Tolna Megyei Népújság, 1959. szeptember (4. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-08 / 210. szám
TOLNA A paksi Vörös Sugár Tsz tagjai a kongresszusig végezni akarnak az őszi munkákkal A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjainak még a rossz idő beállta előtt mintegy százötven holdról kell betakarítani a termést. De ezzel egyidejűleg be kell vetni 272 hold földet őszi kalászosokkal, s le kell szüretelni tíz hold szőlőt. A 84 tagot számláló kis közösségnek bizony meg kell fogni a munka végét, hogy minden úgy történjék, ahogy a papírra vetett terv előírja. Arról van ugyanis szó, hogy a Vörös Sugárbeliek elhatározták: Az MSZMP kongresszusáig, azaz november második feléig végeznek az őszi munkákkal. Ennek érdekében mozgósít most a pártvezetőség és a gazdasági vezetés minden tagot, de még a családtagokat is. Németh Ferenctől, a párttitkártól tudtuk meg, hogy — bár csak C4-en vannak — a szezonmunkák idején mégis 100 munkás szorgoskodik a közösben. A 26 hold burgonya felszedését például úgy oldják meg a Vörös Sugárban, hogy a raktárostól kezdve a boltosig mindenki itt dolgozik, mert a munka sürgős, búzával akarják bevetni ezt a területet. • Ugyanígy akarják megszervezni a kukoricaszedést, a szüretet és a többi betakarítási munkát is. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis jónak bizonyult, hogy a szezonmunkák idején egy helyre összpontosítják a tagokat és a családtagokat. S míg a szövetkezetiek a kapások betakarítását végzik, addig a gépállomás gépei vetik az őszi kalászosokat, így aztán biztosított a kitűzött cél elérése, az, hogy a kongresszusig végeznek a betakarítással és az őszi vetésekkel a szövetkezetben. Közel 8 millió forintot fordítanak az idén a Tolna megyei községi művelődési otthonok építésére Tolna megye területén jelenleg 107 művelődési otthon működik, s a nagyobb községek közül mindössze hét van, amelynek még nincs művelődési háza. Ebben az évben eddig két új otthont adtak át rendeltetésének, az év vége előtt azonban újabb 7 művelődési ház nyílik meg. Ezek közül állami támogatásból mindössze egy, az iregszemcsei készül, a többit az egyes falvak saját erejükből, községfejlesztési alapból és társadalmi munkával építik fel. A hat községi művelődési házon kívül a Decs melletti Lerenc-pusztán is épül művelődési ház s az egyes falvak 7 millió forintot használnak fel építésükre a községfejlesztési alapból. Az új művelődési házak építését a falvak lakói több mint félmillió forint értékű társadalmi munkával segítik. Az elmúlt évben hasonló célra csak kétmillió forintot fordítottak Tolna megye községei. Nagy vásári forgalom volt a bányásznapon A bányásznap alkalmából igen nagyszabású áruvásár volt Nagymányok és Máza bányszközségekben. A népbolt, a földművesszövetkezet és a vendégltóipari vállalat gondoskodott arról, hogy semmiben se legyen hiány. A nagy vásárlásra mi sem jellemzőbb, mint hogy 1 900 000 forintot forgalmaztak a vásári pavilonok. Hat Pannónia és két Jáva motort vittek a vásárra elárusítás céljából. Természetesen valamennyit megvásárolták, ezenkívül a kismotorok nagyrészét is. Több százezer forint értékű bútort is vittek a vásárra és csak jelentéktelen mennyiség nem talált gazdára. Feltűnően nagy volt a forgalom a vendéglátóipari vállalat pavilonjaiban, ahol mintegy nyolc fajta bor, halászlé, lacipecsenye, és hasonló ínyencségek várták a vendégeket. Rézkarc-sorozat készül Tolna megyéről elszabadulása évfordulójára Tolna megye felszabadulásának 15. évfordulójára a megyei tanács 10 darabból álló rézkarcsorozatot készítetett a megye életéről, az elmúlt másfél évtized legjelentősebb alkotásairól. A rézkarcok elkészítésére Major János és Würtz Ádám grafikusművészeknek adtak megbízást. VILÁG PROT,STÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Textilipari kiállítás nyílik Tolnán A Pamutszövőipari Vállalat — fennállásának ötödik évfordulója alkalmából — a múlt hónapban textilipari kiállítást rendezett Budapesten, a Technika Házában. A kiállítást— miután nagy sikert aratott a budapesti közönség előtt — már bezárták és annak anyagát Tolnára hozták el. A vállalatnak ugyanis egyik üzeme a Tolnai Textilgyár, amely a vállalat pamutszövet-termelésének több, mint egyötödét adja. A tolnai kiállítást a textilgyári kultúrotthonban nyitják meg csütörtökön. Bemutatják majd a vállalat különböző — reprezentatív — termékeit. Főképp a tolnai üzem gyártmányai lesznek láthatók a kiállításon, de kiállítják a vállalat többi gyárának termékeit is. A vállalt negyedévenként hétmillió négyzetméter különböző pamutszövetet gyárt belföldi fogyasztásra és exportra. A kiállításon láthatók lesznek a különféle háztartási textiláruk, törlőruhák, konyharuhák, abroszok, szalvéták, törülközők. Bemutatják majd az új kabátanyagokat, a budapesti gyár frotiláruit, valamint a különleges műszálanyagokat is, amelyeknek egy részét — kooperálva a Pápai Textilgyárral — gyűrtelenített kikészítéssel gyártják, valamint a tolnai üzem által gyártott inganyagokat is. A kiállításon bemutatása kerülő anyagok nagy részét jelenleg is folyamatosan gyártják a vállalat üzemei, de bemutatják majd azokat az új pamutszövet-féleségeket is, amelyek gyártását az elkövetkező hónapokban kezdik meg. Éppen ezért a kiállítás iránt nagy érdeklődésre számítanak Tolnán a megye lakossága és a kereskedelmi szervek részéről. Csataterték az önköltsége! Új gépeket helyeztek üzembe a Szekszárdi Kendergyárban Az elmúlt évek során a szekszárdi kendergyár gépi berendezését szinte teljesen kicserélték. A tőkéstől átvett gépek javarésze már nem üzemel, új, nagy teljesítményű gépek könnyítik a fizikai munkát. A távlati tervek azt határozzák meg, hogy állandóan tökéletesítik majd a gyári berendezést. Augusztus elején szerelték fel a Vostkikészítő Vállalat szombathelyi javítóműhelyében készült új, húsz hengerpáros nagy teljesítményű törőgépet. A gép egyhónapos üzemeltetése igazolta a gyártók véleményét: a tervteljesítés legjobb segítőjévé vált. A törőgép melletti munkateremben e hó elején helyezték üzembe a teljesen új rendszerű kóckikészítő gépet. Ez a gép szinte pormentesen dolgozik — tökéletesítették a porelszívást — és teljesítménye is nagyobb, mint a kiselejtezett gépé volt. Az új gépek fokozatos üzembe állítása az egyik módja annak, hogy az önköltséget a lehető legalacsonyabbra szorítsák le. A legutóbbi értékeléskor megállapították a gyár vezetői, hogy olcsóbban dolgoztak, mint a múlt év hasonló időszakában. Az idén a tervezett 89,93 százalékos költségszinttel szemben 86,08 százalékos eredményt értek el. Ebben nagy szerepe van a munkások kongresszusi versenyének is. A kongresszusi verseny idején olyan termelési eredményeket érnek el a munkások, melyek a gyári terv túlteljesítését és a költségek csökkentését is eredményezik. Az év első felében csatlakoztak a szekszárdi kendergyár dolgozói a kongresszusi versenyhez. Az első értékeléskor az öt gyár közül — Furlópuszta, Hanságújmajor, Kapuvár, Fenékpuszta — csak a negyedik helyet tudták termelési eredményeikkel maguknak biztosítani. A legutóbbi értékeléskor a szekszárdi gyár dolgozói a versenyben már a harmadik helyre kerültek. Az éves értékelés után a gyárak dolgozóit pénzjutalomban részesítik. A szekszárdi gyár dolgozói a kongresszusi verseny során a második helyezést akarják elérni ■— elsők nem lehetnek, mert a többi gyárak jobb feltételek között termelnek — és ekkor több mint ötezer forint jutalmat osztottak majd ki a munkaverseny legjobbjai között, fJUUUUUUUUUUUUUU KEDD 1959. szeptember 8. IV. évfolyam 210. szám ARA: 50 FILLÉRu Jubileumi ünnepség a belecskai termelőszövetkezetben A szövetkezet megalakulásával új történelem kezdődött Belecskán Prantner József elvtárs is részt vett az ünnepségen Igen bensőséges ünnepség volt vasárnap a belecskai Szabadság Termelőszövetkezetben. A szövetkezet megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelték. Együtt volt az egész tagság és igen sok vendég is érkezett ebből az alkalomból a szövetkezetbe. A szövetkezet portáján még a szokottnál is nagyobb rend volt, kora reggel megkezdődött a főzés s ínycsiklandó illatok terjengtek a levegőben. A tagság büszkén, felemelt fővel ünnepelhette ezt a nevezetes évfordulót: 13 család 109 hold területen kezdte meg a közös gazdálkodást és hadd tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy éveken keresztül a bajok tömkelegével küszködtek. Igen sok hiba akadályozta a fejlődést, de végül is erősnek, életképesnek bizonyult a szövetkezet: még az ellenforradalom vihara sem tudta elsöpörni és ma már virágzó, nagy jövedelmet biztosító közös gazdaság. A tagság, a rátermett vezető, Pere Ferenc elnök irányításával szorgalmasan dolgozik és egyre inkább hasznosítja a nagyüzemben rejlő lehetőségeket. A vendégek megtekintették délelőtt a szövetkezet öntözött területét a Kapos völgyében. Bárki ellenőrizheti: a környék apró egyéni konyhakertjeiben nem lehet olyan szép, bő termést adó paprikasorokat látni, mint itt többholdnyi területen. Ezt azért kell figyelembe venni, mert gyakran hall az ember olyan megjegyzést, hogy a nagy táblán nem lehet olyan jó minőségű munkát végezni és olyan jó termést elérni, mint a kisparcellán. Itt már nem néznek sóvárogva a magasba, hogy nem jön-e egy jó, kiadós eső, mert különben nem lesz termés, hanem amikor éppen óhajtják, megnyitják a csapokat és esik az eső. A csapokból magas vízsugarak törnek a magasba, majd pedig esőszerűen visszahűl a víz a szomjas növényekre. Egy lucernatáblát is öntöznek ezzel a modern öntözőberendezéssel. Most kaszálják hetedszer az idén az öntözött lucernát. Tudom, hogy a környék egyéni gazdái közül ezt sokan nem hiszik el, hiszen a kisgazdaságban ismeretlen az ilyen terméseredmény, de hát ezt is lehet ellenőrizni... Tehát a szövetkezet a 10 év alatt virágzó gazdaságot alakított ki, nagyszerű életmódot biztosított a tagjainak s ez egyben alapul szolgál a holnap még nagyobb eredményeihez. Pere Ferenc tsz-elnök mondott beszámolót az ünnepségen. Részt vett az ünnepségen Prantner József elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára is, amelyen felszólalt és többek között ezt mondotta: “ Nehéz volt az út, de az erő, a hit, a meggyőződés megsokszorozta a tagság erejét. Megteremtődött a jó vezetés, jól gazdálkodnak. Láttuk a szövetkezet virágzó öntözőti területét. Az a célunk, hogy az egész magyar föld ilyen szép, sokat jövedelmező legyen. A szövetkezet megalakulásával új történelem kezdődött el Belecskán, csakúgy, mint az egész országban. Komoly eredményeket tudhat magáénak a szövetkezet. Ezért a virágzó szövetkezetért mindenekelőtt köszönetet kell mondani mindazoknak a tagoknak, akik hűségesek voltak a szövetkezethez, s az ellenforradalom idején is megvédték a közöst De elismerés illeti azokat is, akik nem régi tagjai ugyan a szövetkezetnek, de szorgalmas, becsületes munkájukkal küzdenek a közös vagyon gyarapításán. A belecskai termelőszövetkezet példája is bebizonyította, hogy jó a szövetkezeti út. Amikor még nem volt ilyen virágzó a szövetkezet, és sok minden akadályozta a fejlődést, a hiba akkor sem a szövetkezetben, a szövetkezeti rendszerben volt, hanem vagy az irányítás volt gyenge, vagy pedig egyéb okok gátolták a fejlődést. Az út tehát jónak bizonyult és továbbra is ezen az úton kell haladnunk. Kívánom, hogy a még egyénileg gazdálkodók is minél előbb felismerjék a helyes utat és hogy legközelebb már az egész község, mint egy nagy termelőszövetkezeti család együtt ünnepelje a szövetkezet eredményeit. Ehhez jó egészséget és sok sikert kívánok valamennyiöknek. A megyei tanács végrehajtó bizottságát Walter János elvtárs, v. b. elnökhelyettes képviselte az ünnepségen. Szűcs Lajos elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője is felszólalt az ünnepségen és átadta a szövetkezetnek a minisztertanács elismerő oklevelét, özvegy Répás Antalnénak pedig a »Kiváló termelőszövetkezeti tag” jelvényt. A járási tanács nevében Horváth István elvtárs v. b. elnökhelyettes üdvözölte a tagságot és a szövetkezet 10 éve e közös gazdaságban dolgozó tagjainak elismerő oklevelet és 500 forint pénzjutalmat adott át. A megyei vezetők külön elismerésüket fejezték ki jó munkájáért Pere Ferenc tsz elnöknek A község tömegszervezetei díszes nemzetiszínű zászlót adtak át a termelőszövetkezetnek. Az ünnepségen nem hiányzott természetesen a jó hangulat sem. A zenészek húzták a talp alá valót, italokban sem volt hiány, hétfőn pedig a dolgos hétköznappal folytatódott a szövetkezet élete. S. í.