Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-08 / 107. szám
Országút a tanteremben ÉH“- va* Rt. A közúti forgalom biztonsága megköveteli, hogy az autóvezetést tanulók minél jobban felkészítve kerüljenek ki a tanfolyamokról. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a leendő jogosítvány-tulajdonosoknak, minél több forgalmi szituációval meg kell ismerkedniük még a tanulás során, hogy később annál kevésbé jöjjenek zavarba. Mivel a közúti forgalomban a volán mellett eltöltött gyakorlati órák számának emelésére általában nincs nagy lehetőség, a forgalomról tökéletes illúziót keltő szimulátorok segítségével, a tanteremben próbálják sokrétűbbé tenni az oktatást. A képen látható angol gyártmányú tantermi szimulátor a ,,szélvédőre” háromdimenziós képet vetít, mégpedig úgy, hogy a kormány mellett ülő előtt elvonuló táj pontosan követi az ő vezetési mozdulatait. Gyorsításkor (gázadáskor) a filmvetítő is arányosan felgyorsul, hirtelen fékezéskor pedig megáll, „kimerevedik” a kép. E könnyen és gyorsan, bárhol felállítható „tankocsi” segítségével az indulást, a parkolást, a megállást és minden más manővert a valóságos körülményeknek megfelelően tudja begyakorolni a leendő vezető. S ha közben hibát is vét, azt nem sínyli meg a „kocsi”, nem okoz fennakadást a forgalomban. A szervór ekek A modern gépkocsik nagy gyorsuló képességgel rendelkeznek és végsebességük is rendkívüli. A teljesítmény, a gyorsaság szükségessé teszi a megbízható fékrendszerek kialakítását. A legősibb fék a mechanikus fékrendszer emberi erőt igényel és fékhatása gyenge, nem eléggé egyenletes. Az olajfékkel már tartósan egyenletes fékhatás érhető el, de nagy tehergépkocsiknál, vagy nagy sebességű személygépkocsiknál a hatásos fékezés nagy emberi láberő kifejtését igényli. A szervófék-rendszer kombinált fékrendszer, kisebb emberi láberő igénybevétellel nagy fékhatás érhető el. A szervóberendezés az emberi erőre rásegítő berendezés, kombinálható mechanikus vagy hidraulikus rendszerű fékekkel. Jobb és elterjedtebb a hidraulikus (olajfékes) kombináció. A szervófék lehet sűrített levegős, vagy vákuumos rásegítő rendszerű, a motortól és a fékezendő súly tömegétől függően. A négyütemű benzinmotorok szívócsövében 0,5— 0,7 atmoszférás légritkulás lép fel. A szívócső csővezetékkel össze van kötve egy nagyméretű zárt hengerrel, amibe dugattyú, vagy membrán a fékezéskor, szívás hatására mozog és nyomást gyakorol az olajfék főfékhengerére, vagy a mechanikus fékberendezésre. Ez a rendszer főképp személygépkocsik egyes nagy teljesítményű típusainál van elterjedve (Mercedes, Fiat, Polski Fiat, Moszkvics 412-es stb). A nyomólevegős szervófék főképp tehergépkocsiknál és autóbuszoknál van elterjedve. Ennek egyik oka az, hogy a Diesel-motor szívócsövében csak 0,1—0,2 atmoszférás légritkulás érhető el, a másik, nagy tömeg fékezésére nagyobb fékerőre van szükség. Ebben az esetben a motorra épített lég-, sürítő kompresszor által termelt 5—6 atmoszféra levegő nyomását használjuk fel. Ez előnyösebb, mert a megfelelő erőkifejtéshez nem kell akkora méretű henger és dugattyú, mint a vákuumos rendszernél. K. I. A jövő autója ? Számtalan elképzelés született már a jövő autóiról, melyek egy része csak rajzpapíron valósult meg, több típusnak viszont a prototípusa is elkészült. Ez utóbbiak közé tartozik az „üvegajtó’’, angol—francia kostruktőrö’, közös alkotása. Tervezői nagyvárosok, ipartelepek, repülőterek, üdülőhelyek belső forgalmának a lebonyolítására szánták ezt a járművet. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a fejlesztés során más típusú autókat kell készíteni a távolsági (országúti) közlekedés, és megint másokat a zsúfolt és csak véges számú parkolóhellyel rendelkező lakott területi helyváltoztatás céljaira Az „üvegautó” nem követi a megszokott és kialakult formákat. A tervezői sokkal inkább arra törekedtek, hogy az autó kisméretű, mozgékony, de mégis kényelmes legyen, és tökéletes körültekintésre nyíljon alkalma a vezetőnek. Lakott területen belül az autók átlagsebessége egyébként sem haladja meg az óránkénti 35—40 kilométert, éppen ezért az „üvegautó’ tervezői nem is bajlódtak a „karosszéria’’ áramvonalazásával. E törhetetlen üvegből készült felépítményű autó motorját a hátsó ülés alá építették be, négy fokozatú, automatikus sebességváltóval rendelkezik, és fordulási sugara rendkívül kedvező, mindössze 2,2 méter. Tanuló munkás Kormány-határozat a munkások továbbképzéséről V * ’ i Nem nehéz megjósolni, hogy e számmal — 1014/1971. — jelölt kormánydöntéssel az elkövetkező hónapokban, években elég sokszor találkozunk majd. Olvasunk róla az újságokban, szóba kerül értekezleteken, a vállalatokat új intézkedésekre serkenti, és előbb, vagy utóbb minden szakmunkásnak fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: hogyan akarja továbbfejleszteni ismereteit...? Ez a határozat ugyanis a munkások továbbképzése fejlesztésének általános elveivel foglalkozik. Az élet mai és holnapi követelményei sugallták ezt az elhatározást is. A munkaerőutánpótlás eddigi forrásai „bedugultak’’, a mezőgazdaság ma már inkább „visszacsábít”, semhogy jelentékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy többsége szintén dolgozik — marad tehát, mint kiapadhatatlan tartalék, a rendelkezésre álló munkaerő „megváltoztatása". A technikai-tudományos forradalom általános „haladási sebességét” főleg a munkások határozzák meg. A század szimbóluma: a gyorsaság, nem csupán a születő tudományos eredmények növekvő számával mérhető, legalább ilyen lényeges feltétele a haladásnak az új műszaki gondolatok, ismeretek elsajátításának, alkalmazásának „sebessége” is. Ahogy ma márnem elégszünk meg azzal, hogy úgy éljünk, olyan igényeink legyenek, mint apáinknak voltak; ugyanez jelentkezik a„tartozik” oldalon is, mert a magasabb követelésekért többet és mást is kell adni. Az egyszer megszerzett szakmai tudás ma már nem jogosít fel arra, hogy annak a kamataiból egy életen át gondtalanul megélhessünk. A mérnökök tudását — így mondják mindenütt — 10—15 éven belül fel kell frissíteni, mert elavul; a modern szakmunkásra ugyanez mondható el!... A technika tempója, az új módszerek bevezetése, a nagy tudású gépek sokasága — mind-mind többet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja lényegesnek az 1011-es határozat, hogy a munkások tudásukat „bizonyos időszakonként felfrissítsék, korszerűsítsék, elsajátítsák a különböző speciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új ismereteket, megszerezzék, illetve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártasságukhoz szükséges politikai és általános alapműveltséget’*.i Gazdag program, de mondhatnánk így is; kényszerítő program, mert csakis munkásaink tudására, ismeretére lehet alapozni a holnap techkáját, elképzeléseit. Mindez nemészetesen nem csupán szakmunkásoktól követel többet, hanem a vállalatok vezetőitől is. A határozat ugyanis félreérthetetlenül kimondja, hogy „a továbbképzés megszervezéséről, a feltételek biztosításáról elsősorban a vállalatoknak kell gondoskodniuk”. Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjék. Hiszen nem csupán gazdaságilag kell megalapozni egy-egy új beruházást, nem csupán a deviza után kell rohangálni, hogy a modern géphez hozzájussanak, nem csupán jó erős betonalap kell az új berendezéshez, legalább ennyire fontos az ott tevékenykedő emberekkel is megismertetni az újat, felkészíteni őket méltó „fogadására ’. Érdemes azt is felvetni — bár az 1014-essel még csak most ismerkedünk —, hogy a szakmai továbbképzést jó lenne „beépíteni” oktatási rendszerünkbe, mert ennek a szervezeti formái is meghatározhatják a gyakorlati eredményeket! Azzal a legtermészetesebb tudattal lépjenek ki a tanintézet, az iskola kapuin a fiatalok, hogy oda a legfrissebb ismeretek elsajátítása végett újból és újból visszatérnek. Ha valaki ma az átlagosnál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szakmai ismerettel, jobban is kell dolgoznia. Ezt szolgálja a maga módján az 104-es határozat, amely sürget is, hiszen — mint kimondja, „úgy kell intézkedni, hogy az új alapokra fektetett továbbképzés az 1972. év folyamán megkezdődhessen.” KOTRÓMESTER FRET E—652 TIPUSÚ KOTRÓRA, DOSFR-, SZKREPERGÉPKEZELŐKET SZ—100-as GÉPEKRE NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL. GÉPKOCSIVEZETŐKET, ZIL BILLENŐS ÉS FIXPLATÓS GÉPKOCSIRA DÖMPERVEZETŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE FELVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat főépítés vezetősége, Székesfehérvár, Seregélyes út RL ül) Nyolc általános iskolát végzett fiúkat kereskedelmi tanulónak felveszünk. TITÁN Kereskedelmi Vállalat, Szekszárd, Keselyűs út. (73)