Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-08 / 210. szám

TOLNA A paksi Vörös Sugár Tsz tagjai a kongresszusig végezni akarnak az őszi munkákkal A paksi Vörös Sugár Termelő­­szövetkezet tagjainak még a rossz idő beállta előtt mintegy száz­ötven holdról kell betakarítani a termést. De ezzel egyidejűleg be kell vetni 272 hold földet őszi ka­lászosokkal, s le kell szüretelni tíz hold szőlőt. A 84 tagot szám­láló kis közösségnek bizony meg kell fogni a munka végét, hogy minden úgy történjék, ahogy a papírra vetett terv előírja. Arról van ugyanis szó, hogy a Vörös Sugárbeliek elhatározták: Az MSZMP kongresszusáig, azaz november második feléig végeznek az őszi munkákkal. Ennek érdekében mozgósít most a pártvezetőség és a gazdasági ve­zetés minden tagot, de még a csa­ládtagokat is. Németh Ferenctől, a párttitkár­tól tudtuk meg, hogy — bár csak C4-en vannak — a szezonmunkák idején mégis 100 munkás szorgos­kodik a közösben. A 26 hold bur­gonya felszedését például úgy oldják meg a Vörös Sugárban, hogy a raktárostól kezdve a bolto­sig mindenki itt dolgozik, mert a munka sürgős, búzá­val akarják bevetni ezt a te­rületet. • Ugyanígy akarják megszervezni a kukoricaszedést, a szüretet és a többi betakarítási munkát is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis jónak bizonyult, hogy a szezon­munkák idején egy helyre össz­pontosítják a tagokat és a család­tagokat. S míg a szövetkezetiek a kapások betakarítását végzik, ad­dig a gépállomás gépei vetik az őszi kalászosokat, így aztán bizto­sított a kitűzött cél elérése, az, hogy a kongresszusig végeznek a betakarítással és az őszi vetések­kel a szövetkezetben. Közel 8 millió forintot fordítanak az idén a Tolna megyei községi művelődési otthonok építésére Tolna megye területén jelenleg 107 művelődési otthon működik, s a nagyobb községek közül mindössze hét van, amelynek még nincs művelődési háza. Eb­ben az évben eddig két új ott­hont adtak át rendeltetésének, az év vége előtt azonban újabb 7 művelődési ház nyílik meg. Ezek közül állami támogatásból mind­össze egy, az iregszemcsei készül, a többit az egyes falvak saját erejükből, községfejlesztési alap­ból és társadalmi munkával épí­tik fel. A hat községi művelődési házon kívül a Decs melletti Le­­renc-pusztán is épül művelődési ház s az egyes falvak 7 millió fo­rintot használnak fel építésükre a községfejlesztési alapból. Az új művelődési házak építését a fal­vak lakói több mint félmillió fo­rint értékű társadalmi munkával segítik. Az elmúlt évben hasonló célra csak kétmillió forintot for­dítottak Tolna megye községei. Nagy vásári forgalom volt a bányásznapon A bányásznap alkalmából igen nagyszabású áruvásár volt Nagy­­mányok és Máza bányszközségek­­ben. A népbolt, a földművesszö­vetkezet és a vendégltóipari vál­lalat gondoskodott arról, hogy semmiben se legyen hiány. A nagy vásárlásra mi sem jellem­zőbb, mint hogy 1 900 000 forintot forgalmaztak a vásári pavilonok. Hat Pannónia és két Jáva motort vittek a vásárra elárusítás cél­jából. Természetesen valamen­­­nyit megvásárolták, ezenkívül a kismotorok nagyrészét is. Több százezer forint értékű bútort is vittek a vásárra és csak jelenték­telen mennyiség nem talált gaz­dára. Feltűnően nagy volt a for­galom a vendéglátóipari vállalat pavilonjaiban, ahol mintegy nyolc fajta bor, halászlé, lacipecsenye, és hasonló ínyencségek várták a vendégeket. Rézkarc-sorozat készül Tolna megyéről­­ elszabadulása évfordulójára Tolna megye felszabadulásá­nak 15. évfordulójára a megyei tanács 10 darabból álló rézkarc­sorozatot készítetett a megye éle­téről, az elmúlt másfél évtized legjelentősebb alkotásairól. A réz­karcok elkészítésére Major János és Würtz Ádám grafikusművé­szeknek adtak megbízást. VILÁG PROT,STÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Textilipari kiállítás nyílik Tolnán A Pamutszövőipari Vállalat — fennállásának ötödik évforduló­ja alkalmából — a múlt hónap­­­ban textilipari kiállítást rende­zett Budapesten, a Technika Há­zában. A kiállítást­­— miután nagy sikert aratott a budapesti közönség előtt — már bezárták és annak anyagát Tolnára hoz­ták el. A vállalatnak ugyanis egyik üzeme a Tolnai Textilgyár, amely a vállalat pamutszövet-ter­­melésének több, mint egyötödét adja.­­ A tolnai kiállítást a textilgyári kultúrotthonban nyitják meg csü­törtökön. Bemutatják majd a vál­lalat különböző — reprezentatív — termékeit. Főképp a tolnai üzem gyártmányai lesznek lát­hatók a kiállításon, de kiállítják a vállalat többi gyárának termé­keit is. A vállalt negyedévenként hét­millió négyzetméter különböző pamutszövetet gyárt belföldi fo­gyasztásra és exportra. A kiállítá­son láthatók lesznek a különféle háztartási textiláruk, törlőruhák, konyharuhák, abroszok, szalvé­ták, törülközők. Bemutatják majd az új kabátanyagokat, a buda­pesti gyár frotiláruit, valamint a különleges műszálanyagokat is, amelyeknek egy részét — koope­rálva a Pápai Textilgyárral — gyűrtelenített kikészítéssel gyárt­ják, valamint a tolnai üzem ál­tal gyártott inganyagokat is. A kiállításon bemutatás­a ke­rülő anyagok nagy részét jelenleg is folyamatosan gyártják a vál­lalat üzemei, de bemutatják majd azokat az új pamutszövet-félesé­­geket is, amelyek­­ gyártását az el­következő hónapokban kezdik meg. Éppen ezért a kiállítás iránt nagy érdeklődésre számítanak Tolnán a megye lakossága és a kereskedelmi szervek részéről. Csataterték az önköltsége! Új gépeket helyeztek üzembe a Szekszárdi Kendergyárban Az elmúlt évek során a szek­szárdi kendergyár gépi berende­zését szinte teljesen kicserélték. A tőkéstől átvett gépek javarésze már nem üzemel, új, nagy telje­sítményű gépek könnyítik a fi­zikai munkát. A távlati tervek azt határozzák meg, hogy állan­dóan tökéletesítik majd a gyári berendezést. Augusztus elején szerelték fel a Vostkikészítő Vállalat szom­bathelyi javítóműhelyében ké­szült új, húsz hengerpáros nagy teljesítményű törőgépet. A gép egyhónapos üzemeltetése igazolta a gyártók véleményét: a tervteljesítés legjobb segítőjévé vált. A törőgép melletti munka­teremben e hó elején helyezték üzembe a teljesen új rendszerű kóckikészítő gépet. Ez a gép szinte pormentesen dolgozik — tökéletesítették a porelszívást — és teljesítmé­nye is nagyobb, mint a kise­lejtezett gépé volt. Az új gépek fokozatos üzembe állítása az egyik módja annak, hogy az önköltséget a lehető leg­alacsonyabbra szorítsák le. A leg­utóbbi értékeléskor megállapítot­ták a gyár vezetői, hogy olcsóbban dolgoztak, mint a múlt év hasonló időszakában. Az idén a tervezett 89,93 szá­zalékos költségszinttel szem­ben 86,08 százalékos ered­ményt értek el. Ebben nagy szerepe van a mun­kások kongresszusi versenyének is. A kongresszusi verseny idején olyan termelési eredményeket ér­nek el a munkások, melyek a gyá­ri terv túlteljesítését és a költsé­gek csökkentését is eredménye­­­zik. Az év első felében csatlakoztak a szekszárdi kendergyár dolgozói a kongresszusi versenyhez. Az első értékeléskor az öt gyár közül — Furl­ópuszta, Hanságújmajor, Kapuvár, Fenékpuszta — csak a negyedik helyet tudták termelési eredményeikkel maguknak bizto­sítani. A legutóbbi értékeléskor a szekszárdi gyár dolgozói a versenyben már a harmadik helyre kerültek. Az éves értékelés után a gyárak dolgozóit pénzjutalomban része­sítik. A szekszárdi gyár dolgozói a kongresszusi verseny során a második helyezést akarják elérni ■— elsők nem lehetnek, mert a töb­bi gyárak jobb feltételek között termelnek — és ekkor több mint ötezer forint jutalmat osztottak m­ajd ki a munkaverseny legjobb­jai között, fJUUUUUUUUUUUUUU KEDD 1959. szeptember 8. IV. évfolyam 210. szám ARA: 50 FILLÉRu Jubileumi ünnepség a belecskai termelőszövetkezetben A szövetkezet megalakulásával új történelem kezdődött Belecskán Prantner József elvtárs is részt vett az ünnepségen Igen bensőséges ünnepség volt vasárnap a belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben. A szövet­kezet megalakulásának 10. évfor­dulóját ünnepelték. Együtt volt az egész tagság és igen sok ven­dég is érkezett ebből az alkalom­ból a szövetkezetbe. A szövetke­zet portáján még a szokottnál is nagyobb rend volt, kora reggel megkezdődött a főzés s ínycsik­landó illatok terjengtek a levegő­ben. A tagság büszkén, felemelt fő­vel ünnepelhette ezt a nevezetes évfordulót: 13 család 109 hold területen kezdte meg a közös gazdálkodást és hadd tegyük hoz­zá mindjárt azt is, hogy éveken keresztül a bajok tömkelegével küszködtek. Igen sok hiba aka­dályozta a fejlődést, de végül is erősnek, életképesnek bizonyult a szövetkezet: még az ellenforra­dalom vihara sem tudta elsöpör­ni és ma már virágzó, nagy jö­vedelmet biztosító közös gazda­ság. A tagság, a rátermett vezető, Pere Ferenc elnök irányításával szorgalmasan dolgozik és egyre inkább hasznosítja a nagyüzem­ben rejlő lehetőségeket. A vendégek megtekintették dél­előtt a szövetkezet öntözött terü­letét a Kapos völgyében. Bárki ellenőrizheti: a környék apró egyéni konyhakertjeiben nem le­het olyan szép, bő termést adó paprikasorokat látni, mint itt többholdnyi területen. Ezt azért kell figyelembe venni, mert gyak­ran hall az ember olyan meg­jegyzést, hogy a nagy táblán nem lehet olyan jó minőségű munkát végezni és olyan jó termést elér­ni, mint a kisparcellán. Itt már nem néznek sóvárogva a magas­ba, hogy nem jön-e egy jó, kiadós eső, mert különben nem lesz ter­més, hanem amikor éppen óhajt­ják, megnyitják a csapokat és esik az eső. A csapokból magas vízsugarak törnek a magasba, majd pedig esőszerűen visszahűl­ a víz a szomjas növényekre. Egy lucernatáblát is öntöznek ezzel a modern öntözőberendezéssel.­­ Most kaszálják hetedszer az idén az öntözött lucernát. Tudom, hogy a környék egyéni gazdái közül ezt sokan nem hiszik el, hiszen a kisgazdaságban ismeret­len az ilyen terméseredmény, de hát ezt is lehet ellenőrizni... Tehát a szövetkezet a 10 év alatt virágzó gazdaságot alakított ki, nagyszerű életmódot biztosí­tott a tagjainak s ez egyben ala­pul szolgál a holnap még nagyobb eredményeihez. Pere Ferenc tsz-elnök mondott beszámolót az ünnepségen. Részt vett az ünnepségen Prantner József elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára is, amelyen felszólalt és többek kö­zött ezt mondotta: “ Nehéz volt az út, de az erő, a hit, a meggyő­ződés megsokszorozta a tagság erejét. Megteremtődött a jó veze­­tés, jól gazdálkodnak. Láttuk a szövetkezet virágzó öntözőti te­rületét. Az a célunk, hogy az egész magyar föld ilyen szép, so­kat jövedelmező legyen. A szö­vetkezet megalakulásával új tör­ténelem kezdődött el Belecskán, csakúgy, mint az egész országban. Komoly eredményeket tudhat magáénak a szövetkezet. Ezért a virágzó szövetkezetért mindenek­előtt köszönetet kell mondani mindazoknak a tagoknak, akik hűségesek voltak a szövetkezet­hez, s az ellenforradalom idején is megvédték a közöst De elis­merés illeti azokat is, akik nem régi tagjai ugyan a szövetkezet­nek, de­ szorgalmas, becsületes munkájukkal küzdenek a közös vagyon gyarapításán. A belecskai termelőszövetkezet példája is be­bizonyította, hogy jó a szövetke­zeti út. Amikor még nem volt ilyen virágzó a szövetkezet, és sok minden akadályozta a fejlő­dést, a hiba akkor sem a szövet­kezetben, a szövetkezeti rend­szerben volt, hanem vagy az irányítás volt gyenge, vagy pe­dig egyéb okok gátolták a fejlő­dést. Az út tehát jónak bizonyult és továbbra is ezen az úton kell haladnunk. Kívánom, hogy a még egyénileg gazdálkodók is minél előbb felismerjék a helyes utat és hogy legközelebb már az egész község, mint egy nagy termelőszö­vetkezeti család együtt ünnepelje a szövetkezet eredményeit. Eh­hez jó egészséget és sok sikert kí­vánok valamennyiöknek. A megyei tanács végrehajtó bi­zottságát Walter János elvtárs, v. b. elnökhelyettes képviselte az ünnepségen. Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője is felszólalt az ün­nepségen és átadta a szövetkezet­nek a minisztertanács elismerő ok­levelét, özvegy Répás Antalné­­nak pedig a »Kiváló termelőszö­vetkezeti tag” jelvényt. A járási tanács nevében Horváth István elvtárs v. b. elnökhelyettes üd­vözölte a tagságot és a szövetke­zet 10 éve e közös gazdaságban dolgozó tagjainak elismerő ok­levelet és 500 forint pénzjutalmat adott át. A megyei vezetők külön elismerésüket fejezték ki jó mun­kájáért Pere Ferenc tsz elnöknek A község tömegszervezetei dí­szes nemzetiszínű zászlót adtak át a termelőszövetkezetnek. Az ünnepségen nem hiányzott természetesen a jó hangulat sem. A zenészek húzták a talp alá va­lót, italokban sem volt hiány, hétfőn pedig a dolgos hétköznap­pal folytatódott a szövetkezet élete. S. í.

Next