Tolnai Világlapja, 1938. április-június (38. évfolyam, 15–26. szám)
1938-06-15 / 25. szám
A házinyúltenyésztés hosszú évek tespedése után kezd komoly gazdasági tényezővé válni. Alig pár hónapja még ott tartottunk, hogy sportból, állatszeretetből tenyésztették csak a házinyulat, s ma egyszerre gazdasági tényezővé vált. Az angóra selymes, lágy, hosszúszőrű gyapjújával hoz hasznot. Egy évben kb. 4-szer kell nyírni. Egy jól gondozott s nyírásra beállított angóra egy évben 40—50 deka gyapjút is ad, melynek része - ha tökéletesen értünk - a gyapjú kezeléséhez és az állat gondozásához úgy mind az egész — t. r. gyapjú. Átlag 20—25 kasztráltnak ad % évenkint 4 kg gyapjút, vagy havonta 1 kilót. Ha most számításba vesszük azt, hogy a legkitűnőbb takarmányozás mellett 1 állat havonta elfogyaszt naponta 15 deka lucerna - 30x15, havonta 4.50 kiló (kb. 1 ]A kéve) a 18 fillér 27 fillér naponta 4 deka zub-30x4, havonta 1.20 kg, a 18 fillér 22 naponta 5 deka darál 30x5, - havonta 1.50 kg, á 15 fillér 22.,50 fillér naponta 10 deka zöldet 30x10, - havonta 3 kg, á 4 fillér 12 naponta 6 deka burgonyát 30 ti, - havonta 1.80 kg, á 4 fillér 7 naponta 3 deka olajpogácsakeveréket -303 90 deka, á 15 fillér ... 15 10 deka sót egy hónapban 4 . 109.50 fillér pengő és 10 fillér értékű takarmányt fogyaszt el, tehát 20 állal 22 pengőt, 25 állal 27.50 pengőt. Természetesen fele költségbe kerül a takarmányozás akkor, ha a tenyésztő nem üzletben vesz meg mindent, hanem a takarmány nagy része kikerül a kertből, gazdaságból, a konyháról, piacról, szomszédokról. A gyakorlat bebizonyította, hogy egy állat takarmányozása havonta nincs többe, mint 50—60 fillérbe. Ha tehát most figyelembe veszünk egy középárat, úgy a takarmányozásnál (60 fillér), mint pedig a gyapjúnál kg-kint 40 pengő, akkor beláthatjuk, hogy 1 kg angóragyapjú termelése (25 állatot véve alapul) 15 pengőbe kerül, s munkadíjra 1 kg gyapjú termelésénél 5 pengőt számítunk fel .Vogy azt láthatjuk, hogy 1 kg angóragyapjú kereken 20 pengő tiszta hasznot hozott. Minél több állatot tudunk gyapjútermelésre beállítani, annál kedvezőbb a számítás, mert megoszlik a rezsi egy 500-as állattal dolgozó telep), pl . Katasztrális hold bérföldön mindenféle házinyúltakarmányt saját maga termelheti ki. Egy ilyen hatalmas telep havonta 20 kg gyapjút tud produkálni, ami a fenti 40 pengős átlagárat véve figyelembe, 800 pengőt jelent egy hónapban. Ha ebből minden egyéb költségre 200 pengőt levonnak, úgy kereken 600 pengő tiszta hasznot vághatnak zsebre. Azt hiszem, ehhez bővebb magyarázat nem kell. Az ifjúságnak, a rokkantaknak, nyugdíjas állami és községi tisztviselőknek, vasutasoknak, a középosztálynak, gazdatársadalomnak, iparos és kereskedőnek elsőrendű kötelessége, hogy olyan munkával keresse meg kenyerét, vagy mellékjövedelmét, amely kevés fáradságot, kevés időtöltést igényel, s mégis jól jövedelmez. Érdemes tehát komolyan hozzáfogni az angóra házinyúl tenyésztéséhez, mert ez tisztességes kenyeret ad a vele foglalkozó kezébe. * A Fajnyúlgazdaság szerkesztősége válaszbélyeg csatolása esetén szívesen nyújt felvilágosítást. Szeged, Tisza Lajos körút 45. I. 2. Major Ákos Megélhetést biztosít az angóransrál tenyésztése (40—50 pengőt fizetnek I kg. I. r. angóragyapjúért) 99" „Lovagolta Esch." Hányszor hallottam ezt a két szócskát így egymás mellett a rádió hangszórójából vasárnap esténkint a hírek után. „Első lett ez és ez a ló, lovagolta Esch." „Második lett ez és ez a ló, lovagolta Esch." Lovas. Mesterlovas, aki szemkápráztató sebességgel hajtat el a lóversenyek közönsége, előtt, nem is ül, áll a lovon, az arca eltorzul a hatalmas iramban, minden idegszála megfeszül, mert győzni kell, győzni muszáj, elsőnek lennie célban, elsőnek elszakítani a célszalagot. .. logo Zsolté. IP Kis vékony emberke, gyereknagyságú. Százezerek forognak az ügyességén, öröm és bánat, győzelem és kudarc. Volt egy ismerősöm, aki rövid idő alatt százezer pengőt hagyott kint a lóversenyen. Jómódú kereskedő volt, bekerült a versenypályák levegőjének örvényébe, otthagyta minden pénzét, felesége ékszereit, autóját, mindenét, majd amikor a kisfia zálogba tett ruhácskáit is elvesztette, felakasztotta magát. Lóverseny. Narkotikum. Ki az, aki csinálja, ki az a „lovagolta Esch", aki veszekedett iramban hajtja a lovát a cél felé Dunakeszi-Alag. A lóversenypályák közelében keresem „lovagolta Escht". Arra tessék menni, abban a szép emeletes villában lakik Esch úr ! — mondja egy kisgyerek, aki az út porában játszik. Fogalom errefelé Esch neve. Tisztelettel beszélnek róla. A tömör méternyi széles kőkerítésen szerény táblácska .Esche Győző •I in jockey. — Hogy jött be ? — csodálkozik. Hiszen én senki részére nem vagyok Itthon ? Egyáltalán nem gyerek - - ez az első benyomásom róla. — Kopaszodik ! Az utcán hivatalnoknak nézném. Nehezen melegszik fel, eleinte nem akar beszélni. Tetszik neki, hogy nem mentem el az első eredménytelen csöngetések után, hanem egy kisfiút fogadtam, aki bíztatásomra átmászott a kerítésen és belülről kinyitotta az ajtót. — Ezt jól csinálta ! •— mondja. — Ami életünk kilóra és dekára van beállítva mondja. — Elveszett az a zsoké, aki nem ura a testsúlyának. Úgy kell felszedni és leadni a kilókat, ahogy az pillanatnyilag szükséges. . . — Hogy él ! •-- Amint látja, szolid életet élek. Két fiam van, ők töltik be az életemet. Taníttatom őket. Legalább ők tanul I iiyéi't mi -íi><>1 n-. \/ s/é|>séylilitiil. s/lll,-./riil Crsi-lési- Ituitiiilulos i-ri-tlnii-ímvi-l. PAIZS KATÓ kozmetika lftnlii|M'«l, IV, I Vii-iiCIri. Irre :i. y/.iiin. /.siros, |iiiltiini'isos. nillcss/eri's. (jóiét nl'.lllirho/íll )'.\-TÓ l,«".lMél„ Vni I" tiíjlal.m lniiáisiuliis lam I \ ó iiv -l,!l.é|,/és. TWi-foii : HCl Mif • •••HMMMHMBNBMnan Látogatás Esdi Győző zsoké úrnál, aki emelete» villában él, gyerekeket nevel, aulájaveri, vadászik, lenniszezik és megelégedett «az életével 28