Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)

1925-02-21 / 7. szám

2 terített asztaláról legalább a lehulló morzsákat juttatta volna neked. Nem azt akarom én mondani, hogy a szervezkedés szükségtelen valami. Dehogy. Ha okos módon, közérdek­ből, ha mindjárt osztályérdekből is, gazdasági vagy ipari, kereskedelmi előnyök elnyerhetéséért történik az, megvan neki nemcsak a létjogosult­sága, hanem a szükségszerűsége is. Az ilyen szervezetben azután lehet okos gazdasági politikával is foglal­­kozni (ilyen nálunk a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete, még inkább a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület), de az általános titkosért így meg­bolygatni a hiszékeny emberek lelki nyugalmát nem más, mint népámítás. Röviden még csak a Független Földmíves Szövetségről néhány szót, mert most ennek a neve alatt folyik a toborzás, sajnos, néha még a vér is. A külső máz, a cím, nagyon vonzó. Ki ne szeretne független lenni ? Még a magyar nemzet is szeretné magát függetleníteni úgy a nagy-, mint a kisantanttól — ha lehetne. A jónevű szövetség nyilvános cél­ját alapszabályaiból ismerjük, azaz, hogy mégsem egészen, mert mindjárt az első lapon a g) és 1) pont alattiakat a belügyminiszter hivatalos tollal tö­rülni volt-kénytelen. Hogy mi volt a két pont alatt, nem tudjuk. De, ha bevallott célját már csak szándékában is törülni kellett, mik lehetnek a be nem vallott titkos céljai ? Mert hogy ilyenek is vannak, szentül hisszük, annál is inkább, mert a bevallott célok olyanok, hogy nem szükséges értük ilyen országos hűhót rendezni, mert ilyen célokat már rég maga elé tűzött sok-sok egyesület, olvasó- és társaskör, kik tisztességes eszközök­kel és módon küzdenek is érte, sőt szép eredményeket is tudnak fel­mutatni. A Független Földmíves Szövetség tehát mást rejt a vékája alatt. Hogy mit, a jövő talán hamarább meg fogja mutatni, mintsem gondolnánk. Egy azonban bizonyos. Ha baj lesz belőle, te iszod meg a keserű levét hiszékeny, jó munkásnép, mert mire föleszmélsz, a népboldogító rég kereket old s tut lesz a határon. Az utóbbi tíz év alatt Budapestről áldás alig jött a vidékre, annál több baj és veszedelem, melynek súlyát ma is nyögjük. Egy újabb áramlat elől tehát, mint aminőről szólok is, csukjuk be ne csak az ajtót és abla­kot, hanem a fülünket és lelkünket, no meg a zsebünket is. Egy földmives munkás. Jókai-ünnepélyek. Lélekemelő módon ünnepelte meg a tanulóifjúság e hó 18 án Jókai Mór születésének százéves évforduló­ján a nagy Mesemondó emlékét. Az utca, a munka nem ünnepel­hetett ezen a napon, de ünnepeltek mindenütt a tudomány csarnokaiban, a nevelés templomaiban az iskolák­ban és jól esett a fergeteges utcai zűrzavarból, az élet vásári zsivajá­ból kiszakadni, az ifjúság lelkes örö­mét, tiszteletét, háláját, csodálkozó hódolatát látnunk. A Garay János reálgimnáziumban 11 órakor a Himnusz hangjaival kez­dődött meg az ünnepély. Ennek el­hangzása után Imreh Károly Vili. c. tanuló szavalta el nagy hatással Jókai „A plevnai hősök“ c. versét. Dingha Sándor tanár lépett ekkor az elő­adó asztalhoz és mesteri vonásokkal rajzolta meg Jókainak, a nemzet TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 1925 február 21. 0­0­0 SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája­­ Szekszárdon. Vasúti fasor 6 VILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vízlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbeton­szerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szál­lítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara­ V prófétájának, a nagy művésznek, a magyarság és a külföld bálványozott alakjának képét. Ezt a képet a történelmi háttér tette teljessé, a finom elemzés vilá­gossá, amelyet az előadó meglepő rövidséggel és biztonsággal rajzolt meg. Jól esett látnunk a magyar géniusz ragyogását, azt a fényt, amelyet az egész világon szétáraszt Arany, Pe­tőfi és Kossuth mellett Jókai. A ma­gyar­­ géniusz tündököl benne is, ez a gondolat a jelent teszi tűrhetővé, de az ő nemzeti hivatása nagy volt a múltban is. Amikor a magyarság földre volt sújtva, ő emelte fel on­nan, reményt élesztett szivében, meg­sejteti a jobb magyar jövőt, most már a magyarság biztosra veszi a feltámadást. A nemzeti feltámadás prófétája , és mi hálával és csodá­lattal tekintünk reá. De tovább visz bennünket a mester, megmagyarázza a nagy író, a művész titkait. Azt a csodás hatást kezdjük meg­érteni, amelyet reánk gyakorol és amelyért a világ rajongva szereti. Mi ennek a hatásnak a titka? A regé­nyek változatos tárgya, de leginkább a művészi színfestés. Művészetének eszköze a magyar nyelv, a magyar nép észjárása, amely természetes, de azért költői. Ezért Jókai költészete népköltészet, mint Petőfié, az ő köl­tészete nemesített népköltészet, mint Petőfié a nemesített népdal. De e nemesített népköltészet forrásai a tu­dás és a költői meglátások, ezek ré­vén lesz az ő meséje a kulturember meséje. Megértjük hatásának titkát, meg­értjük az ünneplést, amelyben a nem­zet, az uralkodó család, a nemzet nagy­jai, az ifjúság és mindenki, akihez egyszer szólt, részesítik. Nem cso­dálkozunk, ha a külföldön is nép­szerű lesz, ha egy Bismarck kancel­lár, egy Don Pedro Brazília császára és még oly sokan mások kitüntetik és ünnepük. Kétségbe kellene esnünk, ha nem hihetnénk Zola Emilnek, aki egy estélyen Jókairól beszélgetés közben ezt mondta: „Egy nemzet, amely félszázados történetének egy lapjára Kossuth, Petőfi és Jókai ne­vét, három ilyen nevet tud felírni, méhében nagy termékenység csíráit rejti, amelyek biztosítják jövőjét.“ Kétségbe kellene esnünk, ha nem tudnék remélni és hinni, hogy Isten még egyszer felemeli e három világ­járó fiú anyját, a magyar nemzetet!“ Büszkeség tölti el ma a szivünket és a csodálat tesz némává bennün­ket, amikor Jókai nagy alakját szem­léljük. Egy szent érzés ébred min­denkiben, a hódolat érzése és egy szent vágy, az a vágy, hogy bár méltán és boldogan együtt ünnepel­hetné az egész haza az ő nagy fiát. A mélyenjáró és lebilincselő fejte­getés után László Zoltán VIII. o. t. szavalta el mély érzéssel „De azért én mégis szeretek“ c. költeményt, majd Hoff Aurél VIII. o. t. meg­rázó erővel adta elő Jókainak „Utca szögletén ül a csonka hős“ c. költe­ményét. A magyar Hiszekegy zárta be a magas színvonalú ünnepélyt, a­melyet Dingha tanár rendezett. Az énekkart Kneber Gizella énektanárnő vezette.* A szekszárdi felső kereskedelmi iskola folyó hó 18-án délelőtt fél 10 órakor tartotta meg Jókai centen­­nárium emlékünnepélyét a főgimná­zium tornatermében. A Himnusz el­­éneklése után Blázsik Károly IV. évf. tanuló szavalta Jókai „Régi dal“ című költeményét, majd Molnár Jó­zsef tanár tartott előadást a nagy mesemondóról, akinek életét és mű­veit méltatva különösen Jókainak azt a mondását kötötte az ifjú hallgató­ság lelkére, hogy a magyar fiatalság ne aranyifjuság, hanem acélifjuság legyen a jövőben, amikor olyan óriási feladatok megoldása előtt áll a nem­zet. A hatásos beszéd után Nobl Jó­zsef IV. évf. tanuló elszavalta Jókai­nak „Utca szögletén ül a csonka hős“ című költeményét, végül az énekkar a Szózatot énekelte A jövő hangjai áhitatot ébresztettek, az ének tömör, kifogástalan volt, mily könnyen emelkedik az ilyen ének szárnyán a lélek. Bájosak voltak a kis szavalók: Ringenbach Margit, Sugh Mária és Weisz Elza, akiknek szavalatát az énekkar és a zene szí­nezte rendkívül hatásosan. Kovács Klára a többi közt is kitűnt nem­csak bátor fellépésével, hanem jól kidolgozott hanghordozásával is. — Babits Mihálynak a A szép szemű öreg tovább mesélő című kitűnő köl­teményét szavalta. — Lakatos Zsu­­zsánna igen tehetséges zongoristának mutatkozott be Liszt rapszódiájában. Élvezetest nyújtottak Fekete Sári hegedűjátéka, amelyet Wächter Klári úrleány kisért finoman, továbbá Be­­rényi Katalin és Haypál Boriska négykezes zongorajátéka. Az ünnepély súlypontját a polg. leányiskolai igazgató Jókairól tartott mélyenjáró értekezése képezte. De nagyon hatásos volt a műsor utolsó szám­a is, Jókai „Melyik a kilenc közül“ c. elbeszélésének előadása, a­melyet Sas Ede alkalmazott színre. Hitünkben és reményünkben meg­erősödve távoztunk, úgy érezzük, lehetetlen nem hinnünk a jobb jö­vőben !* A polgári fiúiskolában f. hó 18-án Jókai Mór születési évének száza­dik évfordulóján délelőtt a polgári fiúiskola feldiszitett tornatermében műsoros ünnepet tartott, melyen a tanulókon kívül a szülők is nagy számmal vettek részt. A műsor a következő volt: Himnusz, énekelte az ifjúsági énekkar. A hatásos meg­nyitó beszédet tartotta Sárossy Ká­roly igazgató. Régi dal. Irta: Jókai Mór, szavalta: Hetesi György IV. o. t. Jókai Mór életét és irodalmi munkásságát szép előadásban mél­tatta Szörényi János tanár. 1848-ki kokárda. Irta: Jókai Mór, szavalta: Ferger Ferenc IV. o. t. Ezer esz­tendeje annak . . . karének, énekelte az ifjúsági énekkar. A lengyelek fe­hér asszonya . . . Irta : Jókai Mór, szavalta: Hohnenwald Dávid IV. o. t. Végül a Szózatot énekelte az ifjú­sági énekkar. * A polgári leányiskolában délután 4 órakor kezdődött az ünnepély. A közönség zsúfolásig megtöltötte az intézet tornatermét, eljöttek az anyák, a testvérek, hogy a gyengéd leány­szivekkel együtt ünnepeljék a leg­nagyobb magyar Mesemondót. Az ünneplés mélyen megindító, rendkí­vül bájos volt. A magyar Hiszekegynek szívből A szekszárdi iparosok és kereske­dők, kb. kétszázötvenen, értekezletre gyűltek össze a Polg. Olvasókör helyi­ségében.­­ Az értekezletet André István ipartestületi elnök nyitotta meg, aki szeretetteljes szavakkal üd­vözölte az értekezleten megjelent dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, Vendl István polgármestert és az összes megjelenteket. . Felkérte dr. őrffy Imrét, hogy tájékoztassa az összegyűlteket a gazdaság­politikai helyzetről. Dr. Őrffy kifejtette, hogy nem barátja a gyakori beszámolók­nak, de kötelességének tartja, hogy a kerület egyes társadalmi osztályait időnként tájékoztassa az őket érdeklő kérdésekről. Örömmel tesz ennek ez­úttal is eleget.­­ Igen ügyesen és valódi szónoki készséggel, de min­den kortes­­z nélkül teljes tárgyila­gossággal ismertette a mai nehéz gazdasági helyzetet, amelyhez nem csak a háborúvesztés, de a múlt évi katasztrofálisan rossz termés is je­lentősen hozzájárul. Nagyok az­­óllam és az egyesek terhei, de kilátás van a mielőbbi kibontakozásra. A ma­gyar adórendszer nagy átalakulás előtt áll. A mai senki által meg nem MAPTHER GYULA fosmilterme SZEKSZÁRD»“Szekszárd-szálló mellett. Telefon: 107 Fábián Mátyás okl. mérnök Szekszárd, Bezerédj István ucca 4. & Telefon 53. F­ÖLDMÉRÉS. Vitás birtok­határok ren­dezése. Parcellázás. Egész községek fel­mérése az úrbéri vagy a kataszteri tér­kép alapján. Községi utak, járdák, köz­területek, legelők kitűzése. Gazdasági térké­pek és kataszteri térképmásolatok készítése. Magánutak, kisvasutak tervezése és építése. © © iá © © © © © Rézlecsapolások. © © a © © © © © 0­0­0­0 Iparosok és kereskedők értekezlete.

Next