Tolna Megyei Népújság, 1971. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-01 / 205. szám
Kairó Ma: népszavazás Egyiptom, Líbia és Szíria több mint tízmillió választópolgára járul az urnák elé szerdán, hogy döntsön a három arab országot egyesítő államszövetség megalakításáról. A referendum mindhárom országban reggel 8 órától délután 5 óráig tart. A népszavazás eredményét Szadat egyiptomi, Kadhafi líbiai és Asszad szíriai elnök egyidejűleg csütörtökön délben hirdeti ki. Ezt követően Egyiptom az Egyiptomi Arab Köztársaság nevet veszi fel. Az Egyiptomi Arab Köztársaság állandó alkotmányát szeptember 11-én bocsátják népszavazásra, Egyiptomban az Arab Szocialista Unió szervezésében országszerte tömeggyűléseket tartottak azzal a céllal, hogy ismertessék az államszövetség alapelveit és alkotmánytervezetét. A DPA hírügynökség tudósítója írja Kairóból a kikiáltás előtt álló hármas konföderáció alkotmányáról: „Az arab köztársaságok szövetsége legmagasabb szintű testületének, az elnöki tanácsnak minden egyes tagja vétójoggal rendelkezik háború és béke kérdésében. Az elnöki tanács tagjai az államfők, akiknek — ha határoznak — egyhangúlag kell dönteniök a háború-béke alternatívájáról. Az alkotmány értelmében e pillanatban az unió katonai szerepe még a parancsnoki szervezet újjáalakítására, a tagállamok védelmére, egy kiképzési főparancsnokság felállítására korlátozódik. A hadiipart koordinálni kell. A tagállamok kötelesek külpolitikájukat „egységesíteni” — szögezi le az alkotmány, amely csak „a közös külpolitika alapjának kimunkálását’’ írja elő. Az alkotmánytervezetből törölték azt a cikkelyt, amelyet korábban Bengháziban még elfogadtak. Eszerint, ha egyik tagállamot fenyegetés éri, az intervenció a többi tagállam részéről automatikusan bekövetkezik. Az új cikkely szerint ilyen kérdésben az elnöki tanács határoz. Az elnöki tanács minisztertanácsot nevez ki, amely viszont végrehajtja az elnöki tanács határozatait. Létrejön emellett az arab köztársaságok szövetségének parlamentje, ahová minden tagállam 20 képviselőt delegál.” Dánia Parlamenti választások. Hilmar Baunsgaard miniszterelnök kedden a dán parlamentben bejelentette, hogy szeptember 21-én, négy hónappal a jelenleg uralmon levő koalíciós kormány mandátumának lejárta előtt, általános parlamenti választásokat tartanak. A miniszterelnök közlése szerint IX. Frigyes dán uralkodó kedden délelőtt aláírta a hagyományos királyi nyílt levelet és október 5- ig feloszlatta az egykamarás parlamentet. A bejelentés a parlament négynapos rendkívüli nyári ülésén hangzott el, amelyet az adóügyi javaslatok és a Vietnami Demokratikus Köztársaság esetleges elismerése ügyének megvitatására hívtak össze. A liberálisok, konzervatívok és a radikális párt tagjaiból alakult koalíciós kormány 1968. januárjában váltotta fel az akkor 15 éve uralmon levő szociáldemokraták kormányát, valószínű, hogy országa állást foglal egy olyan határozat mellett, amely „fontos kérdésnek” minősítené Tajvan kizárását a világszervezetből. Ha ezt a határozatot a közgyűlés elfogadja, Tajvan kizárásához kétharmados többségre lesz szükség. London ír válasz Kedden. minisztertanácsi ülést tartottak Dublinban, hogy megvitassák: milyen álláspontot foglaljon el az ír kormány a vasárnapi határincidens ügyében, amely elmérgesítette a viszonyt Nagy- Britannia és a republikánus Írország között. Az eddig erélytelennek mutatkozó Jack Lynch miniszterelnököt a kabinet, amely korábban megoszlott a kérdésben, éleshangú nyilatkozatra kényszerítette. A minisztertanácsi ülés után Lynch közölte a sajtóval, hogy megküldte Nagy-Britanniának a határincidenssel kapcsolatos felvilágosításokat, „erőteljes panasz” kíséretében. Azzal vádolta a brit katonai vezetőket, hogy nem tudják egységeiket kellően ellenőrizni és ez káros a béke ügyére nézve. Lynch másrészt tagadta, hogy ír területen lőtték le az incidens angol áldozatát, s hogy ezt ír katonai személyek nem akadályozták meg. Az ír kormány egyébként felhívta Anglia figyelmét arra a körülményre, hogy az eltelt két évben angol kötelékek 30 esetben sértették meg Írország területét. Továbbra is feszült a helyzet Észak-Írországban. Belfastban egész éjszaka robbantak a bombák. A levegőbe repült a Guinness sörgyár egyik irodahelyisége, egy elektromos áramelosztó, egy raktár és egy mészárszék. A katolikus Springfield Roadon egy angol terepjáró halálra gázolt egy 76 éves öregasszonyt. A katonaság útakadályokat állított fel Belfast körül. Tyroneban keletkezett a legsúlyosabb kár: egy évbe is beletelik, amíg helyreállítják a keddre virradóra felrobbantott telefonközpontot. A londoni—dublini vasútvonalon egy tüntető tömeg felgyújtott egy bakterházat. Bukarest kínai katonai delegáció Bukarestben Hétfőn este Csan Haj-fun, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövete fogadást adott a kínai katonai delegáció tiszteletére, amely Li Tö-seng vezetésével tartózkodik romániai hivatalos látogatáson. A fogadáson pohárköszöntőt mondott Ion Ionita, a román fegyveres erők minisztere és Li Tö-seng. A hétfői nap folyamán, a bukaresti helyőrség tisztjeivel találkozott a kínai delegáció. A találkozó során mondott beszédében Ion Ionita, a fegyveres erők minisztere többek között kijelentette: „Hadseregünk erősíti együttműködését a Varsói Szerződés más tagállamainak hadseregeivel, fejleszti barátságát és együttműködését az új társadalmi rendszert építő valamennyi ország hadseregével, a kölcsönös tisztelet, megbecsülés és elvtársi szellem alapján”. Li Tö-seng beszédében követelte az amerikai erők visszavonását Tajvanról és hangsúlyozta, hogy kudarcra van ítélve minden terv, amely a „két róna”, vagy az „egy Kína, egy Tajvan” létesítésére vonatkozik. Li Tö-seng Kína teljes támogatásáról biztosította az indokínai népeknek az amerikai agresszió ellen folyó hősies harcát és követelte az amerikai csapatok kivonását a térségből. New York Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Szeptember 21-én nyílik meg hivatalosan az ENSZ- közgyűlések ülésszaka — jelentette be hétfőn az ENSZ szóvivője. Az általános vita szeptember7-én kezdődik, de a küldöttek felszólalásai valószínűleg még októberben is tartanak. A közgyűlés elnökét a megnyitás napján választják meg, ez azonban gyakorlatilag már csak formalitás. Az ázsiai csoport van soron, hogy elnököt javasoljon és a csoport Adam Malik indonéz külügyminisztert választotta. A jelenlegi ülésszak legfontosabbnak ígérkező kérdése a Kínai Népköztársaság felvétele az ENSZ-be. Fukuda Takeo japán külügyminiszter hétfői sajtóértekezletén kijelentette: „nagyon Magyar felszólalás az UNCTAD tanácsának ülésszakán Genf (MTI) Az UNCTAD tanácsának Genfben folyó ülésszakán felszólalt Nyerges János, a magyar delegáció vezetője. Elmondotta, hogy magyar részről teljesítették az UNCTAD határozatait, így csupán 1970- ben 51 százalékkal nőtt a fejlődő országokból származó import. A kereskedelem további bővítése érdekében a magyar kormány jóváhagyta a fejlődő országok részéről nyújtandó vámpreferenciákat, azaz vámkedvezményeket, melyek 1972 januárjában lépnek majd hatályba. Kiemelte, hogy a fejlődő országoknak is mindent meg kell tenniük a forgalom fejlesztése érdekében és ugyanazokat a feltételeket kell biztosítaniuk a magyar export számára, mint minden más országnak. A magyar kormány elvárja azt is, hogy egyes fejlődő országokban a Magyarországgal szemben alkalmazott megkülönböztetéseket felszámolják. A magyar delegáció vezetője felszólalásában foglalkozott a monetáris válsággal is. Rámutatott, hogy az UNCTAD- ban sem lehet kitérni olyan politikai kérdések elől, mint az amerikai agresszió Indokínában, az izraeli agresszió a Közel-Keleten, mert ezek súlyosan veszélyeztetik a világ békéjét, a népek biztonságát, komoly terheket rónak a világ népeire és ez az egyik fő oka a jelenlegi nemzetközi monetáris válságnak is. A monetáris válság káros hatással van az egész nemzetközi kereskedelemre, következésképpen a nemzetközi monetáris rendszer olyan alapvető reformra szorul, melynek minden ország érdekeit számba kell vennie. Kedden az amerikai nagykövetség épületében találkozott egymással Helsinkiben a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. A jelenlegi SALT-forduló keddi, sorrendben a 16. plenáris ülése két órát tartott. * Kedden délután a nemzetközi antifasiszta nap alkalmából nagygyűlést rendezett a Magyar Partizán Szövetség, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, az Országos Béketanács és a Magyar Jogász Szövetség a Vasas Szakszervezet Költői Anna utcai Székházában.* Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese a hivatalos meghívásoknak eleget téve a közeljövőben Argentínába, Chilébe, Peruba és Ecuadorba látogat. Utazásának célja a Magyar Népköztársaság és a meglátogatandó országok közötti kapcsolatok erősítése, gazdasági együttműködésünk bővítése. * A Német Demokratikus Köztársaság hatóságai hivatalosan átadták a nyugat-berlini rendőrségnek a 22 éves Bernd Langert, aki Werner Kühl nevű társával együtt július folyamán — nyugat-berlini oldalról — megsértette az NDK-nak Berlinen áthúzódó állami határvonalát. Werner Kühl a határsértéskor életét vesztette, Bernd Langer pedig megsebesült, s őt az NDK fővárosában kórházban ápolták. A laoszi központi kormány katonai szóvivője szerint a dél-laoszi Paksong városában és a város körül heves harcok folynak. A várost május 16-án foglalták el a népi erők. A szóvivő szerint a tüzérség és repülőgépek által támogatott kormánycsapatok a város körül tért nyertek. * Dr. Háy Lászlót, a Központi Bizottság tagját 80. születésnapja alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága nevében kedden Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszöntötte és átnyújtotta a Központi Bizottság ajándékát.A kambodzsai kormánycsapatok kedden kétszer is súlyos harcokba keveredtek a felszabadító erőkkel. Egy Phnom Penh-i katonai szóvivő bejelentette, hogy erős támadás érte a fővárostól 24 kilométerrel keletre állomásozó kormánycsapatokat. A harcba amerikai repülőgépek is beavatkoztak. A felszabadító egységek kedden támadást intéztek a Phnom Penh-i kormánycsapatok ellen Kompong Thom környékén is. NEMZETKÖZI LAPSZEMLE Nixon elnök tervbe vett pekingi látogatásával kapcsolatban a PROGRESSIVE című amerikai folyóirat cikkében megállapítja, hogy Nixon elsősorban választási meggondolásokból fogadta el a kínai kormány meghívását. Nixonnak erre a döntésére akkor került sor — írja a lap — amikor népszerűsége példátlanul alacsony szintre zuhant. Az indokínai háborúval szemben mutatkozó ellenállás, belső, gazdasági és szociális problémák egész sora annyira aláásta az elnök tekintélyét, hogy Washingtonban egyre többen jósolgatták: mind kevesebb Nixon esélye arra, hogy az 1972- es választáson újra megválasszák elnökké. Ilyenformán Nixonnak valamilyen szenzációs lépésre volt szüksége. A kínai „húzás” révén, gondolta, hogy olyan győzelmet könyvelhet el külpolitikai téren, amely döntő lesz választási sikere szempontjából. — Ami a másik oldalt illeti — mutat rá a lap — Peking azzal a számítással küldte el meghívását Nixonnak, hogy az ő segítségével „betörjön a nemzetközi küzdőtérre”. A kínai kormányférfiak számára Nixon megfelelő figura volt, mert régóta ismeretes szovjetellenes nézeteiről. A folyóiratban szerkesztőségi cikk is jelent meg, amely óva int „a veszélyes ábrándoktól”, hogy Nixon széles körben „békeutazásnak” reklámozott kínai látogatása valóban a legfontosabb nemzetközi problémák rendezését eredményezi majd. Nixon útja „nem hozza közelebb az indokínai háború befejezését, sőt meghosszabbíthatja a háborút’ — jegyzi meg a cikk. A NARODNA ARMIJA, a bolgár néphadsereg lapja a „kulturális forradalom” után kibontakozó kínai diplomáciai tevékenységihez fűz kommentárt. — A közeledési törekvés alapjában véve kedvező jelenség minden ország külpolitikájában — írja. — Nyugtalanságot kelt azonban, hogy a kínai közeledési kísérletek nyílt szovjetellenességgel, a szocialista rendszerrel való kapcsolatok élezésével párosulnak. Peking és Washington párbeszéde nemcsak ismeretlen tényezőket, hanem veszedelmes tendenciákat is rejt magában mert Peking hosszú távon nagyhatalmi terveinek megvalósítására törekszik. A pekingi vezetők szemlátomást elérkezettnek látják az időt a kiegyezésre a Nyugattal és el akarják törölni azt a benyomást, hogy Kína állandó feszültség forrása Ázsiában és az egész világon. Csakhogy Kína bajosan tudja visszaszerezni magának a bandungi konferencia idején a béke bástyájaként élvezett hírnevet, ha ellenségesen viszonyul a szocialista közösség országaihoz. Ennek belátása elsősorban a realitások iránti érzék kérdése — úja a lap.