Tolna Megyei Népújság, 1971. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-22 / 171. szám

India Hivatalos válasz a pakisztáni elnök nyilatkozatára India élesen visszautasítot­ta azokat a kijelentéseket, amelyeket Jahja Khan pakisz­táni államelnök tett a lon­doni Financial Times-nak adott nyilatkozatában. Szva­­ran Szingh külügyminiszter a parlament ülésén kijelentette: India „készen áll” a pakisz­táni kihívás visszaverésére. Ilyen kihívásnak tekinti ugyanis India azt, hogy Jahja Khan kijelentette: totális há­borút indítana India ellen, ha a szomszéd ország fokozná „beavatkozását” a kelet­pakisztáni polgárháborúba. A parlamentben a kormány állítólag erélytelen magatar­tását mind jobbról, mind bal­ról élesen támadták. Ezeknek a támadásoknak nyomán je­lentette ki a külügyminiszter, hogy — India továbbra is segíte­ni fogja a kelet-pakisztáni felkelőket; — Indira Gandhi asszony nem hajlandó találkozni Jahja Khannal, mert Pakisztánnak ez az ajánlata — szerinte — csak a közvélemény­ félre­vezetésére szolgál, és Hogy — ha a letartóztatásban lévő Mudzsibur Rahman sej­ket, Kelet-Pakisztán vezető­jét hadbíróság elé állítják, ez a lépés csakis felszítja a polgárháborút. Az ideiglenes kelet-pakisz­táni kormány egy calcuttai keltezésű jelentés szerint fel­szólította U Thant ENSZ- főtitkárt, hogy lépjen közbe Rahman sejk életének meg­mentésére. Szudán Ünnepel az ország Továbbra is ezrek ünnepük a szudáni főváros, Khartoum utcáin az arab világ új — amint egyes politikai megfi­gyelők írják — „eltökélten baloldali” rendszerét. A jelek szerint Atta őrnagy és társai biztosan ülnek a nyeregben, miután első politikai intézke­déseik éppoly kevés ellenál­lásba ütköznek, mint hétfői, „villámgyors” államcsínyük. A normalizálás mutatkozik meg abban, hogy megnyitották a külföldi légitársaságok előtt Szudán repülőtereit, noha Khartoum továbbra sem fo­gad gépeket, és helyreállítot­ták a belső telefonösszekötte­tést. A kairói Al Ahram szerint a megdöntött Nimeri elnök háziőrizetben van. Nimerit ál­lítólag — akárcsak a társa­ságában lévő vezetőket — meglepetésként érte a puccs, s minden ellenállás nélkül ve­tette alá magát az elnöki pa­lotába behatoló katonák aka­ratának. Babiker El-Nur Osz­mán ezredes, aki — noha teg­nap óta Szudán új elnöke — Londonban tartózkodik, a Ti­mes-nak adott interjújában, illetve a BBC arab nyelvű adásában megerősítette a Ni­meri hollétével kapcsolatos híreket. El-Nur Oszmán el­mondotta az őt meginterjúvo­ló brit újságíróknak, hogy­­ sem ő, sem követői nem vol­tak tagjai a kommunista párt­nak, csupán erős szimpátia fűzte őket a baloldalhoz. Ezért is vesztették el a múlt év novemberében a forradalmi tanácsban viselt tisztségüket. Már februárban arról tár­gyaltak egymás között —foly­tatta El-Nur Oszmán — mi­ként volna Nimeri eltávolít­ható. Az akcióra azonban csak most érett meg az idő. Az elnök kifejezte reményét, hogy hamarosan Khartoum­­ban lehet, egyelőre orvosai vizsgálják őt. Közel-Kelet Növekszik Jordánia elszigeteltsége . Tragikus, de való, hogy a Jordán folyó nyugati partján tartózkodó izraeliek végignéz­hetik, amint Husszein király katonái a part menti bokrok­ban és cserjékben rejtőzködő palesztin gerillákat kifüstölik és legyilkolják. Egy kilenctagú gerilla­csoportra például dzsip­­peken és páncélkocsikon tör­tek rá a kormánycsapatok, s miután házukat géppuskatűzzel megölték, az életben maradt három átkelt a folyón és meg­adta magát az izraelieknek. Eddig 77 palesztin harcos ke­rült ily módon izraeli fogságba. Szemtanúk szerint minden húsz percben újabb jordániai járőr érkezik a Jordán folyó mellé, s hangosbeszélőkön szó­lítja fel a gerillákat: jöjjenek elő rejtekükből, semmi bántó­­dásuk nem lesz. Mindazonál­tal az efféle felhívásoknak nincs foganatja. A fogságba esettek közül néhányan Izrael­ben tartózkodó újságíróknak elmondották, inkább kerülnek izraeli kézre, mint Husszein fogságába. Ami a jordániai rendszert illeti, elszigeteltsége nőttön nő. Kedden az arab csúcstalálko­zót sürgető líbiai felhíváshoz csatlakozott Egyiptom is, az arab országok „hatékony ak­cióját" sürgetve a jordániai események következményeinek elhárítására. Szíria, amely egy héten át — katonai delegáció­­jával — hasztalan próbálko­zott közvetíteni Ammanban, kedden felhagyott hiábavaló kísérleteivel. Megvádolta vi­szont Jordániát azzal, hogy határ menti szír településekre tüzel. . Kuvait és Libanon úgyszin­tén üdvözölte a csúcstalálkozó gondolatát, s így tett Husszein jordániai király is, noha Kad­hafi meghívása neki — ter­mészetesen— nem szólt. ■ • A palesztin gerillák bagda­­­di rádiója szerint nem elég csúcstalálkozót összehívni. Le kell zárni Jordánia határait, nem szabad fogadni a jordá­niai repülőgépeket, hajókat, azaz teljesen izolálni kell Husszein rendszerét. Kairóban bejelentették, hogy elindult Damaszkuszba a szaudi—egyiptomi „közvetítő Lett's”. Szakkar Szaudi kül­­iíd­ai államminiszter és Szabri El-Kohli, Szadat személyes képviselője. Ők ketten Asszad tábornok-elnökkel folytatnak majd konzultációkat a súlyos jordániai helyzetről. Mind­emellett figyelemre méltó, hogy ammani közlés szerint Szaud-Arábia kedden — köte­lességeinek eleget téve — ki­fizette Jordániának az 1967 óta folyósított segély most esedé­kes részét, közel tízmillió dol­lárt. Magyar vezetők üdvözlő távirata Lengyelország nemzeti ünnepén Edward Gierek elvtársnak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titká­rának; Józef Cyrankiewicz elvtárs­nak, a Lengyel Népköztársa­ság államtanácsa elnökének; Piotr Jaroszewicz elvtársnak, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Varsó, Kedves Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás­paraszt kormány és az egész dolgozó népünk nevében üd­vözletünket és jókívánságain­kat küldjük Önöknek és a testvéri lengyel népnek. A lengyel nép, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeté­sével, kiemelkedő eredménye­ket ért el a szocializmus épí­tésében. A Lengyel Népköztársaság fennállása óta nagy meg­becsülést vívott ki magának a béke és a biztonság meg­szilárdítása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése ér­dekében kifejtett, a szocializ­mus és az általános emberi haladás ügyét szolgáló követ­kezetes internacionalista poli­tikájával. Szívből kívánjuk, hogy a Lengyel Népköztársaság fel­virágoztatásáért, a népeink kö­zötti hagyományos barátság elmélyítéséért, a szocializmus és a haladás pozícióinak meg­szilárdításáért, valamint a bé­ke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért kifejtett munká­jukat további sikerek gazda­gítsák. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Fock Jenő, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke.* Apró Antal, a Magyar Nép­­köztársaság országgyűlésének elnöke Dyzma Galajt, a Len­gyel Népköztársaság szejm­­jének elnökét üdvözölte. Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táv­iratban köszöntötte Stefan Jed­­ryehowski lengyel külügy­minisztert. Csou On-laj nyilatkozata Nixon meghívásáról ertől, hiszen a modern világ­ban még léteznek államok. Anélkül, hogy ne normalizál­­nák az országok közötti kap­csolatokat, nem lehet szabad utat engedni a népek közötti kapcsolatok fejlesztésének sem — folytatta, majd hozzáfűzte a két adott ország kormányai felelősek elsősorban a norma­lizálásért, s ezért Kínának is kapcsolatban kell lennie azok­kal, akik az Egyesült Álla­­­mokban a hatóságokat kép­­­viselik. Csou En-laj szerint Kínai tudatában volt annak, hogy Nixon elnök kifejezésre jut­tatta : baráti kapcsolatokat akar létesíteni Kínával és re­méli, hogy Kínába látogathat „Természetesen meghívtuk és ezzel lehetővé tettük a nor­malizálást”. Új-Delhiben, a parlament szerdai ülésén, Szvaran Szingh külügyminiszter interpellációs kérdésekre válaszolva egye­bek között kijelentette: „Új- Delhi gondosan figyeli ezt az igen fontos és jelentős fejle­­­ményt. Nem akarunk elsietet­ten következtetni, de megtes­­­­szük a kellő lépéseket érde­keink védelmére”. Washingtonban William Roo­gers amerikai külügyminiszter kedden 35 perces, tájékoztató jellegű megbeszélést folytatott­ Anatolij Dobrinyinnel, a Szov­­­jetunió nagykövetével. A meg­­­beszélés témája Nixon elnök­ tervezett pekingi látogatása volt. A diplomata egy külügy­i miniszter-helyettes hivatalá­ban járt, hogy ENSZ-ügyekről tárgyaljon, amikor értesítették, hogy Rogers is várja, a vizit tehát nem volt előre tervbe véve — hangsúlyozták a State Departmentben. Emilio O. Rabasa mexikói külügyminiszter — mint Mexi­­­kóvárosból jelentik — kedden közölte, hogy kormánya a Nixon-látogatás fényében fe­lülvizsgálja Kína-politikáját. Nyilatkozatában, amely sajtó­­értekezleten hangzott el, a külügyminiszter hozzáfűzte: mindazonáltal még korai len­ne megjósolni, hogy Mexikó elismeri-e a népi Kínát, vagy az ENSZ-ben Kína bebocsá­* tása mellett fog szavazni. Tokióban Eiszaku Szato ja­a­pán miniszterelnök a parla­ment költségvetési bizottságá­ban kérdésekre válaszolva ki­jelentette: távolról sem elége­dett a japán—kínai kapcsola­tok jelenlegi helyzetével, s „őszintén reméli”, hogy Kína és Tajvan maguk rendezik egymás között a kínai kép­viselet ügyét. Hozzáfűzte, hogy személyesen is hajlandó lenne Pekingbe utazni, s megtár­­­gyalni a kínai—japán kapcso­latok kérdéseit.­­ Csou En-laj, a kínai állam­tanács elnöke fogadott egy amerikai egyetemi küldöttsé­get és nyilatkozott előttük ar­ról a kínai álláspontról, amely lehetővé tette Nixon el­nök meghívását. Csou En-laj, aki a beszélge­tésre magával vitte a politikai bizottság két tagját, Jao Ven­­jüant és Csang Csun-csiaot, egyebek között kifejtette: csu­pán a népek közötti kapcso­latok fejlesztése „nem kielé- Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására En­rico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt főtitkár­­helyettese — Rodolfo Mecchi­­ninek, a párt központi bizott­sága külügyi osztálya helyettes vezetőjének kíséretében — jú­lius 19—21 között baráti lá­togatást tett Magyarországon. Az olasz testvérpárt fő­titkárhelyettese megbeszélést folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárával. A talál­kozón részt vett Komócsin Zol­tán, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecseréken át­tekintették a­ nemzetközi po­litika, a kommunista és az antiimperialista világmozga­lom, valamint a két párt kö­zötti kapcsolatok időszerű kér­déseit. Az olasz vendégek szer­dán elutaztak Budapestről. Hí Az amerikai szenátus 57 szavazattal 37 ellenében el­vetette az Egyesült Államok története legnagyobb föld­alatti atomrobbantási kísér­letének elhalasztására vonat­kozó módosító indítványt. * Kisházi Ödön, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke szerdán fogad­ta Belleteu Gabre Tzadik rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Etióp Császár­ság új magyarországi nagy­követét, levelét, aki átadta megbízó-Az egyesített parancsnokság terveinek megfelelően a Var­sói Szerződés tagállamai had­seregeinek törzsei és hadtáp­egységei július 12 és 21 között hadgyakorlatot tartottak a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztár­saság területén. Ifjúsági nagygyűlés Katowicében A népi Lengyelország meg­alakulásának 27. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt ifjúsági nagygyűlést rendeztek Katowicében. A résztvevők hosszan tartó tapssal köszön­tötték az elnökségben helyet foglalt Edward Giereket, a LEMP KB első titkárát, Józef Cyrankiewiczet, az államta­nács elnökét, Piotr Jarosze­wicz miniszterelnököt és más magasrangú személyiségeket. Lelkesen éltették a külföldi vendégeket; Konsztantyin Ka­­tusevet, az SZKP KB titkárát és a testvéri szocialista orszá­gok — köztük hazánk — ifjú­sági küldöttségét. A nagygyűlés szónoka Ed­ward Gierek volt. A felszabadulás óta eltelt, közel három évtized szocia­lista országépítő munkájának eredményeit összegezve han­goztatta: — Sikereinket nem érhettük volna el a testvéri Szovjet­unióval fenntartott szoros szö­vetség és együttműködés nél­kül. Lengyelország a történe­lem viharai után végre meg­találta helyét a szocializmust építő népek családjában, s ez biztonságának és felemelkedé­sének záloga. A máról szólva a KB első titkára megállapította: — Sok feladat vár ránk. Utol kell érnünk azokat a szomszédos szocialista orszá­gokat, amelyekben az egy főre eső nemzeti jövedelem maga­sabb mint nálunk. Ehhez min­den belső és külső feltételünk megvan. Két dologra, éspedig helyes politikára, s egész tár­sadalmunk kitartó, jól szerve­zett munkájára van szüksg.

Next