Tolna Megyei Népújság, 1970. március (20. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
.TOLNA MEGYEi XX. évfolyam, 14. szám ARA: 90 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!1 KÉPÚJSÁG Jf A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fes fl MEGYEI TANÁCS LApJA | Szombat, 1910. március 28. Közlemény Péter János NDK-ban tett látogatásáról Péter János külügyminiszter NDK-ban tett látogatásáról közös közleményt adtak ki. Péter Jánost baráti megbeszélésre fogadta Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. A látogatás során szívélyes légkörben lefolyt tanácskozásokra került sor Péter János és Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere között. A tárgyaló felek kiemelték Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke 1970. január 28 —30. közötti baráti látogatásáról kiadott közös közlemény jelentőségét. Mindkét fél hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai béke biztosításával összefüggő problémák csakis a status quo elismerésének alapján nyerjenek megoldást, és a békés egymás mellett élés alapelveit alkalmazzák a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti kapcsolatokban. A békés egymás mellett élés megköveteli, hogy e vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján oldják meg. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság együtt a testvéri szocialista országokkal, valamint az európai békéért és biztonságért küzdő más erőkkel, folytatja aktív tevékenységét az európai biztonsági értekezlet mielőbbi összehívása érdekében, és hatékonyan fellép minden olyan törekvéssel szemben, amely a biztonsági értekezlet elodázását vagy megakadályozását célozza. Otto Winter, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere részletesen tájékoztatta Péter János külügyminisztert Willi Stoph, az NDK minisztertanácsa elnöke és Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja között lefolyt megbeszélésekről. Mindkét fél méltatta a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok felvételéről szóló, az NDK által előterjesztett szerződéstervezet rendkívüli jelentőségét, az egyaránt megfelel mind a két német állam, mind az európai biztonság érdekeinek. Az NDK és az NSZK kormányfőinek erfurti találkozója, s annak nemzetközi visszhangja bizonyítják: legfőbb ideje, hogy minden békeszerető állam foglalkozzék az NDK-val való kapcsolatai normalizálásával. Mindkét fél bejelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között, az egyenjogúságon alapuló nemzetközi jogi kapcsolatok döntő módon segítik majd elő egész Európa biztonságát. Ezzel megszűnik egyik lényeges akadálya annak, hogy minden európai ország egyenjogú, s a nemzetközi jogon alapuló kapcsolatokat vegyék fel egymással. Mindkét fél elítélte az USA vietnami agresszióját és az utóbbi időben Laosziban erősödő amerikai beavatkozást, ami Délkelet-Ázsiában a konfliktus kiszélesedéséhez vezet. Ugyanígy elítélték az izraeli imperialista agresszió folytatását és kiélezését az arab államok és népek ellen. A tárgyaló felek megelégedéssel állapították meg, hogy az államaik közötti kapcsolatok eredményesen fejlődnek. A két miniszter megállapodott abban, hogy rendszeresen tovább folytatják a külpolitikai problémákkal kapcsolatos kétoldalú konzultációkat. Az NDK külügyminisztere örömmel és köszönettel elfogadta a magyar külügyminiszter meghívását a Magyar Népköztársaságban teendő hivatalos látogatásia. Aláírták a magyar—bolgár együttműködési bizottság jegyzőkönyvét Apró Antal és Ivart Mihajlov miniszterelnök-helyettesek pénteken a Gundel] étteremben aláírták a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszakának jegyzőkönyvét. A március 25—27. közötti ülésszakon a magyar, illetve a bolgár delegációt a két miniszterelnök-helyettes vezette, s Apró Antal elnökölt. A bizottság áttekintette a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődését, s megállapította, hogy a közös erőfeszítések nyomán teljesítették az előző ülésszak határozatait. A bizottság munkacsoportjai több szakosítási, kooperációs és kölcsönös szállítási javaslatot dolgoztak ki a gépipar, a kohászat és a vegyipar területére, ami hozzájárult a két ország közötti áruforgalom bővüléséhez. A forgalom 1969-ben 10 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban, az 1970. évi külkereskedelmi megállapodás újabb lí százalékos növekedést irányoz elő. A forgalom struktúrája is állandóan javul. A gépipari termékek részaránya az áruforgalomban növekszik és 1969-ben elérte annak 54 százalékát. A bizottság megállapította, hogy a két ország tervező szerve, az 1971—75. évi tervek egyeztetése során számos fontos kérdést megtárgyaltak és kidolgozták az együttműködés továbbfejlesztésének fő irányait. Ezzel meg kívánják teteremteni a magyar és a bolgár népgazdaság szélesebb integrációjának feltételeit. A bizottság határozata szerint a népgazdasági tervek egyeztetését 1970 első félévének végéig be kell fejezni. A bizottság megvizsgálta az Intramsamas magyar—bolgár társaság munkáját, s megállapította, hogy az anyagmozgató berendezések tervezésében és fejlesztésében, a fővállalkozói tevékenységben bővült a vállalat tevékenysége. Az ülésszak az alkotó együttműködés, a szívélyes barátság és az egyetértés szellemében folyt le. (MTI) Fork Jenő a Ganz-MÁVAG-ban Fock Jenő, a Magyar Szoicialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke pénteken látogatást tett a Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyárban. Társaságában volt Venéczi János, a Budapesti Pártbizottság titkára és Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. A vendégekket a gyár központi épületében Csergő János vezérigazgató, Racfát László, a pártbizottság titkára és Pajzs Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára üdvözölte. Tájékoztatták a látogatókat a gyár termelési eredményeiről, a műszaki fejlesztés helyzetéről, a munkakörülmények javítását célzó tervekről a hatékonyabb gazdálkodás érdekében eddig végrehajtott és a továbbiakban tervezett intézkedésekről; ismertették a dolgozók élet- és munkakörülményeit, valamint az ezek javítására kidolgozott elképzeléseiket. Beszámoltak a gyárban működő mozgalmi szervezetek tevékenységéről is. A tájékoztatók után a Minisztertanács elnöke megtekintette a Ganz-MÁVAG fontosabb üzemeit. A Minisztertanács elnöke az üzemlátogatás végeztével elismerő szavakkal szólt a gyár dolgozóinak jó munkájáról. Lenin életműve és példája százmilliókat lelkesít Vass Henrik előadása Szekszárdon Lenin születésének közelgő 100. évfordulójára készülődve, a nagy forradalmár gondolkodó munkásságáról és a leninizmus diadaláról pénteken délelőtt Szekszárdon, a párt megyei székházának nagytermében, mintegy 220 főnyi meghívott közönség előtt hangzott el előadás. Eleget téve a megyei pártbizottság felkérésének, Lenin korszerűsége és időszerűsége címmel tartott előadást Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének igazgatója. Az előadáson megyei, járási párt-, állami, társadalmi, tömegszervezeti vezetők és propagandisták vettek részt. A délelőtt tíz órakor kezdődött összejövetelen Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte az előadót és a meghívottakat. Az ismeretek gyarapítását elősegítő, a legújabb nézetekkel illusztrált, a helyesebb látásmódhoz hozzájáruló előadás bevezető mondataiban idézte Vass Henrik a saját kortársai által is hatalmasnak látott Lenin nagyságát méltató Barbusse és Szekfű Gyula szavait. Az ENSZ centenáriumi felhívása nyomán kibővült világméretű Lenin-kultuszról mondotta az előadó: „Lenin életműve és példája az emberek százmillióit lelkesíti, neve, forradalmi tanai jelképpé váltak”. Az előadás további részében részletesen és bizonyító módszerrel foglalkozott a lenini elméletet és gyakorlati örökséget tudatosan félreértékelő, a burzsoá tudósok és úgynevezett divatos marxisták által hangoztatott torz nézetekkel, cáfolva azokat. „Közismerten egyértelmű, világos állásfoglalásait kiforgatják, elhomályosítják” — mondotta. Idézte Gyilasz január 18-án megjelent, Lenin nagysága és a leninizmus hanyatlása című, a szerző hibás felfogásáról címében is árulkodó cikkének kitételei u „Lenin mai követői nem szorítkoznak csupán személyes nagyságára (noha még adós a történelem és a művészet a hozzá méltó megelevenítéssel), hanem merítenek életművének a forradalmi időszakra érvényes tanaiból és az általa hátrahagyott módszert alkalmazzák korunk új jelenségeinek megfelelő megoldásához”. Az Osztrák Kommunista Párt egyik volt vezetője, Ernst Fischer és a hasonló nézetet vallók Marxot nagy gondolkodónak, Lenint csupán forradalmi cselekvőnek tartják. Azoknak, akik tagadják Lenin elméleti tevékenységét, vagy szembeállítják vele forradalmi gyakorlatát, a leninizmus alapvető jelentőségét taglaló szavaival felelt az előadó. Lenin nem egy forradalmár a sok közül, nem is csupán népszerűsítette a marxizmust, hanem a mai kor marxizmusának, a leninizmusnak megalko tásával és alkalmazásával új korszakot nyitott a kommunista és munkásmozgalomban. Soha, egy pillanatra sem hanyagolta el az elméletet Lenin, minden gyakorlati lépését alapos elemzés előzte meg, és rögtönzésnek ható zseniális állásfoglalásai betetőzését jelentették elméleti munkásságának Azt vallotta Lenin, hogy a történelem ravaszabb minden elméletnél, és a rugalmas politika el kell igazítson a legváratlanabb helyzetben is. Ezt is tette, hiszen nincsen olyan része a leninizmusnak, amelyben ne alkalmazta volna a forradalmak időszakára a marxi dialektikát, amiben ne alkotott volna kiemelkedőt. A napjaink kommunista és munkásmozgalmáról, korunk nagy kérdéseiről nyújtott áttekintéssel együtt bizonyította az előadó, hogy Lenin halálával nem zárult le életművének hatása, hiszen máig tartó, eligazító érvénnyel találhatók meg műveiben a mai kor alapkérdései „Egyetlen lépést nem mehetünk előre a mai, új helyzetben a korszak lenini értékelésének felhasználása nélkül” — mondotta Vass Henrik. Szólott az új jelenségekről és tendenciákról is, melyekre pontos receptet nem dolgozhatott ki a nagy teoretikus, megoldásukhoz azonban hátrahagyta a korszerű lenini módszert A ma sem zavartalan és most sem töretlen időszakban a leninizmus megőrzéséről tisztán tartásáról, folytatásáról és alkalmazásáról szólván, a revizionista és doktriner nézetekkel kapcsolatban utalt az előadó a Lenint ért igaztalan vádak özönére és múlandóságukra. A történelem által napirendre tűzött szocializmus győzelmének, a mai lehetőségek valóra váltásának záloga a lenini elvekhez való hűség. Részletezve a mai nyugati kommunista és munkásmozgalomban is fellelhető ideológiai vitákat, arról beszélt, hogy mennyire távol állt Lenintől a sablonos gondolkodás. A nemzeti sajátosságok lenini intelmeinek hangsúlyozása mellett foglalkozott az „ahány ország, annyiféle szocializmus” gondolatának képtelenségével. „A szocializmusba való átmenet idején lehetséges a harcban sokféleség, felszínre hozhatja a sokszínű formákat, azonban a szocializmus győzelméhez mindenütt elkerülhetetlen a proletárdiktatúra”. Érdeklődést keltett ezen elgondolkoztató megállapítása: nem minden elavult, ami régi, és nem minden haladó, ami új. Az imponáló felkészültséggel tartott, a politikai-ideológiai ismeretekre alapozó, magas színvonalú előadás a hallgatókban gazdagította a lenini életmű ismeretét, gyarapította korszerűségének érveit, s egyúttal a még elmélyültebb tanulmányozásra ösztönzött.