Tolnai Népújság, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

2004. Augusztus 30., Hétfő Elmaradt a keletiek rohama Nem áramlik, csak csordogál a munkaerő az EU ús Budapest Eddig elmaradt az új közép- és kelet-európai EU-tagok munkavállalóinak rohama a régi tagországok felé - derül ki a közelmúltban közzétett első felmérések összeveté­séből. Szakértők azonban nem zárják ki, hogy egyes régiókban vagy szakmákban komoly munkaerő-áramlás indul meg a közeljövőben. Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek a közép- és ke­let-európai országok polgárainak tömeges „szociális turizmusát” jósolták a májusi EU-csatlakozás után - idézi a svéd társadalombiz­tosítási tanács jelentését az AFP. Emlékezetes, hogy a stockholmi parlament áprilisban leszavazta a kormány javaslatát az új tag­államokból érkezők szabad svéd­országi munkavállalásának korlá­tozásáról (s ezzel teljesen meg­nyitotta előttük a svéd munkaerő­­piacot), noha az előterjesztést tá­mogatók többek között éppen azzal riogattak, hogy a nagylelkű svéd szociális ellátórendszer vis­­­szaélők tömegeit vonzza majd az északi országba. Az Egyesült Királyságban má­jus első napjaiban megugrott az új tagországokból munkavállalási céllal érkezők száma, de azóta visszatért a bővítés előtti szintre. Írországba 23 ezer munkavállaló érkezett május és július között az EUobserver szerint, ami ugyan tízszeres növekedés a január-áp­rilisi időszakhoz képest, de távol­ról sem akkora, mint amennyivel a munkaerő-piaci nyitást ellenzők riogattak. Hollandiában szintén elmaradt az új tagországok polgárainak rohama. Májustól júniusig 11 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki a holland hatóságok tér­ségünk munkavállalóinak, ami ugyan duplája a tavalyi év hason­ló időszakában mértnek, de keve­sebb a hágai kormány által meg­határozott 23 ezres keretnél (azon felül Hollandia nem akar több engedélyt kiadni). Az adatok fényében tehát nagy tömegben nem áramlik a munka­erő a kontinens két fele között, de azért van némi mozgás. Ez pedig elég lehet ahhoz, hogy bizonyos területeken vagy szakmákban na­gyon komoly gondokat okozhas­son a kibocsátó országokban - fejtette ki lapunknak Rácz Margit, a Világgazdasági Kutató­­intézet tudományos főmunka­társa, példaként utalva az altató­orvosok tömeges norvégiai „im­portjára”. Szerinte valószínűleg lesznek olyan szakmák, ahol a munkaerőmozgás jelentős lesz, hiszen Nyugat-Európában a strukturális jellegű munkanélkü­liség munkaerőhiányt okoz bizo­nyos ágazatokban, szakmákban. Rácz Margit szerint nem feltét­lenül irányadó az a tapasztalat, hogy a régi tagországok között sincs érdemi munkaerőmozgás, noha az EU-ban már több mint egy évtizede megvalósult a sze­mélyek szabad áramlásának jogi lehetősége. Erős fékezőerőt jelent a mun­kaerő-áramlásra az is, hogy a nyugati cégek igen gyakran bér­költséget akarnak spórolni a kele­ti munkavállalók alkalmazásával. Nehéz helyzetben a szilvatermelők Budapest Jónak mondható az idei szil­vatermés, ennek ellenére ne­héz helyzetben vannak a ter­melők: a fő exportpiacunk­nak számító Németországot ugyanis elárasztotta az olcsó bulgár, román és szerb szil­va. A termelői szervezetekbe (tészek) tömörült gazdák a közös fellépéssel és az elő­re megkötött szerződésekkel elkerülhetik a válságot. Az európai átlaghoz igazodva Magyarországon az idén 10-15 százalékkal több szilvára lehet­­ számítani. A virágzáskori hűvös időjárás miatt ikertermésekkel is találkozhatunk, de így is a né­hány héten belül záruló szezon­ban megközelítőleg 80-85 ezer tonna szilvatermés várható az országban - tájékoztatott Lux Róbert, a Zöldség-Gyümölcs Ter­méktanács főtitkára. A május elsejei csatlakozással már nem érvényes Magyarországra - mint korábbi harmadik országra - a belépési ár. Az Unión belüli értékesítést azonban az akadályozza, hogy hiányzik az első közös piaci határon a harmadik országok szállítmányainak ellenőrzése - tette hozzá a szakember, így az uniós piacokat elárasztotta a rendkívül olcsó bolgár, román és szerb szilva. Ez, valamint az egész Európára jellemző kiugró termésmennyiség megnehezí­tette a magyar termelők kiviteli lehetőségeit is. Tíz évre visszamenőleg az idei szilvatermés az egyik leg­jobbnak számít, eddig már hat­száz tonnát vettünk át a terme­lőktől - mondta lapunknak Albi István, a Felső-nyírségi Zöldség- és Gyümölcstermelő Értékesítő Szövetkezet elnöke. A konzerv­­nek való szilva kilogrammját 20, míg a lekvárnak valót 14 forin­tért veszik át a termelőktől. Ez is alig fedezi az önköltséget, azon­ban a szilvát még a fán hagyni sem éri meg: ekkor ugyanis nagyon nagy eséllyel fertőződ­hetnek meg a növények a moní­­lia gombabetegséggel._______■ GAZD­A­S­Á­G Veszélyekre figyelmeztetett Járai A makrogazdaság növekvő egyensúlyhiányára hívta fel a figyelmet Járai Zsigmond abban a lapunk birtokába került levélben, amelyet a jegybankelnök Medgyessy Péter minisz­terelnöknek írt augusztus 11-i dátummal. A jegybank szóvivő­je szerint az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kor­mánynak is célszerű figyelembe venni. Budapest „A gazdaság stabilitásáért fele­lősséget érezve szeretném felhív­ni a figyelmét arra, hogy magyar gazdaság az elmúlt időszakban olyan pályára került, amelyen haladva folyamatosan növekszik annak a valószínűsége, hogy a tőkepiacok kényszerítik ki an­nak módosítását” - kezdődik a levél. Járai ezért szükségesnek tartja, hogy a fiskális politika hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a tőkepiaci bizalom megőrzését. A jegybank elnöke felhívja a figyelmet arra, hogy „jelentősen nőtt az ország külső egyensúly­talansága”, ami „részben az ál­lamháztartási hiány növekedésé­re, részben pedig a lakosság nö­vekvő hitelfelvétele miatt csökke­nő pénzügyi megtakarításokra vezethető vissza”. Emiatt fel­gyorsult a gazdaság eladósodása, a külföldi adósságon belül pedig egyre gyorsabban nő a rövid le­járatú állomány aránya. „A Magyar Nemzeti Bank ren­delkezésére álló eszközök csak késleltetni tudják az egyensúlyta­lansággal, növekvő külföldi el­adósodással kapcsolatos problé­mák felszínre kerülését” - írja Járai, aki szerint „a fenntartható fizetésimérleg-pozíció eléréséhez a belföldi felhasználás csökkené­se szükséges”, ehhez pedig „a jegybank csak korlátozott mér­tékben tud hozzájárulni”, mivel „a kereslet nem reagál rugalma­san a reálkamatok változására”. „Az MNB elemzései szerint jelenleg nagy a kockázata annak, hogy további intézkedések nél­kül a költségvetés idei hiánya meghaladja a tervezett 4,6 száza­lékos szintet. További kockázatot jelent, hogy előrejelzéseink sze­rint a folyó fizetési mérleg hiá­nya nagyobb lesz annál, mint amire a piaci elemzők számíta­nak.” Ezért Járai szerint nő a kockázata annak, hogy „ismét felerősödik a forint elleni speku­láció”. A jegybankelnök szüksé­gesnek tartja, hogy „a kormány készüljön fel a gyorsabb konszo­lidációt megvalósító lépésekre is, amelyekkel a befektetői környe­zet kedvezőtlenebbé válása ese­tén támogatja a makrogazdasági stabilitás megőrzését”. A levél megírását követően öt nappal az MNB monetáris taná­csa arra való hivatkozással mér­sékelte az alapkamatot 50 bázis­ponttal 11 százalékra, hogy a nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedve­ző folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezt elemzők akkor kétségbe vonták. Járai Zsigmond nem kívánta lapunknak kommentálni a leve­let. Missura Gábor MNB-szóvivő a Reutersnek ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy bár to­vábbra is vannak problémák és egyensúlytalanságra utaló ada­tok, ugyanakkor az augusztus 16-i 50 bázispontos kamatcsök­kentés a globális kockázatvállalá­si hajlandóság alakulása alapján megengedhető lépés volt. Ki­emelte, hogy a levél nem a leen­dő kormányfőnek szólt, ugyan­akkor az abban megfogalmazott aggodalmakat az új kormánynak is mindenképpen figyelembe cél­szerű vennie. Pichler Ferenc, a Pénzügy­minisztérium sajtófőnöke rá­mutatott, hogy a jegybank az ominózus levél megírását köve­tően pár napon belül csökkentet­te az irányadó kamatszintet. Ezt a pénzügyi tárca úgy értékeli, hogy a jegybank sem látott okot az aggodalomra. Csökkent a táppénzkiadás Budapest Az év első felében több mint há­rommillióval, 19,3 millióra csök­kent a táppénzes napok száma az előző év hasonló időszakához ké­pest. Ennek következtében az elő­irányzaton belül maradt az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) táppénzkiadása - tájékoz­tatott Móricz Ferenc főosztály­­vezető. A kiadások csökkenésé­hez jelentősen hozzájárult a biz­tosító tavasszal megerősített felül­vizsgáló orvosi ellenőrző hálóza­ta, de az is, hogy elmaradt a tél vé­gi, kora tavaszi influenzajárvány. Sokat nyomott a latban, hogy április 1-jétől 90 napra korlátoz­ták a passzív jogon igénybe vehe­tő táppénzes napokat. A fő­osztályvezető megjegyezte: e be­tegek közül többen az OEP fő­igazgatójának méltányossági el­bírálása alapján további 90 napig maradtak betegállományban. Számuk a múlt évi 20 500-ról 26 ezerre nőtt. Vélhetően az ellenőrzések ha­tására 88,6 százalékra csökkent a betegszabadság naptári napjai­nak száma (ez évente dolgozón­ként 15 nap), így a tavalyi első fél­évhez viszonyítva egymilliárddal kevesebbet, 22,9 milliárd forintot fizettek ki e célra a munkáltatók. Az OEP ellenőrző orvosai ja­nuártól június végéig több mint 37 ezer orvosi praxist ellenőriztek (a betegek 84,3 százalékát a házi­orvosok veszik keresőképtelen ál­lományba), 205 alkalommal a munkáltató, 19 esetben a beteg kérésére. Legtöbbször - 459 ezer alkalommal - célzott vizsgálatot tartottak. Több mint ötezer vény jogosságát firtatták, 532 ezer táp­pénzes dokumentációt néztek át, és félmilliónál több táppénzes beteget vizsgáltak felül. 7. OLDAL TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK GABONAÁRAK MEGSZŰNIK A BÁBOLNA RT. Jogutód nélkül, végelszámolással meg­szűnik a Bábolna Rt. A társaság vagyo­na várhatóan fedezi a tartozásokat. A teljes tartozásállomány meghaladja a 30 milliárd forintot. Velez Zotán elnök szerint a végelszámolással elkerülhe­tik a felszámolást, és a tulajdonosok felügyeletével végrehajtható a meg­kezdett reorganizációs program. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM FŐ AZ ÉLELMISZER­­BIZTONSÁG Az élelmiszer-biztonságot szol­gáló HACCP rendszer egyszerű­sítését, a kis gazdaságokra, gaz­dasági egységekre „szabását”, érthető és alkalmazható „lefor­dítását” szolgálja az az uniós projekt, amelynek részvevője az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) is. Dömölki Lívia, aki az egyesület képvise­lőjeként működik közre a nem­zetközi munkában, elmondta, hogy az OFE - a különböző tudományos intézetek mellett - a fogyasztó szempontjait igyek­szik érvényesíteni. A tavaly in­dult program a kisebb farmokra, a kiskereskedelemre, illetve a vendéglátóiparra koncentrál. A projekt magában foglalja a megfelelő adatbázist, a mikro­biológiai veszélyértékelési adato­kat a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig, a HACCP-alapú veszélykezelésre vonatkozó tájé­koztató anyagokat a gazdasá­gok, illetve a háztartások számá­ra. Nem nélkülözi az élelmiszer­biztonsági veszélyekre vonatko­zó tájékoztatási stratégiát sem. Az Unióban évente mintegy 34,5 millió ételmérgezéses eset fordul elő, ami óriási szociális és gazdasági terhet jelent. A BEFEKTETŐK BIZONYÍTÉKRA VÁRNAK A magyar gazdaság és az Euró­pai Unió növekedési ütem­­különbségét figyelembe véve hazánk az elmúlt időszakban évente átlagosan két százalék­­pont körüli felzárkózási dinami­kát mutatott, amely az EU-csat­­lakozás következtében 3-3,5 százalékra is növekedhet, 20 év­re rövidítve le a reálkonvergen­cia folyamatát - fejtegette Barcza György, az ING Bank makró­­elemzője. VÁLLALATOK ÉS PIACOK LEÁLLT A DOROGI HULLADÉKÉGETŐ A hét végén sem működött a kedden leállított dorogi hulla­dékégető, mert a területileg ille­tékes környezetvédelmi felügye­lőség megtiltotta, hogy veszé­lyes anyagot fogadjanak. A ható­ság szerint az üzemeltető Onyx Magyarország Kft.-nek gondos­kodnia kell a telephelyén sza­bálytalanul tárolt veszélyes anyagokról, és pótolnia kell a cég tevékenységéről szóló nyil­vántartás hiányosságait. A fran­cia tulajdonú társaság nem tu­dott megfelelő adatokat szolgál­tatni az átvett anyag nyomon követéséről. FORDULAT A BRAU-ÜGYBEN Váratlan fordulat hozta szorított helyzetbe az Amstel Sörgyár Rt.-t a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. felvásárlása ügyé­ben: az Amstel vételi ajánlatát jóváhagyó PSZÁF-határozatot megtámadó kisrészvényesi ke­resetet ugyanis a Fővárosi Bíró­ság pénteki ítéletével helyben hagyta. A Budapesti Értéktőzs­de az ügy súlyára való tekintet­tel felfüggesztette a Brau­­részvények kereskedését. Az, hogy milyen indokkal döntött a bíróság, egyelőre nem ismert, internetes hírforrások azonban tudni vélik, az ítélet értelmében a vételi ajánlatot hatálytalannak minősítik. A bíróság új eljárás lefolytatására kötelezte a fel­ügyeletet, amelynek során az a vételi ajánlatot elutasítani köte­les. A tőzsde közleményében jelentette be döntését a papírok felfüggesztéséről. Indoklásában a részvényárfolyam alakulására hatással bíró információkra hivatkozik, pontosabbat azon­ban sem itt, sem megkeresé­sünkre nem közöltek. >А­А Az oldal a VILÁGGAZDASÁG alapján készült. A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP www.vg.hu

Next