Tolnai Népújság, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

2018. JÚNIUS 27., SZERDA SZERDA SZEKSZÁM Kutyaparádé (angol­amerikai vígjáték), 14.30. Túl sze­xi lány (amerikai vígjáték), 17 óra. Jurassic World: Bukott birodalom 3D (amerikai kalandfilm), 19.30. HANGVERSENY SIMONTORNYA Vár: a magyar-viet­nami közös zongoratábor nyitóhang­versenye, 18.30. SIMONTORNYA Fried Művelődési Ház: a Simontornyai Amatőr Képző- és Iparművészek kiállítása, 17 óra. CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Sosem voltál itt (ame­rikai misztikus thriller), 16 óra. Túl szexi lány (amerikai vígjáték), 18 óra. 7 vérfagyasztó nap (an­gol-amerikai krimi-thriller), 20.30. SZEKSZÁRD: Gombos Jim és Lu­kács, a masiniszta (német film), 14.30. Ocean's 8 - Az évszázad átverése (amerikai akciófilm), 17 óra. Felelsz vagy mersz (amerikai thriller), 19.30. KARIBI EST BONYHÁD Termálfürdő: karibi est Bu­rai Krisztián popénekessel, 19 óra. VÉRADÁS SZERDA Tamási, Magyar Vöröskereszt 13.00- 18.00 CSÜTÖRTÖK Tamási, Vöröskereszt 10.00- 15.00 KITEKINTŐ g Megtalálta Tolna megyében az első sápadt kosbort Megkeresi a hegyi szitakötő élőhelyét Több mint harminc éve jár­ja a Keleti-Mecsek erdeit Tóth István Zsolt. A ma már nyugdíjas természetvédel­mi őr most a védett fajok előfordulási helyeit térké­pezi fel a Duna-Dráva Nem­zeti Park megbízásából. Wessely Gábor szerkesztőség@mediaworks.hu BONYHÁD A környezet- és ter­mészetvédők Natura 2000-es fajokként emlegetik azokat a növényeket és állatokat, ame­lyek élőhelye veszélyeztetett, egyedszáma csekély, és véde­lemre szorulnak. Tóth István Zsolt a Natura 2000-es fajokat térképezi fel, a részint Bara­nya, részint Tolna megyei er­dőségek alkotta Kárászi erdő­körzetben. A bonyhádi, most már nyug­díjas természetvédelmi őr a Duna-Dráva Nemzeti Park megbízásának eleget téve vég­zi ezt a feladatot. A Natura 2000-es terüle­tek olyan összefüggő európai ökológiai hálózatot alkotnak, amelyben a természetes élő­helyek, a biológiai sokféleség megóvása a cél. A fakiterme­lést is ennek figyelembevéte­lével kell végezni.­­ Az erdészeti hatóság, a fakitermelési tervek összeál­lításakor, általában tízéven­te tér vissza egy-egy erdőte­rületre - mondja Tóth István Zsolt. - Ezt megelőzően járom én be az adott erdőrészt, hogy a tervkészítők figyelembe ve­hessék az észrevételeimet, ja­vaslataimat. Tóth István Zsolt vizsgálja, hogy van-e a helyszínen Natu­ra 2000-es faj, s ha igen, mit kellene tenni a megőrzése ér­dekében. Kézi GPS-szel dol­gozik, a koordinátákat rögzí­tő táblázatokat adja le. Év ele­jén kezdte a Kárászi körzetet: Váralja, Máza, Szászvár, Vé­­kény, Kárász, Magyaregregy és Hosszúhetény erdei tartoz­nak ide. Csak az eleve Natu­ra 2000-es jelölésű területeket veszi szemügyre, de így is kö­zel ezer erdőrészlet, körülbe­lül ötezer hektár bejárása a fel­adat. Nagyjából a felénél tart, november 30. a leadási határ­idő. Eltekintve egy-két kivétel­től, a Keleti-Mecsek Tájvédel­mi Körzeten belül mozog.­­ A munka nehézsége az, hogy a megfelelő időben kell a megfelelő helyen lenni - vá­laszolja az ezt firtató kérdé­sünkre. - Amikor a bánáti ba­zsarózsa virágzik, akkor kell odamenni, ahol valószínűleg van, mert akkor lehet kön­­­nyen észrevenni. Most, ezek­ben a hetekben a hegyi pata­kokat járom végig, mert most mozog erőteljesen a fokozot­tan védett, ritka hegyi szita­kötő, melynek eszmei értéke százezer forint. Bemérem az előfordulási helyét, s ott javas­lom a favágás mellőzését. Tóth István Zsolt azt mond­ja, szereti ezt a munkát, több mint harmincéves tapaszta­lattal is talál benne érdekes­séget. Régebben sokat pub­likált. A Keleti-Mecsekben száznyolc ritka faj előfordu­lását írta le. A piacenzai nő­­szőfű magyarországi jelenlé­tét elsőként fedezte fel, 1997- ben. Vagy egy idei újdonság: Tolna megyében is van sápadt kosbor. Váralja határában ta­lálta meg. Arra a kérdésre, hogy ta­pasztalatai szerint mennyire veszik komolyan az emberek a természetvédelmet, azt fe­leli, ez megoszlik.­­ Azt kell mondjam, hogy ha egy vé­dendő faj fennmarad, az álta­lában nem az embernek kö­szönhető, hanem a vak vélet­lennek. Az erdőjárókat sok­szor a butasággal vegyes kap­zsiság vezérli. Kiássák és ha­zaviszik a szép virágot, ami a környezetéből kiragadva el­pusztul. Az orchidea gyökeré­nek például olyan gombakap­csolatai vannak, amelyek nél­kül életképtelenné válik a nö­vény. A szépséggel nem az a dolgunk, hogy levadásszuk a magunk számára, hanem az, hogy mások számára is hozzá­férhetővé, élvezhetővé tegyük - hangsúlyozza. Nem unjuk meg a banánt "­­­ Aki kedveli­­ető szórakozásra vágyik, annak a Banános Joe című filmet ajánljuk ma estére. Az olasz-német filmvígjátékot 1982-ben mutatták be elő­ször, és azóta is folyamato­san játsszák, szó szerint ge­nerációk nőttek fel rajta. A történet szerint Banános Joe (Bud Spencer) nagydarab, jo­viális férfi, aki egy aprócs­ka faluban, Amantidóban él, az egyik dél-amerikai köztár­saságban, távol a civilizáció­tól. Barátságban van a he­lyi bennszülöttekkel, és ba­nánkereskedelemmel foglal­kozik, de balszerencséjére a helyi maffia rá akarja tenni a kezét a banánkereskedelem­re. Joe nem hagyja magát, és úgy dönt, üzletéhez meg­szerzi az összes hivatalos papírt. Ám a városban sze­relmes lesz egy énekesnőbe, besorozzák a hadseregbe, ráadásul hiába szerzi meg az áhított engedélyt, börtön­be csukják. Amikor hazatér, döbbenten tapasztalja, hogy otthonából modern, korrupt maffiaközpont lett. Joe a sar­kára áll, és alaposan mérés­re tanítja a bűnözőket. Bud Spencert, azaz Carlo Pedersolit a magyar közön­ség már régen a szívébe zár­ta. Elég csak arra gondolni, hogy 2017-ben szobrot állí­tottak emlékére a Corvin-ne­­gyedben. Filmjeit, különösen elmaradhatatlan párjával, Te­rence Hillel közös mozijait fo­lyamatosan láthatja a közön­ség a tévében. TN Tóth István Zsolt a Keleti-Mecsekben térképezi fel a védendő fajok élőhelyeit A szerző felvétele Banános Joe kalandjai Film+, 19 óra Már nincsenek virágzó mezsgyék Világszerte csökken az erdő­területek nagysága, s ebből adódóan az élőhelyek száma. Az autópályák és az azokat védő kerítések ökológiai folyo­sókat vágnak át. A Föld történetében gyak­ran előfordultak klímaválto­zások, de akkor a fajok sza­badon vándorolhattak. Most az ember gátolja a mozgásu­kat. Tóth István Zsolt szerint esetenként még egy ökológi­ai központ építésének is több a kára, mint a haszna. A vegy­szerezés pusztítja a rovarvilá­got. Már nemcsak a szántóföl­dekről szorulnak ki, hanem az azokat elválasztó sávokról is: minden gyomirtózott, sárga, nincsenek virágzó mezsgyék. Szakadozik a tápláléklánc, s csodálkozunk, hogy fogyat­koznak a fecskék. A szakem­ber szemléletváltást sürget: az önző emberek érdekei he­lyett a természet érdekei ke­rüljenek előtérbe! A kölesdi gyerekek sok érdekeset láttak, hallottak próbáltak, és még többet játszottak Sűrű volt az év vége a Mesevár Óvodában KÖLESD A Kölesdi Mesevár Óvo­da év végi programjában sze­repelt gyermeknap, kirándu­lás Katicatanyára és Mórágy­ra, ballagás, angol és néptánc évzáró is, tudtuk meg Vargáné Kisfalvi Erzsébettől, a közéleti. hu szerkesztőjétől. Nem olyan régen a szegedi Grimaszk Szín­játszó Társulat a Bolond vár cí­mű előadásában a gyerekek is résztvevői voltak az esemé­nyeknek. Előadás után a művelődési ház udvarán szülők és kívülál­ló segítők csillámtetoválást, lufi­hajtogatást készítettek, de a sü­temény, jégkrém, üdítő és tánc lehetőségei közül is válogatha­tott ki-ki kedvére. Május 15-én tizennyolc felnőtt és gyermek az önkormányzat kisbuszával érkezett Mórágyra, ahol megis­merkedtek a lóápolással, majd lovagolhattak. A kézműves-fog­­lalkozát követően pedig csacsi­fogatra ülve járták be a falut. Május 18-án Kaposváron túl, Katicapusztára busszal utazott egy ötvenfős csapat. Előzőleg interneten szervezték a progra­mot, a helyszínen pedig fakul­tatív módon kapcsolódott min­denki a lehetőségekhez. Nagy sikere volt a trambulinnak, ál­­latsimogatónak, céllövöldének, régi mezőgazdasági gépeknek, amelyekre fel lehetett ülni, a megmászható várnak, csúsz­dapadoknak és a benti játszó­parknak. Június 1-jén, a ballagás nap­ján, a felnőttek virágokkal dí­szítették az óvodát. A nagycso­portosok versekkel, énekkel bú­csúztak, a kicsik és középsősök is verseltek, énekeltek. Június 4-én volt az angol évzáró, ahol Gscheidt Lilla angol tanár veze­tésével a tanult énekeket, mon­­dókákat mutatták be a megje­lent szülőknek. A néptánc évzáróra június 6-án került sor. Tolóczi József néptánctanár heti egy alkalom­mal harmincnégy gyermekkel foglalkozott. B. K. Az iskolába indulók elköszöntek a szeretett az ovitól és a pajtásoktól Beküldött kép

Next