Tolna Megyei Népújság, 1959. november (4. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-03 / 258. szám

Mehiv. Szekszar^v^/­­. Egyetemi HO&W n L­g. .! ogz, Szépessy• 3» Teljesítették éves tervüket a megye gépállomásai Lapunkban az elmúlt héten hí­rül adtuk, hogy október 10-e és ‘20-a között a megye gépállomá­sai rekordteljesítményt értek el, a 889 traktorral 30 745 normál hol­dat kitevő munkát végeztek el. A siker azonban nem szállt a gép­állomási dolgozók és vezetők fel­tétve, mert a következő dekádban, tehát október 20-tól 31-ig még többet dolgoztak. A 10 gépállomás összteljesít­ménye 48 405 normál hold volt a tíz nap alatt. Ennyit az elmúlt tíz évben egyet­len dekádban sem teljesítettek még a gépállomási traktorosok. S mert ez így van, október 31-én a megyei viszonylatban megszabott tervet a gépállomások 99,6 száza­lékra teljesítették. De vasárnap hat gépállomás traktorosai mun­kával töltötték a pihenőnapot és így tegnap a Gépállomások Me­gyei Igazgatósága jelentette, hogy teljesítették éves tervüket. A 10 gépállomás összesen 580 000 normálholdat kitevő munkát végzett el, 341 000 nor­málholddal többet, mint az elmúlt év hasonló időszakáig. Az elmúlt tíz napon legjobban a teveli traktorosok dolgoztak. Ezen a gépállomáson az egy trak­­tregységre eső teljesítmény (15 lóerő számít egy traktoregység­nek) 5,9 normálhold volt egy na­pon. Ugyancsak az elmúlt tíz napban teljesítette éves tervét a dalmarídi, a gyönki, az Regszem­csei és a nagydorogi gépállomás is, így most már a tíz gépállomás közül hat túlteljesítette az 1959-es évre előírt munkáját, a többi négy gépállomáson pedig már csak né­hány tized hiányzik az éves terv teljesítéséből. A gépállomások különösen so­kat­­ segítettek megyénk termelő­szövetkezeteinek az őszi munkák elvégzésében. November 1-ig mint­egy 35 000 holdat vetettek be őszi kalászosokkal, amihez a mag­ágyat is a gépállomások készítet­ték elő. Ez a teljesítmény is há­romszorosa a tavalyi év hasonló időszakában bevetett területnek. A Gépállomások Megyei Igaz­gatósága szeptember 1-vel ver­senyt hirdetett a megye traktoro­sai között, mely szerint akik szeptember elseje és no­vember 10-e között legtöbbet teljesítenek, azok közül öten külföldi üdülésben vesznek részt. Ebben a versenyben jelenleg Zsitkovics Sándor, a gyönki gép­állomás traktorosa vezet, aki szeptember 1-től november 1-ig 127 műszaknormát teljesített, vagyis napi átlagteljesítménye ez alatt az időszak alatt 200 százalék volt. Halászási rekord Biritó-pusztán A Paksi Halászati Szövetkezet­nek egy 49 holdas halastava van Biritó-pusztán. A szokásos őszi lehalászás itt is, mint a megyé­ben legtöbb helyen megtörtént. Az eredmény meglepő: a­­ 49 hold­ból 310 mázsa I. osztályú pon­tyot fogtak ki. Ez országosan is rekordnak számít,­­hiszen hol­danként több mint 6 mázsa halat fogtak ki, s eddig már a 3 mázsa is kiváló eredmény volt. A Paksi Halászati Szövetkezet ezért úgy látta jónak, hogy Biritó­ pusztán újabb 45 holdas halastavat léte­sít, amelynek munkálatai már folynak. A szövetkezeti tagok természe­tesen nagyon örülnek az ered­ménynek, elismerésben részesítet­ték Bencze Ferenc elnököt és a két kiváló halászmestert, idős Nyitrai Ferencet és idős Szepesi Imrét. Bonyhádra látogatott a Demokratikus Németország Nemzeti Frontjának küldöttsége A Demokratikus Németország­­ Nemzeti Frontjának küldöttsége Walter Dietz, az 1­DK Nemzeti Tanács Elnökségének tagja veze­tésével hétfőn megyénkbe, Bony­­hádra látogatott, ahol a járási hazafias népfront munkáját ta­nulmányozták. A kedves vendé­geket az MSZMP bonyhádi szék­­házában Balogh József, a járási Hazafias Népfront elnöke, a párt és a tanács vezetői fogadták. A vendégek fogadására megjelen­tek Vass Istvánná, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az országgyűlés alelnöke, Szatmári Nagy­ Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Hunyadi Károly elvtárs, a Hazafias Népfront Tolna me­gyei titkára, valamint a Hazafias Népfront járási titkárai. A baráti megbeszélés előtt a bonyhádi KISZ-szervezetek, az úttörők küldöttsége köszöntötték a kedves vendégeket. Az üdvöz­lésre Walter Dietz a küldöttség vezetője válaszolt, többek között a következőket mondotta: »Kedves fiatal barátaim! Köszöntelek benneteket a né­met szabad ifjúság nevében. Dol­gozzatok szocialista harátok fel­virágoztatásáért, örvendjetek és legyetek büszkék a ti szép hazá­tokra, Magyarországra. Üdvözöl­lek benneteket a német szabad ifjúság köszöntésével: »Legyetek munkára, harcra készek«. Ezután Balogh József, a Haza­fias Népfront járási titkára is­mertette a járásban folyó nép­front-munkát, ezen belül a járási nemzetiségi lakosság körében végzett politikai munkát. — Já­rásunk területén igen sok német­ajkú lakos él, akiket munkájuk után megbecsülünk, s ez kifeje­zésre jut abban is, hogy képvi­seltetik magukat a politikai, gaz­dasági és kulturális élet minden területén — mondotta. A beszá­moló után a vendégek kérdéseket tettek fel és néhány igen hasznos tapasztalatot mondtak el az NDK Nemzeti Front munkájáról, ame­lyeket a mi viszonyaink között is jól lehet hasznosítani. A küldöttség tagjai és a ven­dégek ezután a Bonyhádi Cipő­gyárat látogatták meg, ahol hos­­­szasan elbeszélgettek a dolgozók­kal. A bonyhádi üzemek, a zo­mánc- és a cipőgyár dolgozói aján­dékokkal kedveskedtek a vendé­geknek, akik meghatottan mond­tak köszönetet a magyaros ven­dégszeretetért. A gyárlátogatás után a küldött­ség tagjai és­­ a meghívott vendé­gek ünnepi ebéden vettek részt, ahol mindkét részről pohárkö­­szöntők hangzottak el és éltették a magyar és a német barátságot. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Szedresi telefon jelentés: 1 Felifi Tsz végzett az őszi munkákkal Horváth István, a szedresi Pe­tőfi tsz köny­vje tegnap délelőtt telefonon értesítette szerkesztősé­günket arról, hogy a gazdaságban minden ősszel előforduló munkát elvégeztek, így elvetették 145 holdon az őszi kalászosokat, be­takarították a kukoricát, a burgo­nyát, a cukorrépát, kihordták az istállótrágyát és pár napon belül végeznek a mélyszántással is. uuuuuuuuuuuuuuu KEDD 1959. november 3. IV. évfolyam 358. szám A tömegek gondolkodásában gyökeres változás ment végbe a szocializmus irányában Kádár János elvtárs beszéde az MSZMP budapesti szervezetének pártértekezletén A Magyar Szocialista Munkás­párt Budapesti Szervezetének pártértekezletén felszólalt Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi­ Bizottságának első titkára. — Mindenekelőtt egy megbízás­nak szeretnék­ eleget tenni, ame­lyet szívesen vállaltam és öröm­mel teljesítek. Megbíztak azzal, hogy a Központi Bizottság elvtársi üdvözletét és legjobb kívánságait adjam át a budapesti pártérte­kezletnek. (Nagy taps.) A Pártbi­zottság beszámolóját jónak tar­tom, azzal egyetértek és — mint küldött — elfogadom. A beszá­moló minden fellengzősséget ke­rülve az élet valóságára épült, azt adja visza — szerintem jól. A továbbiakban hangsúlyozta Kádár elvtárs, hogy Budapest a forradalmi munkásmozgalom szí­ve. Az ország lakosságának húsz százaléka a fővárosban él, itt van az ipar nagyobbik fele és Buda­pest az ország közlekedési köz­pontja is. Az ilyen adottságok a politikában is szerepet szoktak játszani. A politikai értelemben , ha úgy vesszük, a szocialista forradalom és az ellenforradalom harcában —, bizonyos általánosí­tással nyugodtan mondhatjuk, hogy akié a főváros, azé az or­szág. Ez már az 1919-es Tanács­­köztársaság kikiáltásánál is bebi­zonyosodott. Talán emlékeznek még rá, hogy Horthy 1919 augusztusában — amikor a Dunántúlon fente a bics­káját — nagyon helyes politikai érzékkel azt mondta, a vörös for­radalomért Budapest a bűnös”. A felszabadulást követő hónapok­ban és években is Budapest volt a hatalomért folyó harc központ­ja, és a munkásosztály budapesti élcsapatának segítségével hódítot­­ta el a hazajipar a burzsoáziától. Paraszt testvéreinknek sem árt tudni és számontartani, hogy azért tudtuk szétzúzni a feudális rendszert is, kisajátítani a nagy­birtokot, átadni a földet a paraszt­ságnak, mert a budapesti ipari munkásság — természetesen a paraszti tömegek támogatásával — győzelmesen vívta meg har­cát, majd 1916 elején meg is védte azt, amikor a burzsoá­zia összeszedte erőit és a régi földbirtokosokkal együtt vis­­­sza szerette volna­ venni a szétosztott földet. Természetes, hogy az ország fő­városa ma is hasonló szerepet tölt be a politika formálásában, s eb­ből következik, hogy mondjuk a Központi Bizottságunk márciusi határozatát is csak akkor hajthat­juk végre sikerrel, ha a buda­pesti munkásság megteremti, tel­jesíti a ráeső részt. A Központi Bizottság harcában a 130 000 budapesti párttag nagy erő és szilárd támasz. Ha a 130 000 budapesti párt­tag egységben és egy akarat­tal tömörül a Központi Bi­zottság mögé, akkor j­ó irány­­ban és döntően tudja befolyá­solni a párt általános harcát is. — Marosán elvtárs beszélt ar­ról: Reményeink vannak arra, hogy a vállalt és a főváros ipa­rára jutó 1800 millió forint érték helyett az év végére sikerül 2500 millió forint értéket adni terven felül. Megmondom elvtársak, ha a budapesti munkásság a terme­lékenységben is eléri a­ kívánt szín­tét, ha Budapest állja a szavát, akkor országos viszonylatban is elérjük azt, amit Központi Bizott­ságunk márciusban elhatározott és felajánlott. Nagy dolog született itt Buda­pesten is a szocialista brigádok létrejöttével. Nem volt ugyan semmiféle határozat arra, hogy szocialista brigádokat kellene szervezni, de milyen nagyszerű dolog: az emberek olvasnák Bu­da­pesten, Bors dban s másutt az újságban, hogy a Szovjetunióban kommunista brigádok alakulnak — őszintén szólva túl sokat nem is olvashattak a brigádok mun­kájáról — és megértették, hogy ezeknek a brigádoknak a cél­ja: jobban dolgozni és szocia­lista módon élni. Nem sokkal később hírt adtak az újságok arról is, hogy Csehszlv­(Folytatás a 2. oldalon.). Megkezdték az új „csőgyár" építését Szekszárdon A múlt év októberében új gyártmánnyal bővült a Tolna me­gyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat termelése, megkezdték a különböző méretű öntözőcsövek gyártását. A negyedik negyed­évben még csak 22 ezer folyó­méter készült ezekből a csövek­ből, de azóta már nincs olyan vi­déke az országnak, ahova ne ju­tottak volna el a szekszárdi ön­tözőcsövek. Az idén már 159 ezer folyó­méter készül, de a termelő­szövetkezetek, állami gazda­ságok egyre többet igényel­nek, hiszen a belterjesebb gazdálko­dásnak fontos tényezője az ön­tözéses területek növelése. Ma már ez az­ évi 150 ezer folyómé­ter is kevés. Ezért került napi­rendre a szekszárdi vállalat — amely már egyre kevésbé azonos nevével, hiszen a mezőgazdasági gépjavítás csaknem teljesen meg­szűnt a vállalatnál — csőgyártó részlegének bővítése. Itt nem is egyszerű bővítésről van szó. Lényegében egy új cső­gyárat építenek­ a vállalatnál, ahol a termelésnek kétszeresére való növelését döntően a tech­nika­ fejlesztésével, új technoló­giai eljárások kikísérletezésével és bevezetésével oldják meg. Ez teszi lehetővé, hogy a vállalat az építkezést — amely egymillió háromszázezer fo­rintba kerül — önköltség­csökkentési hitelből valósít­sa meg, ez az összeg ugyanis az előzetes számítások szerint két éven belül megtérül. Ma már az alapjait falazzák­ az új csőüzemnek. Az »U« alakú épületben a gyártási műveletek sorrendjében helyezik el a gépe­ket, berendezéseket, az egyik vé­gében működnek majd a húzógé­pek, amelyek a leszabott lemez­ből formálják a csövet és össze­­hegesztik, majd szalag továbbítja a következő gépek­hez, köztük a horganyzóberendezéshez. A kész csövek az épület másik végéből kerülnek a tárolóhelyre. Ered­ménnyel biztatnak a kísérletek a cső­húzásnak és összehegesztés­nek egy géppel való megoldására, illetve itt a kézimunka kiküszö­­bölé­ére. Jelenleg ugyanis a hú­zógépből kikerülő csövet egy he­gesztő »összetűzi«, majd a he­gesztők — lánghegesztéssel —­ összehegesztik. Ez igen nehéz munka és emellett költséges is. Naponta egy teherautórakomány oxigént, dissous-gázt és 5 hegesztő­­pálcát’ használnak fel. Az új üzemben a kézi hegesztést telje­sen kiküszöbölik, a húzógépbe villamos-hegesztőberendezést épí­tenek be, jelenleg ellenálláshe­gesztéssel próbálkoznak, biztató eredménnyel. A festés helyett horganyozni fogják a csöveket, ezzel az öntözőcsövek sokkal tar­­tósabbak lesznek. Az új üzemrész, a »csőgyár« építése már folyik, a szüksé­ges gépeket megrendelték Csehszlovákiából és az NDK- ból. Előreláthatólag a jövő év második negyedében kezdi meg az új csőüzem a terme­lést. A vá­llalat csőtermel­ése kétszere­se lesz a jelenleginek, de az új technológiai eljárások bevezetése következtében a létszám a jelen­legihez képest nem emelkedik, te­hát a term­’és megkátszerezését tel­jes évo'-í'-'' a termelékenység növelésével érik el.

Next