Tolnai Világlapja, 1925. január-március (27. évfolyam, 1–13. szám)

1925-01-14 / 3. szám

­h­as(JZESS) bizony megfeledkeztek az engem megillető tekintetekről... De mit is akartam mondani... Albert, te félre­beszélsz. Vannak igen kitűnő hitves­társak igen boldog házasságok. Albert: Sorolj el ötöt s én azonnal elszámlálom őket a pápának az ujjai­­mon. M. Boutin: Most hirtelen nem jut­nak az eszembe, de ismerek eleget... Hogy is mersz ilyen fiatalon erről a kérdésről ily határozottsággal nyilat­kozni. Ugyan kérlek szépen, mondd csak mit ismersz az életből? Albert: Azt, amire megtanítottál. A te iskoládban nőttünk fel imind a ket­ten. Jeanne: Igen, papa. M. Boutin: Ne zavarjuk össze a dol­gokat. Igyekeztem belétek oltani az igazság szeretete! s óvtalak bennete­ket attól hogy naivak legyetek s lép­­ten-nyo­mon becsapjanak. Albert: Ugyan ne siránkozzál, apa, s légy korod gyermeke. Nézz körül, figyeld meg a világot s gondolkodjál egy kicsit komolyan. Talán még haj­landó volnék megházasodni bár ez határozottan kisvárosias, falusi, ha tahi­nak egy fiatal leányt, aki az a bizonyos élvezhető fiatal leány volna, akire az első szempillantásban rá­mondaná az ember: No ez az. Ez az, életnagyságban. Ide vele. Ezt akarom, ezt az egyet senki mást! * M. Boutin: Van ilyen is — elég. Albert: Akkorkát se látok, mint a kisujja.'­ fele. S te már rajtam is meg­­botránkozol. Hátha még ismernéd a fiatal lányokat, ők, a maguk nemé­ben, még rosszabbak, mint mi. M. Boutin: Ne feledd, hogy nővéred előtt beszélsz. Jeanne: Az nekem mindegy. Foly­tasd csak, Albert. Albert: Ismétlem rosszabbak. A mai fiatal leányok egyszerűen bor­zasztók. M. Boutin: Te nem ismered őket. Albert: Jobban, mint te. Nekem mindent elmondanak. Én vagyok a gyóntató papjuk. M. Boutin: Mit mondanak el neked? Albert: Ahhoz nincs semmi közöd. Jeanne: Jól beszélsz, Albert. Albert: A hivatásbeli hitoktatást — azt hiszed, megszegem? Csak annyit mondok neked, hogy a legtöbb fiatal leánynak, persze az intelligenseket értem ma már a házasságról és min­denről teljesen kiforrott megállapo­dott nézetei vannak, még­pedig akár­hányszor előhaladottabbak, mint az enyémek... Ott vannak a kiváló te­hetségek az okleveles elv, a doktorok, a magasabb rendű intelligenciák, akik már nem is nők, hanem férfiak. S ugyan melyik férfi fog férfit feleségül választani. Ezeken kívül még négy csoport van: a szépek, csúnyák az ér­­zelgősek és a viharosak. M. Boutin: Amit itt föltálalsz, az őrültség. S a nővéredet melyik cso­portba teszed? Albert: Jeanne-t? Ő egy alosztályba tartozik, a szentimentáló­ viharosok alosztályába M. Boutin: Helyes. Nagyon helyes. De most, meglásd, zavarba hozlak ... Albert: Fölöttébb csodálkoznám... M. Boutin: Igen ... egy kérdéssel. Szereted nővéredet ? Albert: Mint a galamb a tiszta búzát. M. Boutin: Derék, tisztességes, őszinte leánykának tartod? Albert: Meghiszem azt. M. Boutin: No lásd ezt akartam csak a szádból hallani. No látod, ugy­e, létezik az a bizonyos élvezhető leány is? Albert: Várj csak. Ne ujjongj még! M. Boutin: Te magad fogsz nekem saját feleleteddel bizonyítékot adni. Ha nem volnál Jeanne fivére hanem egy idegen fiatalember és Jeanne-t feleségül ajánlanák neked, elutasíta­nád? Albert: De el ám. Sőt! Abban a­­szempillantásban elutaznék a legkö­zelebbi gyorsvonattal. M. Boutin: Nem vennéd nőül? Albert: Egy toronyért se. M. Boutin: Gyalázatos fickó vagy! Albert: Őt még kevésbé, mint egy másikat. Jeanne édes, intelligens, szép, bájos! Minden jelenség együtt van benne. De feleségül venni. No hiszen. Ahhoz túlságos jól ismerem! Ahhoz nagyon is neveletlen. M. Boutin: Albert, te megfeledke­s­zel magadról! Jeanne: Hagyd őt csak apa. Amit mondott, azzal nem bántott meg. Igaza van. M. Boutin: Igazat adsz neki, szeren­csétlen! Hisz ezzel magadat ítéled el! Jeanne: Dehogy. Különben én is kimérek neki egy adagot. Albert jól tudja, mennyire szeretem őt, hogy jó és szép fiúnak tartom, hogy ő az én igazi testvérem, egyetlen igaz bará­tom, hogy ezzel a szóval, Albert, min­dent megmondtam. De azért, éppen mivel nagyon is jól ismerem, inkább szeretném, hogy nem tudom mi tör­ténjék velem, semmint az ő felesége legyek. Nem tudunk védekezni! Megrövidítik az olvasót. Lapunk min­­den példányához­­ egy csinosan kiállított­­ regényfilmet és egy pom- p­a­pásan bekötött regény van­­ mellékelve. Ha nem kapta meg a elárusítótól a füzetet és a regényt, írja meg ne­künk annak a címét és mi­lyen száma van a lapnak, mi ingyen megküldjük a j­ő­műveket, ha beigazolást­­ nyer, hogy a- eláru­- pr sitó azokat nem jól adta át. M Boutin: S ugyan miért? Jeanne: Mert szentül meg vagyok győződve, hogy Albert egy rettenetes férj volna. Albert: No... hallottad? M. Boutin (elszörnyüködve): Hát így vagyunk? .. . Meg kell tapogatnom magam mert nem tudom, ébren va­gyok-e vagy álmodom... Hát te is, édes leánykám, te is ezekben az őrültségekben evezel? Neked is olyan nézeteid vannak a mai fiatalemberek­ről, mint testvérednek a mai fiatal leányokról ? Jeanne: Körülbelül, papa. M. Boutin: Ah! Mennyire sajnállak! Mennyire sajnállak mindkettőtöket! Albert: Ne félj, majd elmúlik! M. Boutin: Remélem nálatok is. Jeanne: Aligha. Legalább én nem hiszem. M. Boutin: Még egyet, Jeanne. Mondd csak, a bálokon,nem találkoz­tál soha egy olyan fital emberrel aki iránt szived ... Jeanne: Oh! A szivemet sohse vi­szem el a bálokba. Otthon hagyom. M. Boutin: Ugyan! És kinek? Jeanne (az apja nyakába ugrik): Neked. (Megfogva testvére kezét): ...neki... (Mindkettőt megcsókolja.) Mert nagyon de nagyon szeretlek benneteket! TOLNAI VILÁGLAPJA 41 Ki vizeli a levélbélyeget? Tájékoztatásul a Tolnai Világlapja előfizetőihez. Bármely kérdésre csak abban az esetben adunk választ, ha olvasóink a válaszbélyeget csatolják. Egy levélnek a portája 2000 kor., egy levelezőlapé pedig 1 Ottó korona. Felelős szerkesztő és kiadó: TOLNAI SIMON. Szerkesztő: GARAI FERENC. • Kiadótulajdonos: TOLNAI NYOMDAI MŰINTÉZET ÉS KIADÓVÁLLALAT R.-T. H__________Ingatlan adás-vételi irodák 88 fHárkus és Szigeti üzlet, lakás és ingatlanforgalmi irodája Budapest, IV., Semmehreis-ucca 7. sz. Közvetíti mindennemű üzletek és ingatlanok vételét és eladását. — Társulásokat létrehoz. __________Pénzkölcsönöket folyósit.___________ Schlesinger Ház ingatlan- és üzletforgalmi irodája, Nagykorona-utca 26. Telefon : József 33—21. Bérházak, főúri paloták, családi há­zak, urasági villák,gyártelepek, telkek és mi­­dennemű üzletek nagy választékban kaphatók .: SZABÓ JÓZSEF :: „O. F. B.“ engedélyokiratával működő birtok. Bérház, villa, családi ház, telek, öröklakás, fő­­bérleti lakás értékesítő vállalata. Társulásokat előnyösen, gy­orsan létrehoz bármi­lyen összegig! Csakis írásbeli uteflbízások alapján! Budapest, VIII., Rákóczi-u. 13. ______::_Te­lefon : József 132 — 00. :: Saját érdekében kérük, vásárlásnál Tolnai Világlapjára hivatkozni.

Next