Tolnai Világlapja, 1939. október-december (41. évfolyam, 40–52. szám)

1939-12-20 / 51. szám

HAZATÉRÉS KÍNÁBÓL Irta s J. E. LEWELL Albert Edward rohant haza az iskolából. Apja ma délben érkezik haza Kínából I .George Oliver apja francia műasztalos volt, de csak Dalstonban dolgozott. De Albert Edward apja két évig és három hónapig dol­gozott Kínában. Állami kiküldetésben volt, ahogyan anyja mondotta. Albert Edward nem értette teljesen, mit jelentett az állami kiküldetés és úgy látszik, anyja sem tudta pontosan. De majd a papa megmagyarázza. És ha vasárnaponként együtt sétálnak a parkban, mindenki bámulja őket, mert hiszen a papa arca barnára sült a keleti nap­tól. És Ronny Caldwell, bár két játék­pisztolya van, nem lesz többé a főrablóvezér. Ha az ember papája hazatér Kínából, akkor olyan csodálatos dolgokat mesélhet a fiúk­nak, hogy szem­ük-fülük is eláll bámulatuk­ban. És a fődolog, akinek a papája igazi kínai banditákkal verekedett, az megér­demli, hogy főrablóvezér legyen. Csodálatos­képpen papa nem írt kalandjairól a levelei­ben. Csak azt emlegette: reméli, Albert Edward jó fiú és mindenben segít édesanyjá­nak. De sohase emlegette a dzsunkákat, a mandarinokat, a megfizethetetlen dzséd­­azobrocskákat és a füzérekre font pénzeket. Albert Edwardnak ki kellett találnia a tör­téneteket, amelyeket az iskolában papáról ■és Kínáról elmesélt. De hiába ecsetelte elénk színekkel a kínai ópiumcsempészek üldö­zését, akiket papa leleplezett, mégis hiány­zott a meséből valami: a valóság íze és levegője. Sandy Lawrence nyíltan kételke­dett. És Albert Edward nem mert kiállni képzelt igazáért. A kínai bélyeg körül is baj volt. Anyja sohasem mutatta meg a levél­­borítékot. Amikor a fiú követelőzött, anyja végül szerény, olcsó kínai bélyeget húzott elő kopott szoknyazsebéből. Ilyen bélyeg még a legszegényebb bélyeggyűjteményben is szerepelt, a fiúk nem csodálták volna meg. Most, hogy a papa hazatért Kínából, most lesz mit mutatnia. Dzsedet, kínai írást, elefántcsont-buddhát, selyemsált. Mamának nem kell többet hivatalokba járnia, hogy takarítson, mert hiszen papa sok pénzt hoz magával. Albert Edward felrohant a lépcsőn. Apja hangját hallotta a konyhában. — Megnőttél, kölyök — ölelte magához apja. — Nemsokára akkora leszel, mint én. Albert Edward büszkén közölte apjával, hogy első centercsatár az iskolai futball­csapatban és a tanár azt mondta, hogy ha továbbra is olyan jól tanul, jövőre ösztön­díjat kap. Ebéd alatt figyelmesen nézte apját. A kínai nap nem lehet olyan perzselő, mint ahogy elképzelte. Apja öregnek, rán­cosnak látszott és sokkal sápadtabbnak, mint ahogy elment tőlük. Ugyanazt a kopott, kék ruhát viselte, mint amiben elutazott. Ám a ruha ráncosan lötyögött. A fiú azt képzelte, hogy apja hófehér trópusi ruhában és sisakban jön haza. Evés közben Kínára vonatkozó kérdésekkel ostromolta apját. Ám apja kedvetlenül m­ozgott. Anyja rá­szólt, hogy apja fáradt, ne zaklassa. Albert Edward azt remélte, ha papa ki­piheni a keleti út fáradalmait, mesélni fog. Ám továbbra is kedvetlen és hallgatag ma­radt. Ilyen körülmények között nem lehet csodálnunk, hogy Ronny Caldwell, a két pisztolyával, továbbra is főrablóvezér maradt. Ha papa nem akart mesélni, legalább emléktárgyakat hozott volna haza magával Kínából. De apja azt morogta: Boldog, hogy ép bőrrel szabadult, ördög vigye az emléktárgyakat. Albert Edward hirtelen megértette, hogy apja hajótörést szenvedett. Elveszí­tette minden poggyászát. Ezért nincs pén­zük. Anyja továbbra is takarítani járt. Apja a west-endi szállodák körül csavarog. Alkalmi munkát keres. Mielőtt az állami munkát elvállalta volna, apa pincér volt, de régi helyét azóta betöltötték. Albert Edward egy-két napig megélt a hajótörés meséjéből. Csakhogy az volt a bökkenő, hogy hiányoztak a részletek. Mohón faggatta apját: sziklára vagy zá­tonyra futott-e a hajó ? Hogyan tért el az útiránytól ? Mennyi idő alatt süllyedt el ? Mi történt a szikratávíróval ? Apja rászólt, hogy fogja be a száját. Pedig apa különben jó volt hozzá. Sétálni vitte a parkba és el­vitte moziba is, ha egy kis pénzt nyert a lóversenyen. Csak ha a gyerek Kínáról kér­dezősködött, akkor hirtelen dühbe gurult. Egy este apa későn jött haza, összevissza beszélt és szeme álmodozó fényben csillo­­­gott. Apa sohasem volt holtrészeg, csak inkább beszédes lett ilyenkor. Most azután bizonyosan beszélni fog Kínáról. Albert Edward apjához simult : — Mit dolgoztál Kínában, papa ? — Feküdj le — szólt rá ridegen anyja. De apa azt mondta, hagyják nála a kölyköt. És apa szava, ha kissé becsípett, törvény volt a házban. — Mindenféle munkát végeztem, fiam — mosolygott fáradtan. — Főleg a posta­csomagok körül. — A postacsomagokat védted a rablók ellen, papa ? — Ilyesféleképpen. — Meséld el kalandjaidat, papa — kö­­nyörgött tágra nyílt szemmel a gyerek. Az apa bőbeszédesen mesélte kalandjait. Albert Edward szörnyű, kiábrándult csaló­dást érzett. Tíz percen belül megértette: apa hazudik. Nyilakról és tegezekről beszélt neki, aki elolvasta a csapat gyilkos történetét, aki mindent tud Mandzsúriáról, szójababról, kínai bolsevikiekről és Csang Kai Sekről. Apa nem is volt Kínában. De hát akkor hol volt apa két és egynegyed évig ? Mit csinált ! Albert Edward nem tudott ezen az éjsza­kán aludni. Másnap reggel későn érkezett az iskolába. A számtanóra alatt olyan szórakozott volt, hogy büntetésfeladatot kellett utána csi­nálnia, amit titkos hálával fogadott, mert legalább nem kellett a fiúk közé mennie. Ám tizenkét órakor valamennyien ki­rohantak a játszótérre. Albert Edward agyában új mese keringett. Apja a postát védte. Egy kínai rabló puskatussal fejbe­vágta. Apa a szörnyű ütés következtében elveszítette az emlékezőtehetségét. Azért nem tud Kínáról mesélni. Ilyesmi megtörté­nik. Más ember is elvesztette már az em­lékezőtehetségét. A magacsinálta mese szinte meggyőzte Albert Edwardot. A fiúk a játszótér sarkában állottak. Ronny izgatottan magyarázott. Meglátta Albert Edwardot. Valamit mondott. Mind­nyájan megfordultak és ránéztek.­­— A te papád sohasem volt Kínában. A dutyiban ült. A papám mondotta, ő tudja. Albert Edward érezte. Ronny igazat mond. — Hazudsz ! — mondotta hidegen. Most meg kell verekednie Ronnyval, aki nagyobb és erősebb nála. Még ha igaz is, NEMÉNYI TESTVÉREK PAPÍRGYÁR RT. CSEPEL GYÁRT­OT GÉPEN MINDENNEMŰ CSOMAGOLÓPAPIROST: SUPERIOR, TITÁN, NÁTRON, STB. TOVÁBBÁ KALAPCSOMAGOLÓ, VALAMINT HAVANNA ÉS ZSIRHATLAN PAPÍROKAT KÖZÉPFINOM ÍRÓ- ÉS NYOMÓPAPIROSOKAT: FOGALMAZÓ, COULEUR, FALRAGASZ, HALL­EJ­NN FALRAGASZ, JOBB NYOMÓ, STB. ROTÁCIÓS ÚJSÁGNYOMÓ, HULLÁMPAPÍR, FÉNYEZETT ÉS TAPÉTAPAPI RÓKÁT NAPI TERMELÉS: 15 WAGGON * NAPI FAANYAGTERMELÉS 8 WAGGON

Next