Tolnai Világlapja, 1940. április-júniuis (42. évfolyam, 14–26. szám)
1940-06-12 / 24. szám
BUDAPEST Mátyás királyunk születésének idei ötszázéves fordulója az egész művelt világ figyelmét újra rátereli egyik leghíresebb alkotására , a Korvin-könyvtárra, amelynek még pusztulásában is ragyogó maradványai ma világszerte vagy negyven könyvtárban vannak elszórva. Mátyás maga úgy szerette ezt a könyvtárát, hogy a budai várban a könyvtárszolgában állíttatta fel az ágyát, hogy éjnek idején, amikor az uralkodás gondjaitól kissé megpihenhetett, ezekben a drágamívű könyvekben lelhessen szórakozást és pihenést. Évente állítólag 30.000 aranyat költött arra, hogy Olaszországban, de Budán is a legnevesebb könyvfestők és könyvkötők készítsék számára ezeket a könyveket, Így aztán állítólag háromezer kötetből állott ez a páratlan gyűjtemény, de az egésztől ma mindössze két-háromszáznak a hollétét tudjuk nyomon követni. Mihelyt ugyanis Mátyás meghalt, fia, Corvin János az egész kincset felpakkolta társzekerekre, hogy magával vigye. Útközben azonban a nádor csapatai megtámadták s ekkor a könyvek egyik része elkallódott. Corvin Jánosnak aztán megengedte az országgyűlés, hogy a Budára visszahozott könyveket használhassa, de csak a főrendek tudtával. II. Ulászlótól kezdve aztán végkép ebek harmincadjára jutott ez a kincs: ha külföldi tudós járt itt, „emlékül" elvitt magával egy-két darabot, Bécsbe is sokat ajándékoztak fejedelmeink. Végkép pedig a török betörés idején herdálódott el a Corvinkönyvtár. Igaz, hogy Abdul Hamid szultán 1875-ben egy sorozatot visszaajándékozott az Isztambulban járt magyar egyetemi hallgatók útján s most pár éve Bécsből is hazakerült néhány darab, de azért még így is csak siralmas roncsai vannak magyar földön ennek az óriási kincsnek. Hogy csak pénzben is mit jelent ez a veszteség, azt már az a körülmény is bizonyítja, hogy ha ma valamelyik nemzetközi árverésen kalapács alá kerülhetne ilyen korvina, bizonyára sokszázezer pengőt fizetnének érte a műgyűjtők, hiszen máig a British Museumban, a világ leghíresebb könyvtárában is csak egyetlen Mátyás-könyv árválkodik. LONDON A nagyvárosokból előbb-utóbb teljesen eltűnnek a panoptikumok, amelyek pedig valamikor nagyon népszerűek voltak. Hiába, a mai nemzedék inkább moziba megy, mint panoptikumba. Akárhogy is van másutt, de a világ leghíresebb viaszfiguragyűjteménye, amely a Tussaud-család birtokában van, rendületlenül tovább folytatja az üzemet az angol fővárosban. Madame Tussaud panoptikumának mai tulajdonosai azonban szintén érzik, hogy a közönség érdeklődése megcsappant a kiállított viaszfigurák iránt. A régi és új királyok, filmcsillagok, kegyetlen rablógyilkosok és egyéb híres és hírhedt emberek viaszba öntött másai már nem vonzanak olyan tömegeket, mint valamikor régen. Ezért a Tussaudcsalád elhatározta, hogy gyökeresen megváltoztatja rendszerét és olyan újítást vezet be, amilyenre őseik nem is gondolhattak. Ezentúl mozogni fognak a viaszalakok. Máris megtörténtek az első lépések és néhány viaszfigurába gépezeteket rejtettek. Ezek a babák járnak, táncolnak, sőt beszélnek is. A mozgó alakok között a legnagyobb sikert Shirley Temple viaszbabája aratta. A kis filmszínésznő viaszmása tökéletesen mozog, táncol, beszél és énekel. Olyan, mintha élő lenne. A Tussaudose egyelőre csak kísérleteznek a mozgó alakokkal, de ha úgy látják, hogy a közönség ismét érdeklődik a panoptikum iránt, akkor a gyűjtemény minden alakját mozgóvá alakítják át. És ez nem kis dolog, hiszen Madame Tussaud panoptikumában ma is több száz figura látható, mnét. Most aztán már komoly találmányokkal is meglepte a közönséget. Többek között olyan autót szerkesztett, amelynek alig száznegyven kiló a súlya, kevés üzemanyagot fogyaszt és mégis komoly járműnek számít. A világ legfiatalabb feltalálója most egyszerre féltucat találmány kidolgozásán munkálkodik és ezekkel rövidesen a nyilvánosság elé lép. Carcello Cretl nemcsak megérdemel, hanem meg is kap manden állami támogatást és nincs olyan kívánsága, amelyet a hivatalos körök ne teljesítenének. • * Nemrégiben egy őszhajú, furcsa külsejű űr tűnt fel Anglia fővárosa utcáin és az volt rajta a legfeltűnőbb, hogy magas kora ellenére kapitányi egyenruhát viselt. Igazolásra szólították fel és akkor kiderült, hogy Maurice Renal Exham a neve, 71 éves és nyugalmazott lelkész. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért hord kapitányi egyenruhát, régi okmányokkal igazolta, hogy egyik őse közel nyolcszáz évvel ezelőtt még II. Henrik királytól egyenruhaviselési engedélyt kapott az ír harcokban tanúsított vitézségéért. A családnak ezt a jogát azóta semmiféle rendelkezéssel nem szüntették meg és ezért ő — mint mondotta — joggal viselheti a kapitányi egyenruhát. A hatóságok ezután mit tehettek volna egyebet, útjára bocsátották a furcsa öregurat. Az olasz birodalom — mint ismeretes — nagy erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy önellátását a maximumra fokozza, így például néhány évvel ezelőtt megint üzembe helyezték a piemonti aranybányákat. Ezekben a bányákban a múlt században dolgoztak utoljára. Ezekben az aranybányákban ma már rendszeresen dolgoznak. RÓMA A közelmúltban nagy feltűnést keltett, hogy Mussolini olasz miniszterelnök külön kihallgatáson fogadott egy Carcello Creti nevű tizennyolc esztendős fiút, akivel hosszabb időn át elbeszélgetett. Cretl megérdemli honfitársai, sőt az egész világ érdeklődését, mert benne látják a Jövő Edisonját és Marconiját. Valóságos mérnöki zseni, aki már kisfiú korában is fúrt-faragott és találmányokon törte a fejét. És eredményesen törte, mert apró találmányaival már régen felhívta tanárai figyel- PHILADELPHIA Az amerikai országutak vándorai, a hobók rövidesen országos kongresszust tartanak. A nomádéletet kedvelő hobók szövetségbe tömörülnek és a szövetségnek jelenleg több mint hatszázezer tagja van. A szövetségnek nem lehetnek tagjai azok a csavargók, akik alkalmi tolvajlásokból és kisebb-nagyobb lopásokból tartják fenn magukat. Sőt a hobó nem is koldulhat. Az igazi országúti vándor csak egy kis utazást kér, hogy eljuthasson a legközelebbi városba, faluba, ahol munkát remél. Útiköltségre nem telik, így hát a jószívű autósokat kérik meg, hogy vigyék el egy darabig. Emellett nagyon sok hobó kapaszkodik fel titokban a tehervonatokra is. Jeff Davis, az amerikai hobók „királya” kijelentette, hogy a rövidesen összeülő kongresszus elé javaslatot terjeszt. A javaslat szerint a hobók kérvénnyel fordulnak a vasúttársaságokhoz és azt fogják kérni, hogy az üres teherkocsik egy részébe tegyenek korvina a világ legdrágább könyve. Mátyás király születésinek idei tézszázadik évfordulója alkalmából kiállításra kerülnek a Magyarországon lévő korvinakönyvek. Eredetileg vagy háromezer darab volt belőlük, de ma alig egy-kétszáz darab hollétéről tudunk. Gazdag aranynyomási krkötésükről s rajta a hollós-címerről lehet ezeket a gyönyörűen festett kódexeket megismerni, padokat a hobók számára. Ezért a figyelemért a hobók minden mérföld után egy cent útiköltséget hajlandók fizetni. * Nemcsak Európában, hanem Amerikában is órát szoktak festeni az órásüzletek cégtáblájára. Európában ezeken a festett órákon az óramutató úgy áll, ahogy a címfestőnek kedve volt odafesteni. Ezzel szemben Amerikában minden ilyen órán 8 óra 20 percet mutatnak a festett mutatók. Kevesen tudják, hogy ennek az a magyarázata, hogy Abraham Lincolnt 8 óra 20 perckor ölték meg és ennek az időpontnak az emlékezetére festik az összes cégtáblákon látható órákra a mutatót. BOSTON Howard Braucher, a híres orvosprofesszor érdekes cikket írt a helyes életmódról az egyik orvosi szaklapba. A tanár mindenekelőtt megállapítja, hogy az egészséges és helyes életmód nem függ a pénztől, a hatalomtól és a társadalmi pozíciótól, mert ha valaki okosan akar élni, azt akkor is megteheti, ha szegény. Nagy baj, hogy az ember nem ismeri fel annak nagy jelentőségét, milyen fontos szerepet játszik az életben a helyes életmód. Pedig ha az emberek nem a pénzszerzésre, hanem erre fordítanának több időt, akkor könnyen meghosszabbíthatnák életüket. A tanár szerint a helyes életmód első feltétele a lassúság és a kényelem. Szerinte a legegészségtelenebb dolog, ha állandóan rohanunk és ha egyszerre több cél elérésére törekszünk. Éljünk lassabban és lássuk, érezzük az élet sok örömét. Az emberek folyton azt panaszolják, hogy kevés örömük van az életben. Ez nem igaz, mert az emberek nem látják meg az örömöket, tehát végeredményben saját vakságuk okozza azt, hogy boldogtalanok. Nagyon helyes lenne, ha akadnának emberek, akik a helyes életmódra tanítanák meg embertársaikat. TULSA Nagy munka folyik jelenleg az Egyesült Államokban : összeírják a lakosságot és a hatósági biztosok mindenkiről úgyszólván mindent feljegyeznek. A hatósági biztosok minden házba, tanyára, útszéli épületbe, üzletbe bekopogtatnak, minden lakásba benyitnak és sajátkezűleg írják be a kérdőívekbe a polgárok feleleteit. Óriási munka ez, ha tekintetbe vesszük, hogy százharmincmillió emberről kell az adatokat összeszedni. A népszámlálás vezetői persze mindenképpen megkönnyítik a biztosok munkáját és ezzel magyarázható az, hogy Oklahomában a tisztviselők kis gumikalapáccsal járják a házakat. Az összeíró biztosok ezzel a kalapáccsal megkopogtatják a házak kapuját és így nem vesztenek időt azzal, hogy a csengőt keresik és a kilincseket forgatják. Kopogtatnak és megvárják, amíg a lakás vagy ház tulajdonosa kinyitja az ajtót. PÁRIZS A háború kitörése óta alig van Európában állam, ahol ismét igen becsessé ne vált volna a fém. Mindenütt összegyűjtik a fémhulladékokat és felszólítják a lakosságot, hogy a felesleges fémholmikat szolgáltassa be a központoknak. Franciaországban, TOLNAI VILÁGLAPJA 19