népi ellenőrző bizottság vezetői szerdán, mintegy huszonöten arattak a Szabadság Termelőszövetkezetben. Mikor reggel megérkeztem, az elvtársak már befejezték a reggelit. Rév András elvtárs, a járási pártbizottság első titkára éppen a brigádok munkahelyeit jelölte ki. A többség a kévéket rakta keresztbe, a másik csoport pedig kézierővel kezdett az aratáshoz. A kombájn már egy napot állt és még most sem sikerült megjavítani. I,. Kovács László, a járási rendőrkapitányság vezetője nagy buzgalommal és hozzáértéssel kezdett neki a szereléshez, mert ez «szakmájába vágó munka« — amint megjegyzi. — Milyen cél vezette a pártbizottságot, amikor elhatározták, hogy részt vesznek a termelőmunkában, — kérdem Rév elvtárstól. — Elsősorban az eddigi tapasztalatok késztettek erre. Nem első ízben veszünk részt az aratásban. Bármennyire ismerjük is a járás dolgozóit és a munkájuk természetét, reális képet csak együtt dolgozva lehet alkotni. Munka közben feloldódnak az emberek, véleményüket és javaslataikat gátlástalanabbul tudják elmondani és ezekből mi csak tanulhatunk. Ezen felül közelebbről látjuk a munkaszervezés problémáját és a termelékenységről is tapasztalatból tudunk véleményt mondani. Például meggyőződtem, hogy a tagság munkafegyelme jó, mert a tsz-tagok a megérkezésünkkor — reggel 4 órakor — már arattak. A mezőgazdaság gépesítésének előnyéről is a gyakorlatban győződhetünk meg. Egyszóval, politikai munkánkat nagyobb lendülettel, alapossággal és hozzáértéssel végezhetjük ezután, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve. Már éppen a másik búzatáblára akartam menni, amikor megláttam dr. Kiss Tóth Tihamér elvtársat, a bíróság elnökét, ő is a kévehordásnál segédkezett, de amint mondja — »még itt is jogi tanácsot adok«. Egy termelő szövetkezetben dolgozó asszony a tőle különélő férjétől akart gyermektartásdíjat követelni és ennek útja-módja felől érdeklődött. A másik táblán isézierővel arattak. Itt Dévai Lajos őrnagy és Beda József a járási tanács elnökhelyettese versenyeztek Bokros elvtárssal, a tsz elnökével. Azonban minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult, mert Bokros elvtárs olyan széles rendet vágott, hogy egy marokszedő nem is győzte utána szedni a markot. Időközben a kombájnt is megjavították és most már teljes erővel megindult az aratás. A paksi elvtársak tapasztalatokkal, a termelőszövetkezet pedig munkaeredménnyel gazdagodott. Dr. Steinbach János 3 Fiatalok a termelőszövetkezetben Mint egy mezei virágcsokor, olyanok ezek a lányok, a németkéri Ságvári Termelőszövetkezetben: vidámak, frissek és csinosak. Alig hagyták még el az iskola padjait, kapát, villát, gereblyét ragadtak, sok munkaegységet keresnek, ruhát, cipőt és bútort vásárolnak maguknak. Felnőttként veszik őket számba. A nagy kukoricatábla mellett találkoztunk velük. Éppen befejezték a kapálást és indultak a szomszédos lucernatáblára szénát gyűjteni. Csak úgy égett kezükben a munka. A kis piroskendős, 16 éves Nyúl Magdi alig látszik ki a kukoricákból. Tavasszal kezdett el a termelőszövetkezetben dolgozni, eddig 98 munkaegységet keresett. — Egyik legügyesebb lányunk — dicséri a csapatvezető, Kolbeisz Lászlóné. — Tanulni szerettem volna, végig kitűnő voltam az általános iskolában. Nagyon szeretem a matematikát — meséli Magdi. Megtudtuk, hogy az általános iskolából is szívesen küldték volna középiskolába, hisz egyik legtehetségesebb tanuló volt, de szülei nem engedték. — Egy-két évig dolgozom és majd azután tanulok, nem mondok le róla — állapodik meg önmagával és a körülményekkel. Biztosak vagyunk benne, hogy neki lesz igaza. Tanulni akar a 15 éves Takácsi Kati is. Kertész akar lenni. Neki már teljesen kiforrott tervei vannak: egy ideig dolgozik a szövetkezetben, majd kétéves kertészeti iskolára megy, onnan visszajön a tsz.-be kertészkedni, s közben levelező tanulóként elvégzi a mezőgazdasági technikumot. A 17 éves Vinkovics Jóskától az ifjúsági labdarúgó-csapat „villámgyors” jobbszélsőjétől tudjuk meg, hogy jó KISZ-szervezetük van a németkéri fiataloknak. Legfrissebb programjuk egész napos autókirándulás Siófokra. Jóska az egyetlen fiú itt a növénytermesztési brigádban és 323 munkaegysége van. Egyébként már „öreg”, négyéves tsz-tag. Négy éve dolgozik a termelőszövetkezetben Kaszás Irénke is. Tavaly 250 munkaegysége volt, az idén szerzett már 160-at. Irénkéről az a hír járja, hogy egyik legcsinosabb lány a faluban. A rossz nyelvek azt is mesélték róla: már készen áll a stafénungja. Dicséretére legyen mondva, hogy saját keresetéből vette. Szép életük van Németkéren a Ságvári Termelőszövetkezetben a fiataloknak. Vidáman, dalolva dolgoznak együtt, s szinte észre sem veszik, hogy fogynak mögöttük a kukoricasorok, meg a szénarendek. És a tagsági könyvükben pedig gyarapodnak napról napra a munkaegységek. —is----OS— E HETI Kellemetlen Miért tűri a paksi Béke Étterem — egyébként helyesen nagyon igényes — vezetője, hogy bárki (mégha az illető vásárol is) meztelen felsőtesttel fogyassza a halászlét a szépen terített asztalnál? Ami megengedhető egy fürdőhelyen, nem biztos, hogy helyes egy étteremben is. A vendéget olykor nemcsak kiszolgálni, de nevelni is lehet. Sőt, ha szükséges , kell is.* Panaszkodnak a cikóiak. És nem is ok nélkül. Az ok az, hogy nemrégiben épült művelődési otthonuk, enyhén szólva, düledezik. Rövidesen tetemes beruházással kell újjáépíteni, hogy megint használni lehessen, anélkül, hogy állandó életveszélyt jelentsen látogatóira nézve. Hasonló a helyzet a mórágyi úttörőházzal és még néhány más épülettel is. Azt kérdezi az olvasó, ki építette alig néhány évvel ezelőtt a művelődési otthont és az úttörőházat? Eláruljuk: a bátaszéki építőipari ktsz. Ugyan miért nem lehet valamit úgy megépíteni, hogy az ne csak hetekre, hanem évtizedekre szóljon?* Mi az oka annak, hogy a szekszárdi szabadtéri szélesvásznú moziban az este fél kilencre hirde térdéseink tett előadásokat a hirdetett időpont helyett háromnegyed kilenc után kezdik meg? Ha a félkilences időpont nem helyes, nem lehetne a kezdés időpontját módosítani?• Egyszer már megírtuk, hogy ne a Babits Mihály utca bejáratánál tárolják a piacon felgyülemlett szemetet, írásunk falra hányt borsónak bizonyult. Ugyan mikor akarnak már változtatni az illetékesek a legelemibb közegészségügyi szabályok ilyen szembetűnő megsértésén? Hogyan lehet növelni Szekszárd idegenforgalmát? Meg kell kérdezni az ÁFORT-ot. Július 9-én este ugyanis sikerült Szekszárdon tartani jónéhány budapesti és egyéb illetékességű lakost azzal, hogy a benzinkútnál nem lehet benzint kapni. A kútkezelő elmondta, hogy hiába kéri időben az üzemanyagot, az mindig késve érkezik. Amíg Pécsről szállították Szekszárdra a benzint, addig semmi fennakadás nem volt, amióta Bonyhádról szállítják, azóta a bajok egyre sűrűbben fordulnak elő. Vagy talán Bonyhád messzebb van Szekszárdtól, mint Pécs? Udvariasságból elégtelen — Gyerekek, nem, tudjátok, miért nem adtak a mai ebédhez kanalat? — indul meg a beszélgetés az egyik szekszárdi jónevű üzemi konyha ebédlőjének terített asztala mellett. — Nincs ma leves, nem tudtad? — válaszolják ketten is. — Na, de miért? Kedves kartársnő! Mondja meg, legyen szíves nekünk, hogy vajon miért nincs ma leves? — hangzik el a kérdés, az egyik felszolgálónak címezve, aki éppen arra haladt. A csinos, fehérköpenyes, barnaszemű felszolgálónő külsejével ellentétben, mogorván, barátságtalanul így válaszol: — Ki van írva, nem látta? Csak egy tál étel van! A méltatlankodó. — Hisz tegnap is tatarozták a konyhát, mégis főztek levest! — kijelentésre mi dühösödik, s ingerülten mondja: —Holnap meg csak leves less, mit szólnak hozzá? Azok megrökönyödnek, de még mindig nyugodtak. Tehetik, többen vannak. — Ha ezt így csinálják, érdemes lesz gondolkoznunk azon, hova lehetne addig mennünk étkezni — mondják egymásnak. Most jön a csattanója. Kedves Olvasó, mert a kislány így replikázik: — Nem hívta magukat senki, minek jöttek étkezni? Ne jöjjenek, ha nem tetszik! — Ennyi a történet és még csak azt sem lehet mondani, hogy »Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten«. Kellett ez nekik? Minek is szóltak? Csak azt nem értjük, mi lenne a csinos kis felszolgálóleánnyal, kiknek szervírozná az ebédet, ha netántán mindnyájan megfogadnák »szíveik tanácsát? tL £.