Tolna Megyei Népújság, 1970. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-13 / 10. szám

Mein­v Szeksz Egyetemi Kol. Pécs T-^onar^ ­fÖS.IS& MEGYEI VILÁG P8@L­ÉTÁfffiSÍ EGTiSülJETEKT népújság P A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJÍ~I XX. évfolyam, 10. szám, ARA: 90 FILLER Kedd, 1970. január 13. Budapestre érkezett a jugoszláv külügyminiszter Mirko Topavac jugoszláv külügyminiszter hétfőn hi­vatalos látogatás céljából el­utazott Budapestre. Kíséreté­ben van Jaksa Petrics külügy­miniszter-helyettese és Dju­­ka Vokolics, a külügyminisz­térium politikai főosztályá­nak vezetője. A belgrádi Tepesider pályaudvaron Mirko Topa­vac és kísérete búcsúztatásá­ra megjelent — többek kö­zött — Anton Vratusa, a jugoszláv külügyminiszter helyettese, valamint a belg­rádi magyar nagykövetség képviselői. Péter János meghívására hétfő este hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érke­zett Mirko Topavac, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminiszte­re, Jaksa Petrics külügy­miniszter-helyettes és a jugo­szláv külügyminisztérium több vezető munkatársa kí­séretében. A magasrangú vendégeket a Keleti-pályaudvaron Péter János külügyminiszter, Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes, Marjai József, a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövete és a Kül­ügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt Géza Tikvicki, Jugo­szlávia budapesti nagyköve­te. (MTI) Első jelentés az 1970. évi mezőgazdasági szerződéskötésekről Az elmúlt év decemberében és az új év első napjaiban megélénkült az 1970. évre szó­ló mezőgazdasági szerződéskö­tések üteme. Az első januári jelentések tanúsága szerint, a gazdaságok ügyelnek arra, hogy a természeti adottságok­nak legjobban megfelelő és ugyanakkor a nagyobb anyagi hasznot hozó fajták termesz­tését részesítsék előnyben. A SZÖVOSZ vállalatai a 300 000 tonnás előirányzatból eddig több mint 150 Ú0n ton­na burgonyára, 500 000 tonna zöldségből pedig több mint 340 000 tonna átvételére kötöt­tek már megállapodást. A szerződéskötések állásából a SZÖVOSZ illetékesei arra kö­vetkeztetnek, hogy az idei burgonya- és zöldségelőirány­­zatot sikerül teljesíteni. A Gabonatröszt vállalatai hozzá­vetőleg 2,4 millió tonna ke­nyérgabonát vettek át az el­múlt évi termésből Egymás után kötik meg az 1970-re szóló megállapodásokat. A tröszt vállalatai eddig 751 000 tonna kenyérgabona, 10 000 tonna takarmánygabona és közel 50 000 tonna napraforgó á­­telére szerződtek le. A cu­korgyár­ak is igyekeznek mi­nél előbb bebiztosítani az idei nyersanyagot. Míg a legtöbb Békés megyei gazdasággal, már alá is írták a megállapo­dásokat, Vas, Veszprém, és Szabolcs megyében lassan ha­ladnak az üzleti tárgyalásaik Ennek ellenére az idei 105 000 holdas előirányzatukból 121 000 holdra már fedezetet, találtak. 1970 ben a tervek szerint 31 000 holdon tennészt­etnek majd dohányt a gazdaságok­kal; a terr­ Viterület több mint felére irták találtak is szerző­dő feleket, a Magyar Dohány­ipar válétkelői. A Magyar Ál­lami Pincegazdaság idén a ta­valyinál nagyobb számú és több évre szóló szerződést köt a termelőkkel Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az elmúlt évre le­szerződött 635 000 hízómarhá­ból — a kedvezőbb exportér­tékesítési lehetőség miatt — 24 ezret 1970-ben vesznek át. Azokat a gazdaságokat — amelyek tovább tartják az ál­latokat — anyagilag kártala­nítják. A mezőgazdasági szerződés­­kötések alakulásából az ille­tékesek arra­­ következtetnek, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben önállóan gazdál­kodó nagyüzemek úgy alakít­ják ki az egyes növényi kul­túrák termőterületét, hogy a lakosság ellátása és a külke­reskedelmi igények kielégíté­se idén sem okoz majd gon­dot. (MTI). Beljajevet gyászolja a Szovjetunió söiuijei a hús űrpilóta ezre­dest. A világ 1965. március 18-án tanulta meg Beljajev nevét. Ezen a napon, moszkvai idő szerint 10 órakor rajtolt a baj­­konuri űrrepülőtérről a Vosz­­hod–2, parancsnoka Beljajev ezredes, másodpilótája pedig Alekszej Leonov űrhajós alez­redes volt. Kilencven perccel a­ felbocsátást követően, a Föld körüli pálya második for­dulójában felcsendült Beljajev hangja. A szovjet, földi irá­nyító központnak, de tulaj­donképpen az egész emberi­ségnek jelentette: „Föld! itt Gyémánt! . Az ember kilépett a világűrbe.” Ez az ember Alekszej Leonov volt. Belja­jev kapcsolta ki elsőként az űrhajó automatik­us berende­Szom­bati este a szovjet te­levízióban a Háború és béke negyedik részének vetítése után a képernyőn megjelent Pavel Beljajev portréja, s a szovjet emberek milliói meg­döbbenve hallgatták a gyász a hírt: a halál elragadta az élők­zését s vezérelte kézi irányí­tással a Voszhod—2-őt a ki­­jelölt földi körzetibe. A szovjet hadsereg moszkvai központi házán fekete gyász­­lobogó leng. Feldíszítették a ,,Vörös zászló termet”, ahol elhelyezték Beljajev koporsó­ját.* Az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács és a magyar foradalmi mun­kás-paraszt kormány táv­iratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bizott­ságának, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének, a Szovjetunió minisztertaná­csának Pavel Beljajev szov­jet űrhajós elhunyta alkal­mából. Rendelet a telkek beépítéséről Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter ren­delete, amely a telkek beépí­­tését szabályozza. Az új in­tézkedés szerint a tervszerű telekgazdálkodás, a helyes építési sorrend és a városkép előnyösebb kialakítása érde­kében az illetékes felsőfokú építésügyi hatóság beépítési kötelezettséget rendelhet el az állampolgárok tulajdonában álló, magánerőből beépíthető lakó- és üdülőtelkekre. Az el­sőfokú hatóság határozatát, te­h­ét a beépítési köt­elezettséget be kell jegyezni a telek­­könyvbe is, de a bejegyzés el­­­maradása nem jelent felmen­tést e kötelezettség teljesítése alól. .... A telkek beépítésére két év­ e­níél rövidebb határidőt nem szabad megállapítani, s társas­ház esetében legalább három évre kell szabni a határidőt. Indokolt esetben, a kötelezet­tek kérelmére az elsőfokú épí­tésügyi hatósá­g egy alkalom­mal legfeljebb két évvel meg­hosszabbíthatja a határidőt. A telkek eladásakor, vagy örök­lésekor a korábban elrendelt beépítési kötelezettség válto­zatlanul érvényes az új tulaj­donosra is. Az örökös kérel­mére azonban két évvel meg kell hosszabbítani­ a határidőt, hogyha a beépítés teljesítésé­hez szükséges hátralevő idő már rövidebb két évnél. Az új­­ rendelet a kihirde­téssel életbe lépett és intéz­kedéseit ez év január 1-től kezdve kell alkalmazni. (MTI) N. K. Bajbakov látogatása hazánkban N. K. Bajbakov, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Állami Terv­bizottság elnöke, aki szabad­ságának egy részét családjá­val együtt hazánkban töltötte, hétfőn elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása során fogadta Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Párdi K­ft­­re, az Országos Tervhivatal elnöke. F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagykövete és dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete?1. (MTI), Magyar légügyi küldöttség utazott Havannába Földvári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes vezetésével légügyi kül­döttség utazott hétfőn Havan­nába. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren a KPM és a Kül­ügyminisztérium vezető m­­un­­katársai búcsúztatták. Ott volt Floreal Ghomon Mediavilla, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A magyar küldöttség aláírja a magyar—kubai légügyi ál­lamközi egyezményt Ivan Popov a bolgár­—magyar műszaki együttműködésről A bolgár sajtóban nagy visszhangja van a bolgár tu­dományos és műszaki napok­nak, amelyeknek eseményei je­lenleg folynak Budapesten és Magyarország több más váro­sában. Jelentős az a nyilatkozat, amelyet Ivan Popov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a bolgár tudományos és mű­szaki fejlesztési bizottság el­nöke Budapesten a Bolgár Távirati Iroda tudósítóinak adott. Ivan Popov nyilatkoza­tát első oldalán közli vala­mennyi vasárnapi szófiai lap. A tudósítóf­nak­ arra a kér­désére, hogyan értékeli a bol­gár-magyar tudományos és műszaki együttműködés ered­ményeit Ivan Popov egyebek között kijelentette, hogy er­ről „sok jót lehet mondani”, különösen a gépgyártásban, a vegyiparban, a mezőgazdaság­ban, stb kialakult kapcsolatok­ról, illetve az ezeket irányító minisztériumok együttműködé­séről.” A KGST XXIII. ülés­szakán elfogadott határozatok szempontjából azonban ez az együttműködés nem elegendő. Nemcsak a kapcsolatok men­­­nyiségi fejlesztéséről van szó, hanem az olyan korszerűbb formák kialakításáról is, mint az együttes kollektívák lét­rehozása, közös tervezőiro­dák, tudományos kutatóinté­zetek létesítése”. A­­ két ország népgazdaságának strukturális hasonlósága, valamint az a körülmény, hogy sok esetben azonos tudományos-műszaki feladatokat kell megoldaniuk, kedvező feltételeket teremt az együttműködés, az említett KGST-határozatok teljesítése számára. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mely területeken bővít­hető a két ország együttmű­ködése, Ivan Popov hangsú­lyozta­: „Szinte egyetlen olyan területe sincs a tudományos és fejlesztési tevékenységnek, amelyben ne lehetne kialakí­tani gyümölcsöző együttműkö­dést.” Milyen új módszerekre van szük­ség a hatékonyabb és konkrétabb bolgár—magyar együttműködés kifejlesztésé­re? — ez volt a tudósítók utol­só kérdése. Válaszában Ivan Popov kijelentette: „Az or­szágaink előtt álló feladatok messze felülmúlják tudomá­nyos és fejlesztési potenciá­lunk lehetőségeit. A tudom­á­­nyos—műszaki együttműködés elősegítheti e feladatok gyor­­sabb megoldását, főleg a kö­vetkező két úton: első a fel­adatok megosztása, vagyis a munkamegosztás és az ered­mények kölcsönös felhaszná­lása útján. A második, a leg­fontosabb és legbonyolultabb problémák megoldása közös kollektívák, irodák, stb. lét­rehozása révén.” A huzamos együttműködést igénylő területeken közös ku­tató- és tervezőintézeteket kellene létrehozni. Ezek szá­mos esetben többoldalúak is lehetnének, részt­ vehetne ben­nük minden érdekelt KGST- ország.

Next