Tolna Megyei Népújság, 1962. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-03 / 1. szám
1862. január 3. A SIET DÉLELŐTT ÁSTAK meg és az öregembert délután temették. A születés, a házasság, a halál télen nagyobb esemény mint nyáron, és ezért néhány estén még a távoli ismerősök is beszélnek róla. Emlegetik majd, és aki hazalátogat, annak elújságolják: »Látod, ő is elment, nem érte meg az új évet.« Sok más is szóba jön a téli estéken, régi történetek, jó lakodalmak, emlékezetes disznótorok. A nappalok rövidek, az éjszakák hosszúak. Mikor a fél ötös autóbusz megáll a régi megyeháza alatt, akkor már este van. A várakozók között mindig akad egy ember, aki ilyenkor elmondja: barátom, nyáron ilyenkor még mennyire fönt van a nap, most meg már teljesen sötét van. A tanácsháza ablakai fényesek, mert ott már rég meggyújtották a villanyokat. Dolgoznak. A hivatali munka télen-nyáron egyforma. Mátyás István, a tanács vb elnökhelyettese, a titkár szobájában tartózkodik. Sipos Imre, a titkár, az íróasztal mögött ül és néhány hivatalos aktát ír még alá. Utána vacsorázni indulnak Igyekezniük kell, mert estére tanácsülés lesz. Hatra, leske fél hétre vissza szeretnének érni öt óra. A házak tetején a televízió-antennákat már alig látni. TÍZ TV-KÉSZÜLÉK van a községben, s a kölesdiek esténként ezeken keresztül járnak bele a nagyvilágba. Sok a faluban a szenvedélyes TV-néző. Lakner Vendel, Szalai Ferenc nem mulaszt el egyetlen műsort sem. A televízió-nézés a legnépszerűbb szórakozás Kölesden. Hangosban az Új Élet Tsz, Borjádon a Haladás Tsz gazdái nézik esténként. Benn a faluban a KISZ-helyiségben láthatják azok, akik a TV-tulajdonos szomszédokat minden este mégiscsak restellik zavarni. A KISZ-helyiség jó meleg, mert a kultúrház gondnoka 4 óra után fűteni kezd. Mikor a fél ötös busz kiindul a vasútállomásra, otthon készülődni kezd König Zsigmondné. Neki egy órával hamarabb kell nyitni, mert pénztáros. A kapu alatt legtöbbször várják néhányan. Ha jó filmet játszanak, Kőnigné is örül, mert minden jegy elkel. Most a Fehér éjszakák című film van műsoron. A kölesdi közönség körében, sikere van. Míg a televízió a legnépszerűbb, a mozi a leglátogatottabb. Kétezerötszáztíz lakosa van a községnek, és hetenként négy lapon, vasárnap kétszer kell előadást tartani. A söntés nem forgalmas túlságosan, ez azzal is magyarázható, hogy Kölesd bortermő vidék. Sok jóhangú, vígkedélyű, nótás ember terem benne. Kajdi József a régi nótákat szereti, de tudja is. Úgy mondják, még a rádióban is felléphetne. Tavaly egy kirándulás alkalmával a Balatonon egy kicsit berekedt, de hol van már a tavalyi hó? Kaposi József brigádvezető is érti és kedveli a szép nótát, de csak módjával, emberhez illően. Különben mindketten tagjai a kölesdi vegyeskarnak és a téli estéken ők rendszerint próbákra indulnak. AMIKOR ELJÖN A VACSOP,/MBÖ, idős Szabó Sándor felcsavarja a rádiót, majd vacsora után megkezdi az üvegfonást. Neki ez a kedvenc időtöltése. Már vége a tanácsülésnek, de még csinálja. A kocsma csendes. Nyolc óra tájt becsukták. A rex-asztal rossz, és akinek szomjas a torka, az otthon is ihat. Minek kocsmázni? A tanácsülés részvevői beszélgetve ballagnak haza, és ki-ki pihenni tér. Kovács János tsz-elnök még előveszi a tankönyveket, mert a dolog sürgős, minden percet ki kell használni, most végzi a mezőgazdasági technikumot. De valahogy ilyen késő este nincs már sok kedve tanulni. A faluból sokan járnak felsőbb iskolába, technikumba, gimnáziumba, egyetemre, levelező úton tanulnak. K. SZABÓ Benedek, kertészeti brigádvezető és református pap a téli estéken a közelgő kertészeti munkákat tervezgeti. Mester János szövetkezeti gazda a meleg szobában ül és sokszor még éjfélkor is olvas. A könyvekre, az újságokra ez a fő szezon. Csakhogy most már ké őre jár. Lassan álomra hajtja fejét a falu. Leoltják a villanyokat, kihunynak az abl aksze mek. Csak a két éjjeliőr kopogása hallatszik az ablakok alatt. Td's Budai István, a Petőfi Tsz. Törtek Sándor a Kossuth Tsz környékét járja. Fáznak. Hidegek az éjszakák, tél van. — Sz. P. — Köleseién ‘ öt vizsgae rredményét tárgyalta a Tolna megyei Népi ElMízési Biztáltság Ülést tartott a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A bizottsági ülés napirendjére öt vizsgálat eredményének megvitatását, elemzését tűzték, így megtárgyalták a szőlő rekonstrukciójával, az országfásítással, a gépkocsijavító iparral, a művelődési otthonokkal, az építési anyagokkal való takarékos gazdálkodással kapcsolatos vizsgálatokat. A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság élésén részt vettek a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szakértői is. I fÖÖTS MEGYEI WWŰJSAS SZINTETIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT CITItAL Keit Leets tallini vegyésznek sikerült szintetikus úton előállítani az A E és K vitamin alapanyagát, a citrált. A találmány révén az előállítási költségek az eddigiek tized részére csökkentek. A cit élt mostanáig konander ólajból állított elő a Sznnte*unióban. A Koriander ma ° iából hektáronként ősimén másfél kiló olajat sajtolnak. — Modern jugoszláv kiállítás Párisban. A pár^si Modern Művészek Múzeumában ISO művet mutatnak be mai jugoszláv festőktől, szól —i-v«-wi szőnyeg- készítő művészektől. A bemutatott művek túlnyomó többsége absztrakt képzőművészeti alkotás. A népfront-bizottságok r %r • * «anjen terveiből Gazdag programot állítottak össze az új év első hónapjára a községi és járási népfront-bizottságok. Ahol pedig még ez nem történt meg, ott az elkövetkezendő napokban megállapítják a végleges munkatervet. A mai napon például Szekszárdon tartanak járási titkári értekezletet, ahol a járás területén működő népfront-bizottságok munkáját hangolják össze. Az év első népfront-bizottsági ülésén a termelőszövetkezetek zárszámadási problémáival foglalkoznak, ahol a népfont-tagok által nyújtható segítség lehetőségeit beszélik meg. Ilyen ülésre kerül sor például január 4-én Izményben és Závodon, 5-én Maroson, 12-án Dunaföldvéren. Nagydorogon január 5-én magyar—lengyel barátsági estet rendeznek a mozi helyiségben, ahol Kaszás Imre országgyűlési képviselő tart előadást. Az estet filmvetítéssel kapcsolják össze, amelyen a Lengyel Kultúrától kapott színes filmeket vetítik le. Dombóvárot január 8-án akcióbizottsági ülést rendeznek. Műtárgyalják a szocialista brigádmozgalom helyzetét a termelőszövetkezetekben. A mozgalom kiszélesítése érdekében több szocialista brigádtagot és brigádvezetőt meghívnak erre a megbeszélésre, ahol az iparban dolgozók kicserélik tapasztalataikat az ugyancsak ott megjelenő kiváló termelőszövetkezeti gazdákkal. Ugyancsak Dombóvárott járási népfrontbizotsági ülést tartanak 12-én. Földi István, az Országos Tanács tagja ezen az ülésen ismertetni fogja az Országos Tanács legutóbbi határozatait, és munkáját. Bárdi József beszámolója alapján megbeszélik a tanácsi és népfront-munka kapcsolatát és feladatait. A Könyvbarát mozgalom tennivalóit is megtárgyalják ezen a napon. Felsőnyéken január 10-én kerül sor népfront-rendezvényre, ahol este 6 órakor Péti János tart élménybeszámolót távol-keleti útjáról. Ezen a napon Nágymányokon lengyel—magyar baráti estet rendeznek, amelyet ugyancsak filmvetítéssel kötnek egybe. Tizenötödikén Bonyhádon a községi népfront-bizottsági ülésen a községfejlesztés feladatait beszélik meg. Ezenkívül sor kerül az ,,Igaz hazafiság, proletár nemzetköziség” című előadásra is. Bar« szITnevelés* «*«lett A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a nötanács rendezésében egésznapos baromfinevelési ankétot tartottak Nagydorogon a dohánybeváltó kultúrtermében. Az ankéton a szekszárdi járás és a Nagydorog-környéki termelőszövetkezetek nőtagjai vettek részt, mintegy 45-en. A jelenlévőket Kiss Antal elvtárs, a szekszárdi járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatta a baromfitenyésztés hasznosságáról, amelyet ha gonddal és szakértelemmel végeznek, lényegesen emeli a közösség jövedelmét. Külön felhívta az asszonyok figyelmét arra, ahol megvan a lehetőség szorgalmazzák a közös baromfiállomány kialakítását. Az előadó kitért arra is, mennyire megemelheti a család jövedelmét a háztáji baromfinevelés is. Kiss elvtárs után a községi állatorvos, a baromfibetegségek megelőzésével kapcsolatban látta el hasznos tanácsokkal a tsz-asszonyokat. A tsz-asszonyok közül többen tettek ígéretet arra, hogy háztáji gazdaságukban a jövő évben több baromfit nevelnek. A medinai Béke Tsz-ből és a szedred Petőfi Tsz-ből jöttek, pedig vállalkoztak arra, hogy a tsz vezetőségénél szorgalmazzák a közös baromfiállomány kialakítását. TTfmnffTffffTffTTffTfffVITffTTTTfTfTTTTffTfTfTfTTffmffWtTTSff• 77VfffffTftffYVVYYVVTTVVYYYYVTVVTVTVYYYYYYYYVYY7YYYYYTYYTYYYYYYYYY fp :3 'f W5 m lírái !Írta: GÚZS MIHÁLY — BECZE KÁROLY 22. — Most pedig erre nézz.. Előttünk a kivilágított Algír, az ország fővárosa... Gazsó arrafelé nézett. A parton ezernyi fény csillogott a szivárvány minden színében, önkéntelenül is felkiáltott. — Gyönyörű! És milyen hatalmas területen fekszik a város! — Igen, Algír nagyon szép, de szerencsétlen, mint az az egész ország, melynek mi hívatlan vendégei voltunk. Ez a sok fény, pompa amit itt látsz, algériaiak verejtékéből készült európaiak franciák számára... Gazsó elhallgatott, gyönyörködött a szép látványban. Az ezer és ezer fényt a tenger tükre megduplázta. A kivilágított Algír órák hosszáig látható lesz erről a hajóról... A csengő a vacsoraidőt jelezte, de ők nem mentek le. Több mint egy óráig nézték az ezerfényű Algírt... ...Másnap délelőtt 10 órakor szemlén kellett részt vennie mindenkinek, a civil utasoknak is éspedig mentőövükkel együtt. A kapitány — egy magas, pirospozsgás arcú francia — megszemlélte az utasokat. Utána elkészítették a mentőcsónak-beosztást. Mindenkinek megmondták, melyik csónakba kell szállnia veszély esetén. Reggeli szemle a következő napokon is volt, s ezeken mindenkinek részt kellett vennie, még a hajó személyzetének is. Utána mindenki úgy gazdálkodott idejével, ahogy akart. A légiósok nagy része moziba, vagy a büfébe járt. Moziba is lehetett menni s napnak szinte minden órájában, no meg a büfébe is. Néhányan három nap alatt teljesen elverték a távol-keleti szerződésért eddig kapott ezer frankot és türelmetlenül várták, mikor fizetik már a második részt... A negyedik nap hajnalán a Pasteur befutott Port-Saidba. A kikötőben sok kereskedelmi, és még több tartályhajó tartózkodott. A tartályhajók olajat tankoltak. A Pasteur a kikötőtől kissé távolabb vetett horgonyt. Hamarosan két nagy uszály közelítette meg a hajóóriást. Egyik üzemanyagot, a másik élelmiszert és ivóvizet hozott. Megkezdődött a rakodás. A két barát kíváncsian nézegette a várost, a Szuezi-csatorna kapuját. Port-Said kisebb város, mint Orán, de sokkal nagyobb jelentőségű. Gazsó egyszerre felkiáltott: — Nézd, polip! Valóban, egy szép, rózsaszínű rolipebegett a szennyes, olajos víz színén. Mellette egy másik. Odább még egy. Olyanok voltak, mint egy szál őszirózsa szár nélkül. — Nagyon szép — mondotta Vmos elragadtatással Aztán elmosolyodott. — Ott — mutatott a kikötő felé —, ott is van polip, de annak sokkal több karja van. Most éppen az afrikai olaj után nyújtogatja ki csápjait. Nézd, hogy nyelik ezek a hajók az olajat... A legtöbb hajón angol felségjel van. — Igen... és ott, a csatorna jobb partján... azok a hatalmas olajtároló tartályok, amelyek egész kis városrészt képeznek... És az egész város, az egész ország... mind a polipé... A parton angol járőr cirkál mindenfelé... Az utcákon európai arcok... Mintha nem is Afrikában lennénk. — Tizenegy óra felé megtelt a Pasteur „gyomra”, az uszályok eltávoztak. A hajó felszedte horgonyait, a gépek dolgozni kezdtek. Alig indult el méltóságteljesen a hajó, még a csatornáig sem jutott, amikor négy légiós és két arab katona a vízbe vetette magát és úszni kezdtek a part felé. — Mi ez? — kérdezte meglepetten Vámos. — Szöknek — válaszolt élénken Gazsó —, talán nekünk is most kellett volna. — Nem, nem, ez a hely nem alkalmas. Igaz, hogy közel van a part, de ott angolok vannak. Csöbörből-vödörbe. A hajó nem állt meg. Méltóságteljesen úszott tovább. Még Szuez városát sem érte el, amikor egy kis motoros hajó simult a hatalmas személyszállító mellé. Az angolok hozták a szökevényeket, a négy idegenlégióst és a két arabot. A hajóra lépés után többé soha, senki nem látta őket... A szökés után minden idegenlégióst felzavartak a hatodik emeleti fedélzetre, s addig nem volt szabad elharconiok a hajó 1 ''»magasabb c«ú»«-át, amíg a hajó ki nem ért a Vörösbengerre. Gazsóék kíváncsian nézegettek mindenfelé. Közvetlenül a csatorna mellett elsőosztályú betonút húzódik. Mellette pedig hosszú kilométereken át az olajvezeték Egy hídja is van a Szuezi-csatornának, azonban ez csak gyalogosok részére épült. Az út közepe táján kisebbfajta öblöt pillantottak meg, partján szebbnél-szebb villák sorakoztak... A távolban egy angol katonai tábor... Körülbelül hat óra múlva hangosabban kezdtek dübörögni a gépek, a hajó kifutott a piszkos, iszapos és mindig viharos Vöröstengerre. A hajó teljes sebességgel futott Távol-Kelet felé. A légiósok visszamehettek helyükre. Éppen idejében. Vihar készült. A hajó személyzete hamarosan becsukta az ablakokat, miközben a hullámok egyre tornyosultak. Bizony, ezen az éjszakán alig aludt valaki a hajó utasai közül. Másnap reggelre csökkent a vihar ereje. Délben a Pasteur utolért egy kisebb, közel sem olyan fényes hajót, amely két nappal korábban indult Oránból, és főleg légiósok utaztak rajta, szintén Távol-Kelet felé. A két hajó kürtje megszólalt és szűnni nem akaró szirénázással üdvözölték egymást. A légiósok átkiabáltak a másik hajóra, katonaszerencsét kívánva egymásnak... Azután a Pasteur motorjai hangosabban kezdtek zakatolni és a nagy hajóóriás otthagyta unokatestvérét. Gazsó és Vámos órák hosszat barangolt a hajón. Hat emeletes volt, volt rajta és benne mit nézni. És az emberek... A legfelső emeleten állandóan szólt a zene, táncoltak, mulattak a vendégek, szórták a pénzt... Egy emelettel lejjebb is nagy volt a dáridó. A tiszteken kívül ezen az emeleten lakott 400 vöröskeresztes nővér is. S a nővérek nemigen mondtak elent a tisztek meghívásának. Jól érezték macukat nap nap után... Az egetverő tivornyák erről tanúskodtak. A légiósoknak már csak az olcsó vörös borra tellett, esetleg néha egy konyakra. Az arabok és a négerek rendelkezésére semmiféle ital nem állt, a felsőbb emeletekre ők nem mehettek fel... Singapur felé haladt a hajó, amikor Gazsó egy igen nagyméretű bóját vett észre a tengerben. Átmérője lehetett vagy öt méter. A bója tetején harangláb, abban egy tekintélyes harang. Ez a víz hullámzása következtében éjjelnappal szólt. Egy olasz fiú magyarázata szerint ezen a helyen mérte össze erejét annak idején a japán és az amerikai flotta. Több mint négyszáz hajó süllyedt el itt, s elpusztult azok legénysége is. A csata emlékére és a tengerészek lelki üdvéért szól a harang éjjel-nappal... Singapurban ivóvizet vett fel a Pasteur, s folytatta útját Saigon felé. Tizennyolc napi út után a Pasteur megérkezett Távol-Keletre, közvetelnül Saigon alá. Megkezdődött az erők elosztása. Még mielőtt a hajó kikötött volna, 800 légióst átraktak egy csatahajóra. Ezek tovább mentek. Köztük volt Gazsó és Vámos is. Gazsó megcsodálta az acélk>losszust, amelynek testét páncél borította, csupán lőrései voltak szabadon. A hajó hosszúcsövű ágyúit a part felé irányítottál. Hogy hová megy a hajó, senki sem tudta... (Folytatjuk.)