Tolna Megyei Népújság, 1970. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
»OLMA MEGYE* » VILÁGPROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK' NÉPÚJSÁG | A MILOTAB SZOCIALISTA MOWKAgPART TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁG* éS A MEGYEI TÜskög LApIÍTI XX. évfolyam, 180. szám ARA: 1.20 FORINT Vasárnap, 1970. augusztus 2. Rekordmennyiségű alkatrészt „fogyaszt“ a mezőgazdaság A szakemberek számítottak arra, hogy az idei aratás különösen nehéz lesz; egyik oka, hogy a kései kitavaszodás miatt nem sikerült időben gyomtalanítani a gabonatáblákat, ami az aratás idején külön munkát ad a kombájnoknak. A gépek annyi cserealkatrészt, „fogyasztanak el", hogy az alkatrészellátó telepek csak a legnagyobb nehézség árán tudják kielégíteni a szükségletet. A forgalmazási adatok is jelzik, hogy az idei aratás valóban a legnehezebbek közé tartozik. Júliusban összesen 200—210 millió forint értékű cseredarabot, felszerelést stb-t adott el a 19 vidéki Agroker-telep. Az elmúlt évben ilyenkor csak 100—170 millió forint értékű készletre volt szükség a gazdaságoknak, hogy az ideivel azonos termőterületről zavartalanul betakarítsák a termést. Különösen sok kombájnalkatrész kell. Az aratógépekhez való 10—12 legfontosabb cseredarabból az év első hat hónapjában legalább annyit rendeltek, mint tavaly egész évben. Az SZK—4-es kombájnhoz való rostából 1969-ben például 3310-at vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemek, idén június végéig csaknem 3800-ra volt szükségük. Az aratógép egyik fontos fogaskerekéből tavaly 46-ot rendeltek, idén már 190-et vittek el a telepekről. A vállalat budapesti központi raktárába naponta 240 alkatrész-megrendelés érkezik. Tavaly a csúcsforgalom idején csak 180—190 rendkívüli kérés volt. A központi raktárban — ugyanúgy, mint a vidéki Agroker-telepeken — soron kívül intézik a sürgős rendeeléseket és ha lehetőség van rá, 24 órán belül feladják a gazdaság címére a küldeményt. Százmillió forintos társadalmi segély Rostás István, az árvízkárosultak megsegítésére alakult országos társadalmi bizottság elnöke szombaton a Vöröskereszt székházában sajtótájékoztatón ismertette a társadalmi bizottság határozatát a Szabolcs-Szatmár megyei ár- és belvízkárosultak lakóházainak újjáépítéséhez, illetőleg helyreállításához nyújtandó segélyekről. A hazai gyűjtés eddigi eredménye meghaladta a 293 millió forintot, amihez körülbelül 9 millió forint értékű külföldi segítség járul, jórészt magyarok és magyar szervezetek adományai. A társadalmi bizottság a befolyt összegből a 22 millió forintos gyorssegélyen kívül az ingókárok csökkentésére 7900 Szabolcs-Szatmár megyei családnak összesen 83 millió forint segélyt juttatott. A Szabolcs-Szatmár megyeiek a hirtelen rájuk zúduló árvíz következtében a többi megyénél jóval nagyobb károkat szenvedtek. Megsegítésükre összesen mintegy 100 milliót fordítanak. Ha a tulajdonosnak romba dőlt vagy lebontásra ítélt háza helyett újat kell építenie, akkor az OTP-hiteltől függetlenül 15—40 ezer forint, vissza nem térítendő segélyt kaphat A nagydorogi gabonaraktárban t A jóra fordult időjárás meghozta az „aratókedvet” a tsz-ekben. Ezt számszerű eredményekkel, legjobban a nagydorogi gabonaraktárban lehetett lemérni. Amíg a h' '>••>•*« napi 45—50 vagon búzát vettek át, a hét végén (pénteken) már 75—80 vagont volts' kénytelenek” átvenni. Képünkön: a nagydorogi asszonyok, a szabadtéri tárolókban szédítik a búzát. Fotó: Gottvald „Olykor vendégek is felülnek a hintóra. Kiküldöttek vállalati emberek. Ismeri őket? Általában tudja, hogy mikor, milyen ügyben járnak?” (Képes riport az 5. oldalon) Az élelmiszergazdaság jelene és jövője Élelmiszergazdaság. Újabban gyakran halljuk ezt a gyűjtőszót, amely tulajdonképpen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar összességét, egészét jelenti. A magyar élelmiszergazdaság telepe és jövője fogyasztóként, gyakorlatilag mindenkit érint és érdekel. Hol tart, mit ígér, milyen eredményekkel és fogyatékosságokkal „rendelkezik”. Az áttekintést megköri,, ti dr Dimény Imre miniszter beszéde, amit a közelmúltban Székesfehérvárott, a TIT III. vándorgyűlésén tartott. A miniszter összefoglaló értékelésére támaszkodva tekinti át ezúttal lapunk is az élelmiszergazdaságot. A harmadik ötéves terv nagy feladatokat tűzött a mezőgazdaság, az élelmiszeripar elé. S bár végleges eredmények még nem állnak rendelkezésre, az idei adatokról még korai lenne nyilatkozni, mégis úgy látszik, hogy az élelmiszergazdaság a harmadik ötéves tervet előreláthatóan túlteljesíti. Bizonyság erre, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése az előirányzottnál gyorsabb, 15—10 százalékkal haladja meg a második ötéves terv átlagát. „Ez azt jelenti, hogy túlteljesül a mezőgazdaság harmadik ötéves tervelőirányzata. Az élelmiszeripar termelése 1970-ben a tervezettnek megfelelően, mintegy 30 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-ben volt. Az eredmények a szocialista mezőgazdasági és ipari üzemek jó munkáját dicsérik. Megszilárdult termelőszövetkezetünk, egyre hatékonyabban dolgozó állami gazdaságaink és élelmiszeripari üzemeink képesek voltak a megnövelkedett anyagi-technikai bázis eredményes felhasználására. Különösen kiemelkednek a kenyérgabona-, a kukorica-, a cukorrépa-termesztés, valamint a konzerv-, a hűtőipar és a baromfiipar eredményei... Nem tudtunk ugyanakkor zavartalan húsellátást biztosítani: elsősorban sertéshúsból akadozott az ellátás, de néhány egyéb élelmiszerrel is voltak helyenként és időnként kisebb-nagyobb problémák.” — állapította meg dr. Dimény Imre miniszter, a fentebb említett vándorgyűr en. Dr Dimény Imre megállapításai mindenben vonatkoznak Tolna megye élelmiszergazdaságára is, azzal a pozitív kiegészítéssel, hogy éppen a harmadik ötéves terv során, hihetetlen nagy érdeklődés bontakozott ki a megye mezőgazdasági üzemeiben, az állattenyészzés minőségi és mennyiségi növelésére. Bizonyság erre, hogy sorra épülnek a komplex állattenyésztési telepek, s ezek egy része a harmadik ötéves terv utolsó évében már üzemel. Nagy figyelmet érdemel, hogy az élelmiszergazdaság fejlesztésével kapcsolatban mik a követelmények a negyedik ötéves terv időszakában. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakemberei vezetői úsry vélik, az elkövetkezendő években fokozottabban kerülnek előtérbe a minőségi követelmények. A hazai élelmiszerfogyasztás igényeit a jövőben már nem elegendő csak kielégíteni, az igények kielégítése közben gondolni kell az eddiginél nagyobb választékra, sőt, a ma még különlegességnek számító élelmiszerféleségek biztosítására is. A jövőt tekintve, a biológiailag magasbb értékű élelmiszerek az állati termékek és ezen belül a hús, a tej és tejtermékek, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztási arányának növelése lesz az élelmiszergazdaság előtt álló fő feladat. Alapvető követelmény természetesen a kiegyensúlyozott élelmiszerforgalom biztosítása, az, hogy a fogyasztói igények időben és helyileg maximálisan ki legyenek elégítve. A magyar élelmiszergazdaság színvonala, lehetővé teszi hogy ennek a politikailag is elsőrendű kívánalomnak megfeleljen. Eljutottunk már idáig. A negyedik féléves tervre vonatkozó elképzelések maradéktalanul igazolják Tolna megyében is azokat a mezőgazdasági vezetőket, akik az állattenyésztés fejlesztését tartják minden szempontból hasznosnak, kifizetődőnek és szükségesnek. A magyar élelmiszergazdaság és az egész népgazdaság egyik legjelentősebb problémája az állattenyésztés, valamint az állati termékek termelése és a feldolgozás fejlesztése. Ezt támasztja alá az a még nem végleges, de nagyjából kialakított beruházási is, amely szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a negyedik ötéves terv időszakában 225 ezer korszerű tehénférőhelyet,200 ezer növendék- és vízómarhaférőhelyet, 1,4 millió serté'hizlaló és 45 ezer fiaztató férőhelyet építenek. Csak jelezni tudjuk, hogy az élelmiszergazdaság vesztésében a negyedik ötéves terv időszakában különleges helyet foglalnak el a kertészeti ágazatok, és az ehhez kapcsolódó iparágak. Érdemes az itt jelentkező, várható lehetőségeket a mezőgazdasági üzemekben már most végiggondolni és a továbbiakban az adottságoknak megfelelőe a lehetőségeket maximálisan kihasználni.