Tolna Megyei Népújság, 1970. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Tanácskozott az MSZMP Tolna megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról). titkos választás. Az előkészí­tés demokratizmusa növelte a tagság aktivitását Voltak ész­revételek, amikor egy jelölt esetében formálisnak tartották a titkár külön történő vá­lasztását. A KB XI. 26—28-i határozatában állást foglalt, hogy a titkárt csak abban az esetben kell külön és sor­rendben előbb megválasztani, ha erre a tisztségre több elv­társat jelölnek. A kollektív vezetésről szól­ván, vizsgálták az ülésen az alapszervezetekben folyó mun­kát, a határozataikban, intéz­kedéseikben, taggyűlési be­számolókban, szervezeti meg­mozdulásaikban mindinkább érvényesülő kollektív tevé­kenységet. Helyenként elhanyagolják, lebecsülik a kollektív veze­tést, tapasztalható a túlzott „titkárközpontúság” gyakor­lata, elvárják, hogy ő csinál­ja. Gyakori, hogy a vezető­ségre, vagy taggyűlésekre tar­tozó kérdésekben a titkár dönt. Jogosnak tartják a párt­tagság többségének az­t az igényét, hogy következetesebb­nek kell lenni a határozatok egységes értelmezése terén, a kollektív vezetéssel együtt kell érvényesíteni a személyi felelősséget, a tagság aktivitása érdeké­ben növelni kell a tag­gyűlések szerepét. A járási, megyei választott testületek tagjai — tájékozott­ságuktól függően — változó aktivitással vesznek részt a döntésre váró kérdések meg­vitatásában. Jelentős fejlődést hozott a megyében a külön­böző munkabizottságok létre­hozása, ezáltal alaposabb lett az előkészítés, magvasabbak a határozatok. — Egyöntetűen­­ megállapít­hatjuk, hogy Tolna megye párttagsága egyre inkább megfelelően él a megnöveke­dett jogokkal. Igényli a vá­laszt az általa jelzett problé­mákra, mely még nem mindig és nem mindenütt történik meg. — mondotta az előadó. Előfordul esetenként az el­hamarkodott, elsietett, apoli­­tikus véleményalkotás, mely képzetlenségből, vagy tájéko­zatlanságból fakad. Bizonyítja a pártélet de­mokratizmusát a munkastílus­ban egyre hatékonyabban ér­vényesülő jobb munkamód­szer. Szekszárd városban a pártbizottság megvizsgálta, hogy a hivatali pártszerveze­tek mennyire élnek a kong­resszus által biztosított egyen­lő jogokkal. A szekszárdi já­rás külön foglalkozott a kis létszámú pártszervezetek po­litikai munkájával és párt­életével. Tapasztalható, hogy helyen­ként és esetenként ma is vár­nak a felsőbb szervekre, azt kívánják, ők mondják meg, mi a helyiek feladata, holott alap­elv a határozatokkal történő irányítás, azok ismerete és al­kalmazása. Az információ kétoldalúsá­­gának javítását hangsúlyozva kitért az előadó a vélemény­­kutatásra. A válogatás nélkül, minden részletkérdésben alap­szervezeti véleménykutatást igénylő indítványra reagálva, felhívták a figyelmet a bürok­ratizmus veszélyére, mely csök­kentené önállóságukat, keve­sebb lehetőséget és időt hagy­na a helyi kérdésekkel való önálló foglalkozásra. Nem el­lentétes az előbbivel, hogy ugyanakkor jogosan várja el a párt­tagság az alapvető kérdé­sekben történő rendszere­sebb, alaposabb tájékozta­tást, és véleményének fi­gyelembevételét. A hatáskör növekedése, az önállóbb helyi munka jegyé­ben, el kell kerülni az alap­vető elvek, s gondolatok lefu­­tásuk közben történő elszürkü­­lését, a határozatban foglaltak indokolásának és magyaráza­tának mellőzését. A káder- és személyzeti munka pártellenőrzése megfe­lelően érvényesül a megyében, a legtöbb probléma ma még a termelőszövetkezeti személyze­ti munkával kapcsolatban je­lentkezik. „Csupán kezdeti eredményekről adhatunk szá­mot e téren a termelőszövet­kezeteknél, hiszen kevés a ta­pasztalatuk, náluk még nincs tradíciója ennek a tevékeny­ségnek.” A pártdemokrácia minőségi javulásának jelei a párt kü­lönböző szintű fórumain le­zajlott, tartalmas és élénk vi­ták. Látja, értékeli a párttag­ság azt a fejlődést, ami az utóbbi évtizedben bekövetke­zett. A fogyatékosságokról is szó esett, a megyei pártbizott­sági ülésen, bírálva a demok­ratikus elveket sértő — első­sorban munkamódszerbeli gyengeségből fakadó — gya­korlati hiányosságokat. — Elméleti zavarok is ta­pasztalhatók, a közvetett és közvetlen demokrácia fogalma körül. Elvonatkoztatják a le­hetőségeket az osztályharc adott állapotától, s a konkrét feladatoktól. Egyesek túlzott­nak, mások kevésnek tartják a párton belüli demokráciát. Megyénkben is ismeretesek a túlhajtó és korlátozó, a fogal­mat torzító nézetek. Egyértel­művé kell tenni a felfogást, ami az egyik oldalon jog, a másik oldalon kötelesség. A gátló nézetek leküzdése, a munka, az elméleti propagan­datevékenység és a pártmun­ka módszerének fejlesztése egyaránt szükséges. A tapasztalatok és tenniva­lók összegezése folyamán ki­emelte az előadó a szervezeti szabályzat alapos ismeretét (főbb elvek, jogok, kötelessé­gek, a párt célja, felépítése, s ezt időben megismertetni az újakkal is), az alapszervezeti vezetőségek beszámolási köte­lezettségét az előző taggyűlés óta végzett munkáról, a rend­szeres pártmegbízatások adá­sát és értékelését, a helyi té­mák napirendre tűzését tag­gyűléseken, vezetőségi ülése­ken. — Legfontosabb, hogy minden szinten fejlődjön a pártdemokrácia, követ­kezetesebben, a folyamatos napi munkában érvénye­süljenek a szervezeti sza­bályzat elvei. E gondolattal zárta az osz­tályvezető a pártdemokrácia fejlesztéséről adott, a párt me­gyei vb. nevében ismertetett, tájékoztatást. A megyei pártbizottság a beszámolókat elfogadta, a tá­jékoztatókat tudomásul vette. Ez történt a külpolitikában Gromiko szovjet külügyminiszter Berlinbe érkezett Amanni jelentésünk Arafat nyilatkozatát ismerteti, kommen­tárunkban pedig a Swissair-gép tragédiájával foglalkozunk. Washingtoni jelentésünk Pompidou francia köztársasági el­nök látogatásáról számol be. Berlin Gromiko szovjet külügymi­niszter, aki az NDK kormá­nyának meghívása alapján Berlinben tartózkodik, kedden délután Falin külügyminiszter­helyettes és Abraszimov berli­ni szovjet nagykövet kíséreté­ben látogatást tett Otto Winzernél, az NDK külügy­miniszterénél. A találkozón sor került a két külügyminiszter közötti első véleménycserére a két fe­let érdeklő kérdésekben. A látogatás után Gromiko megkoszorúzta Berlin—Trep­­tow-ban a szovjet hősök em­lékművét. Az NDK fővárosában nagy jelentőséget tulajdonítanak Gromiko látogatásának. A Neues Deutschland vezér­cikke megállapítja, hogy a két ország közötti megbe­szélések mindig kedvezően hatottak az európai békére. A lap kitér a moszkvai szovjet—nyugatnémet tár­gyalásokra, majd a két né­met állam viszonyára, alá­­­húzva, hogy ez döntő jelen­tőségű az európai bék­e és biztonság számára. Hangsú­lyozza, hogy az NDK nem­­zetközi jogi elismerésének követelése nem maximális­­ követelés, ahogy Bonnban állítják, hanem, minimális igény. Gromiko látogatása Péter János Belgiumban Brüsszel (MTI). Péter János külügyminiszter Pierre Harmel belga külügyminiszter meghí­vására kedden délután öt­ napos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. A magyar külügyminisztert és kíséretét a brüsszeli repülőtéren Pierre Harmel belga külügyminisz-Brüsszel, Lehel Miklós, az MTI kiküldött tudósítója je­lenti. A belga külügyminiszté­rium szóvivője kedden dél­előtt tartott, szokásos heti sajtóértekezletén elsősorban Péter János hivatalos belgiu­mi látogatásával foglalkozott. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a két országot kölcsönösen érintő problémák mellett, első­sorban az európai biztonsági ter, E. Indekeu, a Belga Ki­rályság budapesti nagykövete, valamint a belga külügymi­nisztérium számos magas ran­gú vezetője fogadta. A repülőtéri fogadtatásnál ott voltak Molnár László, brüsszeli magyar nagykövet és a nagykövetség beosztottak értekezlet előkészítésével kap­csolatos kérdéseket tartják a tanácskozás fő témájának. Rá­mutatott arra, hogy a NATO decemberi, brüsszeli minisz­teri tanácsülése óta Péter Já­nos, az első miniszter, aki a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyikéből látogat el a belga fővárosba. Belga részről több mint szimbolikusnak tartják — mondotta —, hogy éppen an­nak az országnak a külügy­minisztere érkezett meg, amelynek fővárosában adták ki az össz-európai értekezlet megtartásáról szóló felhívást. Emlékeztetett arra, hogy már jóval a budapesti felhívás előtt a Harmel, belga külügy­miniszter 1967. évi budapesti látogatásáról kiadott közös közlemény is felvetette egy európai biztonsági értekezlet megtartásának gondolatát. A belga parlament belga­­magyar csoportja kedden este a Carlton-szállóban vacsorát adott Péter János külügy­miniszter és kísérete tisztele­tére. A két külügyminiszter szer­da délelőtt kezdi megbeszélé­seit a külügyminisztérium épü­letében. A belga külügyminisztérium szóvivőjének sajtóértekezlete Ünnepség Prágában a februári fordulat évfordulóján A februári fordulat 22. év­fordulója alkalmából kedden délben a prágai vár spanyol termében a népi milícia kép­viselői­ ünnepi gyűlésen talál­koztak a párt- és állami ve­zetőkkel. Többek között jelen volt Ludvik Svoboda köztársa­sági elnök és Lubomir Strou­­gal miniszterelnök. Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tagja ünnepi beszédet mondott, majd fel­olvasták az ugyancsak jelen­levő Gustav Husáknak, a CSKP KB első titkárának, a népi milícia főparancsnokának napiparancsát. Kempny beszédében a népi milícia legfontosabb feladatá­nak minősítette a pártegység megszilárdításához való hozzá­járulást a marxizmus—lenin­­izmus elveinek és a CSKP jelenlegi irányvonalának alap­ján. „A népi milícia tagjainak — mondotta —, mint az ipari üzemek dolgozóinak ezenkívül elő kell mozdítaniok az ország gazdasági konszolidálását”. Gustav Husák napiparancsá­ban méltatta a népi milíciának az 1968—69-es években, nehéz körülmények között kifejtett áldozatos tevékenységét. Az ünnepség befejezésekép­pen Gustav Husák kollektív és egyéni kitüntetéseket ado­mányozott. Amman Arafat nyilatkozata Arafat nem közölt részlete­ket a válságot lezáró, vasár­nap létrejött titkos megállapo­dásról, csak annyit mondott, hogy sikerült visszaállítani a február 10-e (a jordán­ kor­mány biztonsági intézkedéseit ezen a napon, hozták) előtt) helyzetet. Arafat az egész palesztinai ellenállási mozgalom nevében szólva határozottan cáfolta, hogy a kommandó-csoportok valamelyikének is köze volna a Swissair svájci légitársaság­ gépének­­ szombati katasztrófá­jához. A palesztinai felszabadítási szervezet vezetője hangoztat­­ta, hogy a mozgalom elhatá­rolja magát a polgári szemé­lyek elleni merényletektől, bárhol is történjenek azok. Az egyesített parancsnokság ha­marosan alaposan meg fogja vizsgálni a repülőgépek elleni támadások egész problematic­káját. Szovjetunióbeli látogatásáról Arafat kijelentette, hogy a Pa­lesztinai forradalmárok képvi­selőjeként látogatott el a Szov­jetunió baráti népéhez. Mint mondotta, a szovjet vezetők nagy megértést tanúsítottak a palesztinaiak céljai iránt. (Folytatás a 3. oldalon)­ Jasszer Arafat, a Paleszti­nai gerillák vezetője kedden az ammani jogászklubban saj­tóértekezletet tartott, s ezen kijelentette, hogy a jordániai kormány és a kommandók el­lentéte „múlékony válság’’ Volt. Magyar—Benelux tárgyalások kezdődnek A jövő hét elején Brüsszel­ben­­ találkoznak Magyarország és a belga—holland—luxem­burgi gazdasági unió képvise­lői, hogy tárgyalásokat foly­tassanak Magyarország és a benelux államok új hosszú le­járatú árucsere-forgalmi meg­állapodásnak előkészítéséről. Az előző, 1967-ben megkötött hosszú lejáratú megállapodás három évre szólt. A jövő hé­ten sorra kerülő tárgyalások alapján létrejövő, újabb hos­­­szú lejáratú megállapodás visszamenőleg ez év elejétől lesz érvényes. Magyarország és Belgium áruforgalmában a magyar ki­vitel 1965 és 1969 között 80 százalékkal emelkedett. 1969- ben a forgalom csaknem az előző évivel azonos szintű volt. Tavaly a Belgiumba szállított magyar exportáruk értéke el­érte a 200 millió devizaforin­tot, az onnan származó import­cikkeké pedig 180 millió de­vizaforint körül volt. Tavaly a Belgiumba irányu­ló magyar export több mint 40 százalékát a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek képezték. A magyar vállalatok Bel­giumból főként anyagféléket, alkatrészeket, félkészterméke­ket vásároltak. Tavaly ez ad­ta az import 80 százalékát. 1967-ben jött létre a két or­szág közötti kooperációs meg­állapodás, s az azóta eltelt időszakban két alkalommal került sor a gazdasági, ipari, műszaki együttműködési ve­gyes bizottság tárgyalásaira. A tavaly novemberben megtar­tott vegyes bizottsági ülésen több elvi kérdésben állapod­tak meg az érdekeltek: úgy döntöttek, hogy „zöld utat” kapnak a kooperációs szállí­tások, s a hivatalos szervek biztosítják a szükséges enge­délyek gyors kiadását. A vál­lalatok között eddig létrejött kooperációs megállapodások gyógyszerek, mezőgazdasági felszerelések gyártására, il­letve értékesítésére vonatkoz­nak. Tárgyalások folynak újabb koo­perációs megállapo­dások aláírásáról is.

Next