Tolnai Világlapja, 1905. július-szeptember (5. évfolyam, 27–39. szám)
1905-09-24 / 39. szám
1584 Rembrandt mint üzletember. Rembrandtról elevenítik föl hollandi lapok a következő apróságot, ami töbek közt arról is bizonyságot tesz, hogy a nagy művészbe nem kis élezelmesség is lakot. Egy alkalommal ugyanis elbújt egy kis hollandi falucska szélmalmába , s óvatosan hírül adta, hogy meghalt. Hogy egy halászcsónakkal együtt az óczeán mélységes fenekén álmodozik ékes lovagokról, királynékról, akiket megörökített képein. Ezt pedig nem kíváncsiságból tette, hogy vájjon milyen nekrológiát írnak majd az újságok róla, nem is a szobrát szerette volna látni, hanem hogy drágábban kelljenek el képei. Ekkor lett igazán híres emberré. NÉPSZOKÁSOK. A fülbevaló. Arisztotetesz, a nagy görög bölcselő egy alkalommal — állítólag — azt mondotta volna, hogy a nagy fülűeknek kitűnő a memóriájuk. Talán ez volt az oka annak, hogy Görögországban és a vele kultur csere viszonyban élő Rómában a fülbevaló divatja úgy elterjedt volt. Ennek az eredete pedig az ázsiai, de főként ethiopiai (Afrika) ősnépek idejébe nyúlik s ma is főként ennek a mintájára divatos a mi kulturvilágunkban is. Ez pedig határozottan barbár, okolatlan, sőt gyakorta veszélyes szokás. Thanhoffer professzor erre nézve azt ajánlja, ha már semmikép se kiküszöbölhető a dolog, hogy a fül átfúrását orvosra bízzuk, vagy legalább megégetett s tisztán letörölt tűvel, sterilizált fonállal nyissuk meg a csillogó brilliánsok számára. A fülbevaló is annak bebizonyítását segíti elő, hogy mi minden szecessiós és bizarr szokásunk és divatunk onnan a trópusok alól kerül Európába. Így például az amerikai bolokád nép a gyermek fülét átfúrja nagyobb és nagyobb karikákkal, hogy a fülnek csakis felső, kisebb része i, ellenben alsó része vékony szalagokká alakjában marad meg. Límeában és Szumátrában ezt annyira túlságba viszik, hogy a nyilason egy jól kifejlett férfi ököl is áttér. Egyik másik törzs szinte nem kevesebbet törődik a fülével. (pl- boobaki.) Hegyes pálczikákkal szarvalja körül úgy, hogy a füle olyan mint valami szalonnával spékelt nyúl vagy őzgerincz szelet. A legközelebbi napfogyatkozások. Ezernyi csillagvizsgáló ezernyi czikkben méltatta már a lapok és tudományos folyóiratok hasábjain a múlt hónap nagy ingyenes attrakcióját, amiről előre el lehetett mondani, hogy jó sokáig nem lesz részünk hasonlatos látni valóban. A legközelebbi napfogyatkozás, szintén teljes napfogyatkozás lesz — minden tudós vélemény daczára. Csakhogy januáriusban, amikor a legtöbbször felhős az ég, látni csupán Kis Ázsiában lehet. Időtartam dolgában is jelentéktelenebb : 1 perczig, illetve 61 másodperczig tartand. Az 1908 iki két részleges napfogyatkozás közül egy a Csendes óczeánon, másik pedig az Atlanti óczeán legdélibb részén lesz látható. Ugyanott, talán valamivel inkább dél felé, a a déli sarkkör táján fog mutatkozni egy szintén igen érdekes 1910 ben, így nekünk, közülünk is annak, aki túlságos kiváncsi lesz és módja is rá, csak 1912-ben mutat majd valamit Spanyolországban a teljesen elsötétülő nap. TOLNAI VILÁGLAPJA |___ Napvilági ismeretes ^ _ ^ __/ A néger és botokod fenegyerekek ajkukra csapokat erősítenek. Más népek pedig ajkukat hosszú falécz segítségével nyújtják meg, úgy hogy szörnyen hasonlítanak holmi lesbe menő pelikánhoz. felel a törvény szellemének, mely gyakran szigorú lehet, anélkül, hogy kegyetlennek kellene lennie. Josephe Ignace Guillotin orvos indítványára hozták Francziaországba. Nem volt az ő találmánya, mert „Mannaia“ néven már a XIII. században volt használatban Olaszországban hasonló eszköz, melyre a nemeseknek mintegy kiváltságuk volt, mert csak a polgáriakat végezték ki a közönséges bárddal. Dr. Guillotin, mint a nemzetgyűlés tagja, azt indítványozta, hogy a halálos ítélet az állásra és bűnre való tekintet nélkül egyenlő módon hajtassák végre. Ha meggondoljuk, hogy akkor még csaknem minden államban a szerencsétleneket, kik a megsemmisítésre voltak szánva, harapófogóval tépték és kerékbe törték, meg kell engednünk, hogy dr. Guillotin indítványa humánus okokból támadt. De nem Guillotin volt, aki e gépet konstruáltatta, hanem a párisi sebészek kollégiumának titkára, Dr. Antoine Lauis, ki a törvényhozó bizottság megbízásából 1792. márczius 7-én az Angliában szokásban lefejező gép czélszerűségére hivatkozva, hasonló gépezetet ajánlt. A mintát dr. Louis felügyelete mellett egy Párisban élő Schmitt nevű német mechanikus készítette, mely aztán el is fogadtatott. E géppel eszközölték az első kivégzést 1792. április 25-én a Grévetéren, Nie. Jacq Pelletier utánállón. A gépet először dr. Louis után „Louisette“-nek, vagy „Petiti Louison“ nak nevezték. Csak később fogadtatott el úgy a közhasználatban, mint a hivatalos használatban a „Guillottine“ név. S a legtragikusabb a dologban, hogy a jó Guillotin úrnak is az általa indítványozott gép által kellett kimúlnia. MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET. A guilotin története. A minapában széles körben vita tárgya volt ismét a guilotin dolga. Amely bármily gyorshatású és humánus szerszám, mégse a mi világunkba való, amikor a büntető igazságszolgáltatásnak nem a bosszú, hanem a javítás a czélja. Főképp az vetette szőnyegre a kérdést, mert utóbb nyilvános orvosi kísérletekre, középkori rémes jelenetekre adott alkalmat. Ez alkalommal mondunk el egyet-mást róla. 1792. április 25 én a „Chronique de Paris“ következő tursítást hozta : „Az új kivégzési mód okozta, hogy a rendesnél sokkal nagyobb néptömeget ingerelt a kegyetlen kéj, hogy e zordon látványosságnál megjelenjen. E gépnek joggal adtak előnyt minden más kivégzési mód fölött: megakadályozza, hogy az ember sajátkezűig adja hasonmásának a halálos csapást s a gyorsaság, melylyel a bűnöst kivégzi, sokkal inkább meg Érdekes apróságok A fokvárosi állatkertbe került a minap az eddigelé ismert legnagyobb szruet, amelynek nagysága bizony csaknem megközelíti a mesebeli grifét. Hossza három méter 20 cm., magassága a négy métert is meghaladja, míg súlya csak 119 kilogramm. Negyven kiváló lovas félesztendei szakadatlan futása eredményekép került a híres állatkertbe. Igen öreg lehet s halála esetére már ki is jelölték a helyét a British múzeumban. * * * A földön, az épülő színházakat leszámítva, mintegy tizenháromezer színipalotában gyönyörködtetik Shakespeare műveivel a közönséget. Ezek közül háromezer angol nyelvű. * * * A kártya egy Gringenauer nevű úr találmánya és az első kávéház megnyitását Kolsicki érdeméül róhatjuk föl.