Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-02 / 103. szám
2^ÉPÚJSÁG Munkásünnep ’88 Felvonulások, politikai fórumok, színes, kulturális és sportműsorok (Folytatás a 2. oldalról.) mint egyórás közéleti beszélgetés végén Kovács János tanácselnök megköszönte a város és a megye lakosságának, hogy közel ezren vettek részt a Népújsággal közös pályázaton, amelynek nyomán elnevezték a szép új teret, amely a fórumnak is kellemes keretet adott. A mintegy hatszáz névjavaslatot a városi tanács adatbankként kezeli az új utcák, terek elnevezéséhez. Végezetül a fórum - amelyet V. Horváth Mária, lapunk főmunkatársa vezetett - résztvevői átadták a díjat azoknak, akik a Kiskorzó elnevezést javasolták. Hogy módunk volt az ígért ötezer forintot a nyerteseknek átadni, az a közreműködőknek - a városi tanácsnak, a népfrontbizottságnak, a Magyar Hirdetőnek, a Hungária Biztosítónak, az Állami Biztosítónak és Lapkiadó Vállalatnak köszönhető. A Kiskorzó nevet javasolta a Népbolt Vállalat Marx Károly brigádja, Hegedűs Andrea, Lányi Péter és dr. Pap Tihamér. Sok más témakörben és műfajban igyekeztünk szórakozást biztosítani az érdeklődőknek. Nagy sikert aratott a Szekszárdi Montmartre, ahol Lippai Tamás festőművész, Fusz György és Juhos László szobrászművész, és Kiss Ildikó iparművész mutatta be önmagát és munkáit. Nem kevesebb érdeklődőt vonzott a Váraljai Népi Együttes és a bonyhádi Szélkerék együttes színvonalas műsora. A legtöbben mégis Katona Klári legújabb nagylemezére voltak kíváncsiak, aki ennek legszebb számait énekelte el, hatalmas sikerrel. Az érdeklődők megtekinthették még fotóriportereink kiállítását, és vettek is szép számmal munkatársaink könyveiből, a Kossuth Kiadó kínálatából és az árusított újságokból, köztük a legnépszerűbb újszülöttünk a Szekszárdi Népújság volt. A Videoton márkaszerviz jóvoltából megnézhették az érdeklődők Budavári Zita videóját arról, hogyan készül a Népújság, valamint Boros Béla, lapunk karikaturistájának munkáit. Berkesné Imre Erikával a szabadtéri színpad előtt találkoztam, aki „civilben” a művelődési központ munkatársa. Tegnap viszont műsorközlőként mikrofonba mondta délelőtt tíz órakor, hogy a II. Számú Általános Iskola tánccsoportja lép deszkára, s pillanatok alatt több százan fogták körbe az alkalmi bemutató helyszínét. Ezt követően, az I. számú iskola hetedik C-be járó lányainak aerobik bemutatója következett. A szél még elég erős volt ahhoz, hogy a sportpálya széléről felemelkedhessenek a motoros sárkányrepülők. Mindezt később minden bizonnyal megtehették a nagykónyi klub pilótái, maguk mellé ültetve a szerencséseket. Sándor Lajossal, a Május 1. kupa egyik bírójával - aki amúgy géplakatos - az egyik mérkőzés szünetében válthattam szót: - Az első május elseje már csak azért is él az emlékezetemben mert, alig több mint tizenhét évesen ott lehettem a Dózsa György úton, a Városligetben. Ugyanis Budapesten voltam ipari tanuló. Mindez, 1950-ben történt. Ma délelőtt itt sípolok, aztán rohanok haza ebédelni, mert délután kettőkor már a Kocsola- Szakály mérkőzést vezetem. * A dombóvári lovaspark árnyas fái alatt vegyes pörkölt rotyog a bográcsban. A szakács Vidóczi László tanácselnök... - Tavaly meg kritizáltam a főzőmestert, most szavamon fogtak. Egyébként, ez a negyedik majális, úgy érzem bevált. A tanácselnöknek kétségkívül igaza van a megfogalmazottakban, de azt is meg kell jegyezni: a legalább négyezer dombóvári és környékbeli vendég, a kocsival érkezők, hosszas araszolás után juthatott az események helyszínére. Ha egyáltalán találtak parkolóhelyet. Természetesen az említettek nem voltak annyira hangulatrombolók, mert a lovaspálya melletti toronyból is láthattam a Kapos Táncegyüttes sikeres műsorát. Ekkora közönség előtt most mutatkoztak be másodszor, mióta Takács László vette át az irányítást. Mindezt Máté László, a szervezőbizottság tagja említi, aki ezen a ragyogó napsütéses május elsején a „toronyfőnöki” teendőket látta el. Időközben befejeződött a Kapos Táncegyüttes műsora, s a pályára érkeztek a dombóvári Alkotmány Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lovasai elől Fehér Istvánnal a nyeregben. A pálya túloldalán, a vállalati sátrak előtt folyt a karatebemutató. A dirigens Bíró István, a DVMSE edzője. A klubnak több mint negyven tagja van, a nyolcévestől, a hatvanegy évesig. Hallgattam volna a vezető edzőt, ám a beszélgetés abbamaradt, mert ősz, középtermetű férfi lépett a szőnyegre. Imitált rúgásaira, csípőfordulatból indított ütéseire a közönség felmorajlott. Tóth Ferenc mint nyugdíjas három éve karatézik... Agyagozó gyerekek Legifjabb vendégünk Katona Klári anyák napi ajándéka a Mama című dal volt Lendületből közrefogva a tamási pályán Vidóczi László, s gőzölgő vegyes pörköltje Színes forgatag Szekszárdon A megyeszékhelyen tegnap zenés ébresztő köszöntötte a május elsejét: a Német Nemzetiségi Kör fúvószenekara indulókkal, színes muzsikával szórakoztatta reggel hét órától a város dolgozóit. Az időjárás ezúttal csupán a hőlégballonosoknak nem kedvezett: a feltámadó szél miatt nem emelkedett a magasba a BHG- sok hőlégballonja. A Prométheusz-parkban ezúttal nem volt tilos a fűre lépni, a park közepén felállított májusfa körül már a kora reggeli órákban gyülekeztek az ünneplőbe öltözött városlakók, az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói. Ettől kezdve a késő esti órákig zajlott a nonstop műsor s kedve, érdeklődése szerint válogathatott mindenki a nézni-, látni- és hallanivaló közül a Prométheusz-parkban, a most ünnepélyesen felavatott Kiskorzón, a Csörgő-tónál, a Dózsa-pályán, a Munkásotthonban, nyitva tartott a múzeum, a kicsinyek bábozhattak, agyagozhattak, a fiatalokat a videódiszkó szórakoztatta. Száll a hinta a Csörge-tó fölött Tamási, Dombóvár Lendületből közrefogva Hamrik László, az első félidő utolsó perceiben állhatott föl a kispadról: futtában csak annyit mondott, hogy a Tamási Állami Gazdaság „profi” csapatától tartanak leginkább. Amúgy a gazdaság KISZ- szervezetének kispályásai nem kezdtek rosszul, mert a helyi gimnazisták ellen már az első öt percben kettő nullára vezettek. Kérem, nézzék el nekem, hogy a mérkőzés végeredményéről nem szólhatok... A tamási lovaspályán rendezett majális a hagyományokhoz híven színes forgatag volt már a kora délelőtti órákban. • 1988. május 2. Váralja a városkörnyék „csodája” Ki gyalog, ki kerékpárral, sokan mások Volán-járattal - azok akiknek a felesége is vezet - saját kocsival igyekeztek a váraljai majálisra. Soha nem látott, színes forgatag érkezik ilyenkor a „Mecsek hónaljában” megbúvó, csodálatos kis faluba. Igazi majális ez, a város és városkörnyék dolgozóinak nagyszerű ünnepe. A sátorsoron: az áfész, a cipőgyár, majd a Bony, a Ruházati, a Brikettgyár és velük szemben a kiskereskedők helyezkedtek el. Köztük, már délelőtt is, többezres tömeg. Láthatóan jókedvűen. Pecások, vattacukrot majszolók, műanyag bolért sivitozó picinyek, és pónilovakon lovagló nagyobbak... a „Szigeten” a Pannónia Téesz és a Zománcgyár dolgozóinak 12 üstjében háromszáz kiló hús rotyogott. Több év után először mindenki Váralján ebédelhetett, nem kellett a földeken dolgozóknak ebédet vinni - mondták a Pannónia Téesz vezetői örömmel. Tarkaság, sokszínű programcsokor. - Jó nap volt - mondogatták, ami nem is csoda, hiszen zenés ébresztővel kezdődött, zenével fogadták a Váraljára érkezőket is, aztán Nikolov Tamás, a Botond Cipőgyár igazgatója mondott köszöntőt A népi együttesek mellett úttörők sportmérkőzése, karate- és cselgáncsbemutató, jazzbalett - csinos lányokkal - munkahelyi testnevelés és déli muzsika nyújtott szórakozási lehetőséget. Nyílt túra, közös anyák napi műsor (brávó a figyelmességért!), majd a környék négy nagyszerű népi együttese vitte a prímet, és a nagyon várt, zenés beszélgetés sikere már előre látható volt, ahol Kristóf Gábor volt a riporter, míg Katona Klári a zenés beszélgetőpartner. Diszkó zárta a napot... A Szabadság-szobrot „igéző” tornagyakorlat Paks Felvonulás „Újpakson”. A cím eleve hamis, mert ilyen városrész - egyelőre - nincs Pakson, de tény, hogy ahol a paksi dolgozók május elsejei felvonulásukat megrendezték, méltán megérdemli az atomváros, vagy egyszerűen az Újpaks nevet. A Kishegyi út és a November 7. út találkozásától indult a menet, amelynek élért ott haladt Lipovszky Gyula, a városi pártbizottság első titkára és Jákli Péter tanácselnök is, egészen a sportcsarnok előtti térig, ahol a felállított tribün előtt elkanyarodva haladtak tovább. A tribünön helyet foglaltak a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetői, a környékbeli vál(Folytatás a 3. oldalon.)