Tolna Megyei Népújság, 1969. július (19. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-01 / 149. szám
A Minisztertamács ülése Határozat a tudománypolitikai bizottságról A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács hétfőn ülést tartott. A kormány elnökének előterjesztése alapján elhatározta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága június 27-i ülésén elfogadott tudománypolitikai irányelvekkel összhangban tudománypolitikai bizottságot hoz létre. A bizottság feladata a tudományos kutatás egységes állami irányítása, a nemzetközi tudományos kapcsolatokkal való összehangolása, a Magyar Népköztársaság tudománypolitikai elveinek kialakítása és azok megvalósításának szervezése. A Minisztertanács a tudománypolitikai bizottság elnökévé dr. Ajtai Miklóst, a kormány elnökhelyettesét nevezte ki. A kormány megvitatta és elfogadta a tudománypolitikai irányelvek végrehajtásához szükséges jogszabályok kidolgozásának ütemtervére tett javaslatot. A külkereskedelmi miniszter jelentést tett a külföldi hivatalos kiállításokon, vásárokon a magyar részvétel 1970. évi programjának bővüléséről és javaslatot terjesztett elő az 1971-ben megrendezendő külföldi kiállításokon részvételünk programjára. A magyar kiállítások külföldön — amelyeknek évente mintegy 10 millió látogatója van — jól szolgálják az ország gazdasági érdekeit és egyben hű képet adnak a mai Magyarország életéről, alkotó munkánk eredményeiről. A Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. A kormány megtárgyalta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését a mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységéről és a vita alapján határozatokat fogadott el a kiegészítő üzemi tevékenység további fejlesztésére, az eredeti célokkal ellentétes szabálytalanságok felszámolására. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenységének további rendeltetésszerű fejlesztése és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében a kormányhatározat előírja: A lakosság ellátásának javítása céljából a tsz-ekben nagyobb ütemben kell fejleszteni a mezőgazdasági termékek feldolgozását, javítani kell az élelmiszeripari vállalatok és a mezőgazdasági üzemek közötti kooperációt, tovább egyszerűsíteni a termékforgalmazás rendjét és meg kell teremteni az államiszövetkezeti vegyes társulások közös anyagi érdekeltségét biztosító közgazdasági és jogi előfeltételeket. Szükséges a mezőgazdasági üzemek közvetlen értékesítő tevékenységének fejlesztése, az értékesítéssel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsítése. Ugyanakkor szigorítani kell az egészségügyi és a minőségellenőrzést. A mezőgazdasági üzemek szolgáltató és egyéb ipari tevékenységei közül elsősorban azokat kell fejleszteni, amelyek az élelmiszergazdaságot, továbbá a helyi szükségletek kielégítését segítik, a kedvezőtlen adottságú területekenpedig ■ a helyi lakosság foglalkoztatottságának növelését, teszik lehetővé» ■> A mezőgazdasági üzemek építőipari kivitelezői jogosultságát és. területi illetékességét úgy kell módosítani, hogy elsősorban mezőgazdasági üzemekben és az élelmiszergazdaság egyéb területein végezzenek építőipari munkát. Gondoskodni kell arról, hogy megismerkedjenek az építőipari kivitelezési szavatosságra vonatkozó szabályokkal. Szakmunkás-utánpótlásuk biztosításáról, saját munkásaik képzéséről a megfelelő szakmunkásképző intézetekkel együttműködve gondoskodjanak. A mezőgazdasági termeléshez szorosan nem kapcsolódó ipari tevékenységet elsősorban ott indokolt fejleszteni, ahol a szabad munkaerő rendszeres foglalkoztatása helyben a mezőgazdasági üzemen belül egyéb módon nem oldható meg. Ezeknek a területeknek a fejlesztését regionálisan, elsősorban ipari nagyüzemekkel kooperálva, kis- és egyes középüzemek kihelyezésével, telephelyek létesítésével, általában az ipar hathatós támogatásával célszerű megoldani. A mezőgazdasági üzemek telephelyükön kívül végzett ipari jellegű tevékenységét, az építőipari tevékenység kivételével, — a már vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére is figyelemmel — 1970. január 1-ig meg kell szüntetni. A kormány elrendelte, hogy az engedélyeket folyamatosan vonják vissza, a végrehajtást elmulasztó felügyeleti szervek és üzemek vezetői ellen eljárást kell indítani. Állami vállalatok és intézmények termelőszövetkezeti tagot és alkalmazottat telephelyükön sem munkaerőátengedéssel (munkaerő-kooperáció), sem bérmunkával folyamatosan nem foglalkoztathatnak. Az ilyen jellegű foglalkoztatást és a mezőgazdasági üzemmel kötött szerződést a vállalat és az intézmény 1960 szeptember 1-ig köteles megszüntetni . A közvetlen értékesítő és feldolgozó tevékenységek közül , elsősorban a vidéki tej-, tejtermék- és kenyérellátást célszerű előnyben részesíteni. Külön figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági üzemben a bérezésre, a munkaidőre, a kooperációra, a bérmunkára, a munkavédelemre és a büntetlen előéletre vonatkozó érvényes jogszabályok betartásának ellenőrzézésre. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezeti alapszabályokban és az érvényes bérügyi rendelkezésekben meghatározott béreken és juttatásokon felül semmiféle címen bért, vagy juttatást ne fizessenek. A kormány felkéri a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát. Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és az OKISZ elnökét, hogy állásfoglalásukkal, hatékonyabb ellenőrzéssel segítsék e határozat végrehajtását. 1 történt a küll politikában A hét elején a külpolitikában a legnagyobb érdeklődés Nixon elnök nyilvánosságra hozott útitervét kíséri: az amerikai elnök távol-keleti útja után ellátogat Romániába is. Az amerikai elnökök sorában Nixon az első, aki szocialista országban tesz látogatást. A vietnami hadszíntéren a Ben Het-i támaszpont továbbra is a szabadságharcosok ostromgyűrűjében van, s a front más részén is több sikeres támadást hajtotta végre a népi fegyveres erők. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a kairói lapok leleplezik Dajan hadügyminiszter kijelentéseit, ugyanakkor pedig az izraeli hadsereg rohamosztagai ismét benyomultak az EAK területére. Washington Nixon távol-keleti és romániai utazása Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök szombaton bejelentett távol-keleti és romániai utazása Washingtonban vasárnap a találgatások középpontjában állott. A találgatások egy része az elnök távol-keleti körútjára vonatkozik. Az első kommentárok általában arra a következtetésre jutnak, hogy Nixon az Egyesült Államok, Vietnam utáni” külpolitikáját akarja körvonalazni az utazás során és egyben személyesen szándékozik kipuhatolni, milyennek akarják látni a legfontosabb, számba jöhető ázsiai országok ezt a politikát, milyen támogatásra számíthat Washington a részükről. Amerikai hivatalos körökben bizonyos nyugtalanságot keltett, hogy több ázsiai ország, köztük elsősorban India és Japán érdeklődést tanúsít egy olyan ázsiai kollektív biztonsági rendszer Iránt, amely kizárná az Egyesült Államokat a tagok sorából és esetleg csökkenthetné az amerikai befolyást a térség egy részében.A Nixon minden bizonnyal személyesen akarja majd megvizsgálni, milyen esélyei vannak a kollektív biztonsági szerződés létrejöttének, miként lehet azt kiegyensúlyozni az Egyesült Államok szempontjainak érvényesítésével. A távol-keleti útnál — amelynek lehetőségét már a hivatalos bejelentések előtt is látni lehetett —, sokkal nagyobb meglepetést keltett Nixon romániai útja. Az amerikai lapok egyöntetűen kiemelik, hogy az út előkészületeiről eddig semmiféle hír sem szivárgott ki. Ez az első eset arra, hogy amerikai elnök szocialista országba látogat. A második világháború alatt volt amerikai elnök szocialista ország területén, Roosevelt Jaltában, ő azonban többoldalú tárgyalásokon vett részt. Hivatalos amerikai jelentések szerint a romániai útra Ceausescu korábbi meghívása alapján kerül sor. Nixon előreláthatólag három napot tölt majd Romániában. A Fehér Ház közlése szerint kétoldalú kérdéseket és általános nemzetközi problémákat szándékoznak megvitatni. Nixon e közlés szerint egyelőre nem tervez látogatást más szocialista országba, de ennek lehetősége nincs kizárva, több száz millió dollárra van szüksége. Az Ahram vezércikke hangsúlyozza: Dajan nyilatkozatai megvilágítják Izrael kihívásának mértékét. A mézes-mázos Szavakból szőtt hálóba nem eshetünk bele, így Dajan kertelés és mellébeszélés nélkül megmondja, amit akar. A júniusi háborúban megmámorosodott izraeli katonai junta törekvéseit kristálytisztán fejezte ki, amikor nem megszállt hanem immár izraeli területnek nevezte az Akabai öblöt ellenőrző körzeteket és a Golan magaslatokat. Jeruzsálem bekebelezését azzal indokolta, hogy a várost nem lehet kettészelni. Az izraeli hadsereg rohamosztagai az 1967. évi háború óta a legmélyebben hatoltak be az Egyesült Arab Köztársaság területére, vasárnap esti rajtaütésük során. Egy Tel Avivban kiadott hivatalos katonai közlemény állítása szerint a kommandó 140 km-re közelítette meg Kairót, és az egyiptomi fővárostól délre, a Nílustól nyugatra súlyosan megrongálták az Asszuáni kairói magasfeszültségű vezetéket. Az 1967 júniusi háború óta ez volt izraeli kommandó negyedik, nyolc napon belül pedig a második támadása az EAK ellen. Hétfőn, a kora reggeli órákban izraeli repülőgépek a Jordán völgyének északi részében behatoltak Jordánia területére és rakétatámadást intéztek lakott települések ellen. Vietnam Ben Hét ostromgyűrűben Az immáron 53 napja szoros ostromgyűrűbe zárt Ben Het-i amerikai tábor szakadatlan ágyúzásán kívül a dél-vietnami népi fegyveres erők tüzérsége az ország egész területén több jelentős támadást hajtott végre. Ezek sorából kiemelkedik, hogy a hazafiak három , 122 milliméteres rakétát küldtek a Saigon közelében tanyázó dél-vietnami ejtőernyős hadosztály törzskarának főhadiszállására. Az amerikai nagyvezérkart változatlanul aggasztja Ben Heti különleges alakulatainak sorsa. A válságos helyzet egyik jele, hogy a bevett gyakorlattal, szemben — az amerikaiak a veszélyes helyzetre hivatkozva, nem hajlandók repülőgépen újságírókat szállítani a központi fennsíkon elterülő táborba. A Ben Het-i helyzetről a szomszédos Dok To-ból küldött tudósítást Michel Garin francia tudósító. A távirat szerint a táborban a 85 milliméteres tüzérségi lövedékek sorozatos becsapódását a 60, 82 és 120 milliméteres aknák robbanása váltogatja, majd ezeket időnként hatalmas dörejjel megszakítják a szovjet gyártmányú 122 milliméteres rakéták detonációi. Az állandó tüzérségi tűz miatt vakondéletmódra kárhoztatott amerikaiak ventillátorokkal, hűtőszekrényekkel és magnetofonokkal ellátott föld alatti bunkerjeik foglyai. A DNFF a tábor körül elterülő hegyi dzsungelekben kiépített álcázott tüzérségi ütegállásokból bombázza Ben Hét körzetét, s ezeket az ütegeket a szinte folyamatos amerikai légitámadások sem tudták elhallgattatni. Közel-Kelet Kairói lapok Dajan nyilatkozatáról A kairói lapok rámutatnak arra, hogy Dajan izraeli hadügyminiszter legutóbbi nyilatkozatai elsöpörték a diplomáciai megegyezés mesterséges ködfüggönyét és a maguk meztelen valóságában tárták fel az agresszor hódító terveit. A lapok, amelyek két napja kommentár nélkül közölték Dajan kijelentéseit, hétfőn vezércikkben utasítják vissza az azokban foglalt kihívást. Dajan — mint a Progres Egyptien írja — egy új izraeli agressziót akart igazolni, amikor az egyiptomi és Szíriai csapatösszevonásokról szólt. Az Izraelt támogató cionista üzletemberek összejövetelén újabb pénzsegélyt kért a milliárdosoktól, arra hivatkozva, hogy Izraelnek egy újabb háború előkészületeire Dél-Jemen Az NDK elismerése Ali Szalem El Beid külügyminiszter Adenben hétfőn sajtóértekezleten jelentette be: a Dél-jemeni Népi Köztársaság úgy döntött, hogy elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntéssel kifejezésre akarják juttatni a nemzeti felszabadítási front forradalmi politikáját és elismerésüket az NDK-nak az arab országok iránt tanúsított baráti álláspontjáért. Algír Meghalt Csombe Algírban hétfőn reggel hivatalosan bejelentették, hogy vasárnap meghalt Moise Csombe, volt kongói miniszterelnök, akit egy nap híján két éve tartottak fogva Algériában. A 11 francia és algériai orvos által aláírt közlemény szerint Csombéval szívroham végzett, álmában. A kongói politikus 49 éves volt. Moise Csembe nevét 1960. július 10-én ismerte meg a világ. Kongó függetlenné válása után 11 nappal, a belga nagytőke embereként kikiáltotta az ásványi kincsekben rendkívül gazdag Katanga tartomány önállóságát. Az ezt követő polgárháborúban Csembe emberei végeztek Lumumbával, az ország függetlenségének hősével. 1967 március 13-án, Mobutu hatalomra jutása után Kongóban pert rendeztek Csembe ellen és távollétében hazaárulás miatt halálra ítélték. 1967 július 1-én a repülőgépet, amelyen Csembe utazott, Algériában leszállásra kényszerítették. Csembe algériai fogságban maradt haláláig.