Tolna Megyei Népújság, 1971. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-08 / 107. szám

Országút a tanteremben ÉH“-­ v­a*­ Rt. A közúti forgalom biztonsága megköveteli, hogy az autóvezetést tanulók minél jobban felkészítve kerüljenek ki a tanfolyamokról. A szakemberek egyetértenek abban, hogy a leendő jogosítvány-tulajdonosoknak, minél több for­galmi szituációval meg kell is­merkedniük­ még a tanulás során, hogy később annál kevésbé jöjjenek zavarba. Mivel a közúti forgalomban a volán mellett eltöltött gyakorlati órák számának emelésére álta­lában nincs nagy lehetőség, a forgalomról tökéletes illúziót keltő szimulátorok segítségé­vel, a tanteremben próbálják sokrétűbbé tenni az oktatást. A képen látható angol gyártmányú tantermi szimulátor a ,,szélvédőre” háromdimenziós képet vetít, mégpedig úgy, hogy a kormány mellett ülő előtt elvonuló táj pontosan követi az ő vezetési mozdulatait. Gyorsításkor (gázadáskor) a filmvetítő is arányosan felgyorsul, hirtelen fékezéskor pe­dig megáll, „kimerevedik” a kép. E könnyen és gyorsan, bárhol felállítható „tankocsi” segítségével az indulást, a parkolást, a megállást és minden más manővert a valósá­gos körülményeknek megfelelően tudja begyakorolni a le­endő vezető. S ha közben hibát is vét, azt nem sínyli meg a „kocsi”, nem okoz fennakadást a forgalomban. A szer­vór ekek A modern gépkocsik nagy gyorsuló képességgel rendel­keznek és végsebességük is rendkívüli. A teljesítmény, a gyorsaság szükségessé teszi a megbízható fékrendszerek ki­alakítását. A legősibb fék a mechanikus fékrendszer embe­ri erőt igényel és fékhatása gyenge, nem eléggé egyenletes. Az olaj­fékkel már tartósan egyenletes fékhatás érhető el, de nagy tehergépkocsiknál, vagy nagy sebességű személy­­gépkocsiknál a hatásos fékezés nagy emberi láberő kifejtését igényli. A szervófék-rendszer kom­binált fékrendszer, kisebb em­beri láberő igénybevétellel nagy fékhatás érhető el. A szervóberendezés az emberi erőre rásegítő berendezés, kombinálható mechanikus vagy hidraulikus rendszerű fékek­kel. Jobb és elterjedtebb a hidraulikus (olajfékes) kombi­náció. A szervófék lehet sűrí­tett­ levegős, vagy vákuumos rásegítő rendszerű, a motortól és a fékezendő súly tömegétől függően. A négyütemű benzin­­motorok szívócsövében 0,5— 0,7 atmoszférás légritkulás lép fel. A szívócső csővezetékkel össze van kötve egy nagymé­retű zárt hengerrel, amibe du­gattyú, vagy membrán a féke­zéskor, szívás hatására mozog és nyomást gyakorol az olaj­­fék főfékhengerére, vagy a mechan­i­kus fékberendezésre. Ez a rendszer főképp személy­gépkocsik egyes nagy teljesít­ményű típusainál van elterjed­­ve (Mercedes, Fiat, Polski Fiat, Moszkvics 412-es stb). A nyo­mólevegős szervófék főképp tehergépkocsiknál és autó­buszoknál van elterjedve. En­nek egyik oka az, hogy a Die­sel-motor szívócsövében csak 0,1—0,2 atmoszférás légritku­lás érhető el, a másik, nagy tö­­meg fékezésére nagyobb fék­erőre van szükség. Ebben az esetben a motorra épített lég-, sürítő kompresszor által ter­melt 5—6 atmoszféra levegő nyomását használjuk fel. Ez előnyösebb, mert a megfelelő erőkifejtéshez nem kell akkora méretű henger és dugattyú, mint a vákuumos rendszernél. K. I. A jövő autója ? Számtalan elképzelés szüle­tett már a jövő autóiról, melyek egy része csak rajz­papíron valósult meg, több típusnak viszont a prototípu­sa is elkészült. Ez utóbbiak közé tartozik az „üvegajtó’’, angol—francia kostruktőrö’­, közös alkotása. Tervezői nagy­városok, ipartelepek, repülő­terek, üdülőhelyek belső for­galmának a lebonyolítására szánták ezt a járművet. Már eddig is bebizonyosodott, hogy a fejlesztés során más típusú autókat kell készíteni a távol­sági (országúti) közlekedés, és megint másokat a zsúfolt és csak véges számú parkoló­hellyel rendelkező lakott te­rületi helyváltoztatás céljaira Az „üvegautó” nem követi a megszokott és kialakult formákat. A tervezői­ sokkal inkább arra törekedtek, hogy az autó kisméretű, mozgé­kony, de mégis kényelmes legyen, és tökéletes körül­tekintésre nyíljon alkalma a vezetőnek. Lakott területen belül az autók átlagsebessége egyébként sem haladja meg az óránkénti 35—40 kilomé­tert, éppen ezért az „üveg­autó’ tervezői nem is baj­lódtak a „karosszéria’’ áram­­vonalazásával. E törhetetlen üvegből készült felépítményű autó motorját a hátsó ülés alá­­ építették be, négy fokozatú, automatikus sebesség­váltóval rendelkezik, és fordulási su­gara rendkívül kedvező, mind­össze 2,2 méter. Tanuló munkás Kormány-határozat a munkások továbbképzéséről V * ’ i Nem nehéz megjósolni, hogy e számmal — 1014/1971. — jelölt kormánydöntéssel az el­következő hónapokban, évek­ben elég sokszor találkozunk majd. Olvasunk róla az új­ságokban, szóba kerül érte­kezleteken, a vállalatokat új intézkedésekre serkenti, és előbb, vagy utóbb minden szakmunkásnak fel kell, hogy tegye önmagának a kérdést: hogyan akarja továbbfejlesz­teni ismereteit...? Ez a hatá­rozat ugyanis a munkások továbbképzése fejlesztésének általános elveivel foglalkozik. Az élet mai és holnapi kö­vetelményei sugallták ezt az­­ elhatározást is. A munkaerő­utánpótlás eddigi forrásai „bedugultak’’, a mezőgazdaság ma már inkább „visszacsá­bít”, semhogy jelentékeny számban munkáskezet adna, az asszonyok nagy többsége szintén dolgozik — marad te­hát, mint kiapadhatatlan tar­talék, a rendelkezésre álló munkaerő „megváltoztatása". A technikai-tudományos for­radalom általános „haladási sebességét” főleg a munkások határozzák meg. A század szimbóluma: a gyorsaság, nem csupán a születő tudo­mányos eredmények növekvő számával mérhető, legalább ilyen lényeges feltétele a ha­ladásnak az új műszaki gon­dolatok, ismeretek elsajátítá­sának, alkalmazásának „se­bessége” is. Ahogy ma már­­nem elégszünk meg azzal, hogy úgy éljünk, olyan igé­nyeink legyenek, mint apá­inknak voltak; ugyanez je­lentkezik a­­„tartozik” olda­lon is, mert a magasabb kö­vetelésekért többet és mást is kell adni. Az egyszer meg­szerzett szakmai tudás­ ma már nem jogosít fel arra, hogy annak a kamataiból egy éle­ten át gondtalanul megélhes­sünk. A mérnökök tudását — így mondják mindenütt — 10—15 éven belül fel kell frissíteni, mert elavul; a mo­dern szakmunkásra ugyanez mondható el!... A technika tempója, az új módszerek be­vezetése, a nagy tudású gé­pek sokasága — mind-mind többet vár a mellette dolgozó embertől is. Ezért tartja­ lé­nyegesnek az 1011-es határo­zat, hogy a munkások tudá­sukat „bizonyos időszakonként felf­ri­ssítsék, korszerű­sítsék, elsajátítsák a különböző spe­ciális munkakörök hatékony ellátásához szükséges új is­mereteket, megszerezzék, il­letve bővítsék a társadalmi, gazdasági kérdésekben való jártasságukhoz szükséges po­litikai és általános alapmű­veltséget’­*.i Gazdag program, de mond­hatnánk így is; kényszerítő program, mert csakis munká­saink tudására, ismeretére le­­het alapozni a holnap tech­káját, elképzeléseit. Mindez nemészetesen nem csupán s­zakmunkásoktól követel töb­bet, hanem a vállalatok ve­zetőitől is. A határozat ugyan­is félreérthetetlenül kimond­ja, hogy „a továbbképzés megszervezéséről, a feltételek biztosításáról elsősorban a vál­lalatoknak kell gondoskod­niuk”. Érdeke is a vállalatoknak, hogy erről gondoskodjék. Hi­szen nem csupán gazdasági­lag kell megalapozni egy-egy új beruházást, nem csupán a deviza után kell rohangálni, hogy a modern géphez hozzá­jussanak, nem csupán jó erős betonalap kell az új beren­dezéshez, legalább ennyire fontos az ott tevékenykedő emberekkel is megismertetni az újat, felkészíteni őket mél­tó „fogadására ’. Érdemes azt is felvetni — bár az 1014-essel még csak most ismerkedünk —, hogy a szakmai továbbképzést jó lenne „beépíteni” oktatási rendszerünkbe, mert ennek a szervezeti formái i­s meghatá­rozhatják a gyakorlati ered­ményeket! Azzal a legtermé­szetesebb tudattal lépjenek ki a tanintézet, az iskola kapu­in a fiatalok, hogy oda a leg­frissebb ismeretek elsajátítá­sa végett újból és újból vis­­­szatérnek. Ha v­alaki ma az átlagos­nál jobban akar élni, akkor az átlagosnál nagyobb szak­mai ismerettel, jobban is kell dolgoznia. Ezt szolgálja a maga módján az 10­4-es ha­tározat, amely sürget is, hi­szen — mint kimondja, „úgy kell intézkedni, hogy az új alapokra fektetett tovább­képzés az 1972. év folyamán megkezdődhessen.” KOTRÓM­ESTER FRET E—652 TIPU­SÚ KOTRÓRA, DOSFR-, SZKREPER­­GÉPKEZELŐKET SZ—100-as GÉPEKRE NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL. GÉPKOCSIVEZETŐKET, ZIL BILLENŐS ÉS FIX­PLATÓS GÉPKOCSIRA DÖMPERVEZETŐKET VÁLTOZÓ MUNKAHELYRE FELVESZ a Földmunkát Gépesítő Vállalat főépítés vezető­sége, Székesfehérvár, Se­regélyes­ út RL ül) Nyolc általános iskolát végzett fiúkat kereskedelmi tanulónak felveszünk. TITÁN Kereskedelmi Vállalat, Szekszárd, Keselyűs­ út. (73)

Next