Tolna Megyei Népújság, 1978. október (28. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
2 Képújság Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Damaszkuszban közzéteszik a Szilárdság Front nyolcpontos akcióprogramját. — Rögtönítélő bíráskodás Rhodesiában. — Tömeges letartóztatások, fokozódó terror Nicaraguában. Kedd: Folytatódik az általános vita az ENSZ közgyűlésében, Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása. — Elhúzódó kormányválság Portugáliában. Szerda: Külügyminiszterünk, Puja Frigyes beszéde az ENSZ-ben. — Az izraeli parlament megszavazza a Sinaitelepülések felszámolását. Csütörtök: Brezsnyev amerikai üzletembereket fogad. — Carter sajtóértekezlete. — Bécsben megnyílik a haderőcsökkentési tárgyalások 16. fordulója. — Dél-Afrikában Botha hadügyminisztert jelölik Vorster helyére. Péntek: Huszonhat nappal trónralépése után meghalt I. János Pál pápa. — A Biztonsági Tanács ENSZ-erőket és -ellenőröket küld Namíbiába, a választások ellenőrzésére. — A Francia KP központi bizottsági ülése. Szombat: A szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácskozások után Washingtonban Carter fogadja Gromikót. — Apartheidellenes világkonferencia az indiai fővárosban. A hét 3 kérdése Nemhiába szerepel már a 33-as sorszámnév az ENSZ közgyűlési ülésszakok jelzésére, e tanácskozásoknak kialakult hagyományai vannak. Miután megválasztották a vezető testületeket és véglegesítették az egyre terebélyesedő napirendet, az általános vita adja meg a politikai alaphangot. Rendszerint a külügyminiszterek, de időnként állam- és kormányfők használják fel ilyenkor a világszervezet szószékét arra, hogy felvázolják országuk legfontosabb külpolitikai törekvéseit. Az első felszólaló, s így volt ez a most záródó héten is, mindig Brazília képviselője: az „idők kezdetén” ugyanis, amikor az ENSZ tagállamainak száma a jelenleginek csupán egyharmada lehetett, ez a dél-amerikai ország volt az első az ábécé-sorrendben. Azóta már jó néhány „a”-betűs ország helyezkedik el a padsorokban, de a nyitás szokásjoga megmaradt Brazíliának. 1. Mi jellemzi az ENSZ általános vitáját? Az igazsághoz tartozik természetesen, hogy a világ nem a brazil felszólalást figyelte a legnagyobb érdeklődéssel, hiszen — többek között — ezen a héten illette a szó Gromiko szovjet, Vance amerikai, Owen brit és Huang Hua kínai külügyminisztert, s a rangos névsorban ott szerepelt Puja Frigyes magyar külügyminiszter is. Az általános vita jól mutatja a világ kellemesebb vagy kellemetlenebb közérzetét. A nemzetközi helyzet legfontosabb vonásai ezért pontosan visszatükröződtek az ENSZ- palotában is, kitűnt, hogy valóban kritikus szakaszhoz érkezett az enyhülés folytatásáért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért vívott harc és sürgős megoldást várnak a válsággócok problémái. A szocialista külügyminiszterek beszédei kifejezhették azt a véleményt, hogy adottak a továbblépés lehetőségei, nem zárultak be a békés egymás mellett élés kapui, a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok megfelelő feltételeket biztosítanak a kibontakozáshoz. Ugyanakkor szembe kell nézni bizonyos negatív tényekkel. Például azzal, hogy az Egyesült Államokban és egyes NATO-országokban megerősödtek a hidegháborús hangok; Peking politikája veszélyezteti az egyetemes békét s különösképpen növeli a feszültséget Délkelet-Ázsiában; vagy a legutóbbi Camp David-i alku következményeivel, amelyek során igyekeznek gondosan megkerülni a Közel-Kelet rendezésre váró feladatait. A szocialista országok képviselői azonban nemcsak egy reális helyzetértékelés igényével léptek fel az ENSZ- ben, hanem megerősítették korábbi, konstruktív javaslataikat s új kezdeményezéseket tettek. Jól kiegészíthette az eddigi leszerelési indítványokat az a szovjet előterjesztés, hogy biztosítsanak minden irányú garanciákat az atomfegyverekkel nem rendelkező s a területükön atomfegyverzettel állomásozó külföldi csapatokat sem elfogadó országoknak. Egy ilyen rendelkezés jóváhagyása megerősítené a kiterjedt területek atommentesítésének irányzatát, fokozná az atomsorompó-szerződés érvényét, jó hatást gyakorolna a leszerelési tárgyalásokra. Szovjet részről ezzel messzemenően figyelembe vették az atomfegyverekkel nem rendelkező országok többször kifejtett igényeit és aggályait. Ha mások is így járnának el, a megegyezésnek nem lenne akadálya ... 2. Miről folynak a szovjet—amerikai tárgyalások? A New York-i üvegpalotában — az ülésterem mellett — lázas munka folyik a különböző különtermekben, kávézókban, folyosókon, s fontos megbeszélések zajlanak az ENSZ-missziók épületeiben is. Sor került két hosszabb Gromikov Vance találkozóra, majd a szovjet külügyminiszter Washingtonba utazott, hogy párbeszédet folytasson Carter elnökkel is. A fő téma változatlanul a SALT. Amennyiben hitelt lehet adni a kiszivárgott híreknek, a második stratégiai fegyverkorlátozási egyezmény szövege 95 százalékban már készen áll. Igaz, a megmaradt öt százalék nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi problémát képez: új fegyverek végleges beillesztése, a rakétacsaládok korszerűsítésének kérdése és hasonló témák várnak megoldásra. Ezen dolgoznak a hétről hétre Genfben összeülő kiváló szakértők, legutóbb az amerikai delegáció vezetője, Warneke utazott Moszkvába s most nyilván Gromiko tolmácsolja majd a szovjet álláspontot. A derűlátók úgy vélik, hogy még az idén tető alá lehet hozni a megállapodást, mások óvatosabbak s utalnak rá, hogy immár négy esztendő telt el eredménytelenül a vlagyivosztoki keretszámok elfogadása óta. Előrejelzést adni nem lehet, hiszen amikor ezeket az újságpéldányokat nyomják, még tanácskozhatnak Washingtonban ... A fegyverkezéstechnikai kérdések valóban nagyon bonyolultak s a fegyverek fejlődésével egyre nehezebben megoldhatók. Mégis kijelenthetjük, hogy a legösszetettebb problémák is rendezésre kerülhetnek, ha erre igazi szándék mutatkozik. A Szovjetunió a tárgyalások kezdete óta kész erre, e törekvése Brezsnyev bakui és Gromiko ENSZ- beli beszédében ismét megerősítést nyert. A jelek viszont azt mutatták, hogy az amerikai vezetésben nem dőlt el a vita: akarnak, vagy nem SALT-megegyezést. Talán a Carter—Gromiko találkozó után világosabbak lesznek majd ezek a frontok. 3. Mit jelent az újabb forduló Bécsben? A SALT a kérdések kérdése, hiszen a legérzékenyebb területen, a nukleáris fegyverzet vonatkozásában nyitná meg a korlátozás, szabályozás és csökkentés útjait. A SALT azonban korántsem az egyetlen leszerelési téma s ezért kísérte fokozott érdeklődés a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások tizenhatodik fordulójának megkezdését. A jó öt éve tartó megbeszélések keretében a szocialista országok olyan új, kompromisszumos tervet terjesztettek elő júniusban, amely magába foglalta a korábbi nyugati véleményeket, ellenvetéseket is, így a szocialista országok elfogadták azt a nyugati kívánságot, hogy a közép-európai stratégiai térségben mindkét katonai szövetség tagállamai azonos szintű fegyveres erőkkel rendelkezzenek, konkrét indítványokat tettek a haditechnika (páncélosok, repülőgépek, atomrakéták) csökkentésére, s észszerű elképzeléseket vázoltak fel a részletes menetrendre. Közzétették a szükséges létszámadatokat is, amelyekből kiderülhetett, hogy a NATO és a Varsói Szerződés csapatkontingensei nagyjából azonosak az érintett térségben. Jogos volt a kíváncsiság tehát, hogy az eltelt gondoolkodási idő nyomán, milyen lesz a nyugati reagálás a szocialista javaslatokra. Az érdemi állásfoglalás egyelőre késik: úgy tűnik, hogy nyugati részről sem tagadhatják a szocialista tervek jelentőségét, ám a gyakorlati megegyezés elől kitérnek. Hivatkoznak például a létszámadatokban való egyet nem értésre s olyan követeléssel lépnek fel, hogy a szocialista oldalon 150 ezer fővel nagyobb legyen a csökkentés, mint a nyugatin. Ez természetesen elfogadhatatlan s nem más, mint a korábbi „diszparitásos” leszerelés felmelegítése. Vannak jelei az időhúzásnak is. Miközben az atlanti országok egyhelyben topognak, a szocialista országok újabb kiegészítéssel támogatták meg tervüket: mondják ki, hogy már a bécsi tárgyalások ideje alatt sem emelik a szembenálló felek fegyveres erőik és fegyverzetük színvonalát Közép-Európában. Ez ismét kínos NATO-dilemmát eredményez, hiszen éppen a tavaszi NATO-tanácsülés fogadott el ajánlásokat újabb nagyszabású fegyverkezési tervek végrehajtásáról... RÉTI ERVIN Teljes erővel folyik az NSZK-ban a NATO őszi hadgyakorlata. Képünkön: a forgalom elől elzárt autósztrádára szállt le egy amerikai katonákat szállító nyugatnémet repülőgép. (Képtávírónkon érkezett) New York-ban, az ENSZ székhelyén tárgyalt a SALT- egyezményről a szovjet és amerikai külügyminiszter. Képünkön: A. A. Gromiko és Cyrus Vance (háttal) megbeszélése. (Képtávírónkon érkezett) Bécsben megkezdődött a héten a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 16. fordulója. Képünkön: a megnyitóülés a Hofburg-palotában. (Képtávírónkon érkezett) 1978. október 1. A múzeumi hónap megnyitója Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Bevezetőben dr. Szabópál Antal röviden áttekintette a megyei múzeum háromnegyed évszázados történetét az 1902-es megnyitástól kezdve egész a mai napig, amikor változott körülmények, gyarapodó anyagi eszközök segítik a múzeum „küldetését betöltő feladatvállalását, a tudatformálást.” Pozsgay Imre miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy az országos „rendezvénysorozat célja, hogy újabb, még nagyobb nyilvánosságot biztosítson a múzeumokban őrzött értékeknek ... A múzeumok dolga a haladás vívmányainak megőrzése... A kulturális örökség vállalása annak elsajátítását is jelenti. A múzeum attól lesz élő, hogy beleszól a mai ember életébe, aki történelmi ismeretei alapján jobb cselekvője lesz a mai magyar valóságnak. Műemlékeink megbecsülése a nemzeti önbecsüléshez is hozzátartozik.” Kiemelte, hogy a szekszárdi szakemberek nagyszerű munkája az itteni új, állandó kiállítást az országos múzeumi és műemléki hónap kiemelkedő eseményévé avatta. Beszéde után a miniszter a Szocialista kultúráért kitüntetést adta át dr. Szilágyi Miklósnak, a megyei múzeum igazgatójának. Vincellér Lászlóné, a simontornyai vármúzeum vezetője és Molnár Józsefné hivatalsegéd a Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Dr. Szabópál Antal Wosinskyemlékplakettet és jutalmakat nyújtott át az új múzeumi kiállítás létrehozásában részt vett valamennyi szakembernek és a hőszolgáltatást biztosító dombóvári Unió Ipari Szövetkezet II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádjának. Az ünnepi esemény művészi értéket képviselő kísérője volt a dombóvári Kapóskórus szereplése, valamint Thész László és Lányi Péter zongorajátéka. O. I. Pozsgay Imre kulturális miniszter megnyitó beszédét mondja LAPZÁRTA JUBILEUMI ÜNNEPSÉG BARCSON Megalakulásának 30. évfordulóját ünnepelte szombaton Somogy megye neves közös gazdasága, a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Az ebből az alkalomból a járási művelődési házban rendezett ünnepségen megjelentek az alapító tagok, köztük Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke is. Ott volt Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Varga Péter, a Somogy megyei Pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, továbbá a környékbeli közös gazdaságok képviselői. * Bogó László, a Somogyi Termelőszövetkezetek Szövetségének titkára ünnepi megemlékezésben méltatta a barcsiak három évtizedes eseményét. A szövetkezet gyorsan erősödött, a közös vagyon 1951-ben meghaladta a másfél millió forintot, s ma már 300 millió körüli. A barcsi Vörös Csillag a termelőszövetkezeti mozgalom egyik büszkesége. Harminc esztendő alatt 27 alkalommal kapott kimagasló sikereiért országos elismerést. A jubileumi ünnepségen felszólalt Losonczi Pál, aki tolmácsolta Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának jókívánságait. Az Elnöki Tanács elnöke és Romány Pál ezután kitüntetéseket adott át, s emlékplaketteket a termelőszövetkezet alapító tagjainak, valamint azoknak, akik 25 éve dolgoznak a közös gazdaságban. Losonczi Mihály, a szövetkezet elnöke a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Olusegun Obasanjo altábornagynak, a Nigéria Szövetségi Köztársaság államfőjének, a függetlenség kikiáltásának 18. évfordulója alkalmából. BERLIN Az NDK munkásőrségének eddigi legnagyobb szabású díszszemléjével, a legkiválóbbaknak adományozott magas kitüntetésekkel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága által rendezett ünnepi fogadással emlékeztek meg Berlinben a német munkás-paraszt állam munkásőrsége megalakulásának 25. évfordulójáról. A jubileumi ünnepségeken részt vevő külföldi vendégek közé tartozott a magyar munkásőrség küldöttsége is, Papp Árpád vezérőrnagynak, az MSZMP KB tagjának, a munkásőrség országos parancsnokának vezetésével.