Tolnamegyei Ujság, 1925 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-21 / 7. szám
2 terített asztaláról legalább a lehulló morzsákat juttatta volna neked. Nem azt akarom én mondani, hogy a szervezkedés szükségtelen valami. Dehogy. Ha okos módon, közérdekből, ha mindjárt osztályérdekből is, gazdasági vagy ipari, kereskedelmi előnyök elnyerhetéséért történik az, megvan neki nemcsak a létjogosultsága, hanem a szükségszerűsége is. Az ilyen szervezetben azután lehet okos gazdasági politikával is foglalkozni (ilyen nálunk a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete, még inkább a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület), de az általános titkosért így megbolygatni a hiszékeny emberek lelki nyugalmát nem más, mint népámítás. Röviden még csak a Független Földmíves Szövetségről néhány szót, mert most ennek a neve alatt folyik a toborzás, sajnos, néha még a vér is. A külső máz, a cím, nagyon vonzó. Ki ne szeretne független lenni ? Még a magyar nemzet is szeretné magát függetleníteni úgy a nagy-, mint a kisantanttól — ha lehetne. A jónevű szövetség nyilvános célját alapszabályaiból ismerjük, azaz, hogy mégsem egészen, mert mindjárt az első lapon a g) és 1) pont alattiakat a belügyminiszter hivatalos tollal törülni volt-kénytelen. Hogy mi volt a két pont alatt, nem tudjuk. De, ha bevallott célját már csak szándékában is törülni kellett, mik lehetnek a be nem vallott titkos céljai ? Mert hogy ilyenek is vannak, szentül hisszük, annál is inkább, mert a bevallott célok olyanok, hogy nem szükséges értük ilyen országos hűhót rendezni, mert ilyen célokat már rég maga elé tűzött sok-sok egyesület, olvasó- és társaskör, kik tisztességes eszközökkel és módon küzdenek is érte, sőt szép eredményeket is tudnak felmutatni. A Független Földmíves Szövetség tehát mást rejt a vékája alatt. Hogy mit, a jövő talán hamarább meg fogja mutatni, mintsem gondolnánk. Egy azonban bizonyos. Ha baj lesz belőle, te iszod meg a keserű levét hiszékeny, jó munkásnép, mert mire föleszmélsz, a népboldogító rég kereket old s tut lesz a határon. Az utóbbi tíz év alatt Budapestről áldás alig jött a vidékre, annál több baj és veszedelem, melynek súlyát ma is nyögjük. Egy újabb áramlat elől tehát, mint aminőről szólok is, csukjuk be ne csak az ajtót és ablakot, hanem a fülünket és lelkünket, no meg a zsebünket is. Egy földmives munkás. Jókai-ünnepélyek. Lélekemelő módon ünnepelte meg a tanulóifjúság e hó 18 án Jókai Mór születésének százéves évfordulóján a nagy Mesemondó emlékét. Az utca, a munka nem ünnepelhetett ezen a napon, de ünnepeltek mindenütt a tudomány csarnokaiban, a nevelés templomaiban az iskolákban és jól esett a fergeteges utcai zűrzavarból, az élet vásári zsivajából kiszakadni, az ifjúság lelkes örömét, tiszteletét, háláját, csodálkozó hódolatát látnunk. A Garay János reálgimnáziumban 11 órakor a Himnusz hangjaival kezdődött meg az ünnepély. Ennek elhangzása után Imreh Károly Vili. c. tanuló szavalta el nagy hatással Jókai „A plevnai hősök“ c. versét. Dingha Sándor tanár lépett ekkor az előadó asztalhoz és mesteri vonásokkal rajzolta meg Jókainak, a nemzet TOLNA MEGYEI ÚJSÁG 1925 február 21. 000 SZABÓ JÁNOS Telefon: 120 mérnöki irodája Szekszárdon. Vasúti fasor 6 VILLAMOS és IPARTELEPEK ellenőrzése. — Rentabilitási számítások. — Villamos-, telefon-, vízvezeték-, központi fűtés-, fürdő-, egészségügyi, vízlecsapoló- és öntöző-berendezések. — Épületek,, beton- és vasbetonszerkezetek, utak és hidak tervezése és építése. — Építési anyagok, szén, gáz- és kenőolajok, villamos csillárok és árammérők, rádiótelefonok szállítása. — Fáik és Zinner gránit- és mészkőbányáinak Szekszárd és vidékére kizárólagos képviselője. — Terméskő, út- és betonkavics, járdaburkoló gránitdara V prófétájának, a nagy művésznek, a magyarság és a külföld bálványozott alakjának képét. Ezt a képet a történelmi háttér tette teljessé, a finom elemzés világossá, amelyet az előadó meglepő rövidséggel és biztonsággal rajzolt meg. Jól esett látnunk a magyar géniusz ragyogását, azt a fényt, amelyet az egész világon szétáraszt Arany, Petőfi és Kossuth mellett Jókai. A magyar géniusz tündököl benne is, ez a gondolat a jelent teszi tűrhetővé, de az ő nemzeti hivatása nagy volt a múltban is. Amikor a magyarság földre volt sújtva, ő emelte fel onnan, reményt élesztett szivében, megsejteti a jobb magyar jövőt, most már a magyarság biztosra veszi a feltámadást. A nemzeti feltámadás prófétája , és mi hálával és csodálattal tekintünk reá. De tovább visz bennünket a mester, megmagyarázza a nagy író, a művész titkait. Azt a csodás hatást kezdjük megérteni, amelyet reánk gyakorol és amelyért a világ rajongva szereti. Mi ennek a hatásnak a titka? A regények változatos tárgya, de leginkább a művészi színfestés. Művészetének eszköze a magyar nyelv, a magyar nép észjárása, amely természetes, de azért költői. Ezért Jókai költészete népköltészet, mint Petőfié, az ő költészete nemesített népköltészet, mint Petőfié a nemesített népdal. De e nemesített népköltészet forrásai a tudás és a költői meglátások, ezek révén lesz az ő meséje a kulturember meséje. Megértjük hatásának titkát, megértjük az ünneplést, amelyben a nemzet, az uralkodó család, a nemzet nagyjai, az ifjúság és mindenki, akihez egyszer szólt, részesítik. Nem csodálkozunk, ha a külföldön is népszerű lesz, ha egy Bismarck kancellár, egy Don Pedro Brazília császára és még oly sokan mások kitüntetik és ünnepük. Kétségbe kellene esnünk, ha nem hihetnénk Zola Emilnek, aki egy estélyen Jókairól beszélgetés közben ezt mondta: „Egy nemzet, amely félszázados történetének egy lapjára Kossuth, Petőfi és Jókai nevét, három ilyen nevet tud felírni, méhében nagy termékenység csíráit rejti, amelyek biztosítják jövőjét.“ Kétségbe kellene esnünk, ha nem tudnék remélni és hinni, hogy Isten még egyszer felemeli e három világjáró fiú anyját, a magyar nemzetet!“ Büszkeség tölti el ma a szivünket és a csodálat tesz némává bennünket, amikor Jókai nagy alakját szemléljük. Egy szent érzés ébred mindenkiben, a hódolat érzése és egy szent vágy, az a vágy, hogy bár méltán és boldogan együtt ünnepelhetné az egész haza az ő nagy fiát. A mélyenjáró és lebilincselő fejtegetés után László Zoltán VIII. o. t. szavalta el mély érzéssel „De azért én mégis szeretek“ c. költeményt, majd Hoff Aurél VIII. o. t. megrázó erővel adta elő Jókainak „Utca szögletén ül a csonka hős“ c. költeményét. A magyar Hiszekegy zárta be a magas színvonalú ünnepélyt, amelyet Dingha tanár rendezett. Az énekkart Kneber Gizella énektanárnő vezette.* A szekszárdi felső kereskedelmi iskola folyó hó 18-án délelőtt fél 10 órakor tartotta meg Jókai centennárium emlékünnepélyét a főgimnázium tornatermében. A Himnusz eléneklése után Blázsik Károly IV. évf. tanuló szavalta Jókai „Régi dal“ című költeményét, majd Molnár József tanár tartott előadást a nagy mesemondóról, akinek életét és műveit méltatva különösen Jókainak azt a mondását kötötte az ifjú hallgatóság lelkére, hogy a magyar fiatalság ne aranyifjuság, hanem acélifjuság legyen a jövőben, amikor olyan óriási feladatok megoldása előtt áll a nemzet. A hatásos beszéd után Nobl József IV. évf. tanuló elszavalta Jókainak „Utca szögletén ül a csonka hős“ című költeményét, végül az énekkar a Szózatot énekelte A jövő hangjai áhitatot ébresztettek, az ének tömör, kifogástalan volt, mily könnyen emelkedik az ilyen ének szárnyán a lélek. Bájosak voltak a kis szavalók: Ringenbach Margit, Sugh Mária és Weisz Elza, akiknek szavalatát az énekkar és a zene színezte rendkívül hatásosan. Kovács Klára a többi közt is kitűnt nemcsak bátor fellépésével, hanem jól kidolgozott hanghordozásával is. — Babits Mihálynak a A szép szemű öreg tovább mesélő című kitűnő költeményét szavalta. — Lakatos Zsuzsánna igen tehetséges zongoristának mutatkozott be Liszt rapszódiájában. Élvezetest nyújtottak Fekete Sári hegedűjátéka, amelyet Wächter Klári úrleány kisért finoman, továbbá Berényi Katalin és Haypál Boriska négykezes zongorajátéka. Az ünnepély súlypontját a polg. leányiskolai igazgató Jókairól tartott mélyenjáró értekezése képezte. De nagyon hatásos volt a műsor utolsó száma is, Jókai „Melyik a kilenc közül“ c. elbeszélésének előadása, amelyet Sas Ede alkalmazott színre. Hitünkben és reményünkben megerősödve távoztunk, úgy érezzük, lehetetlen nem hinnünk a jobb jövőben !* A polgári fiúiskolában f. hó 18-án Jókai Mór születési évének századik évfordulóján délelőtt a polgári fiúiskola feldiszitett tornatermében műsoros ünnepet tartott, melyen a tanulókon kívül a szülők is nagy számmal vettek részt. A műsor a következő volt: Himnusz, énekelte az ifjúsági énekkar. A hatásos megnyitó beszédet tartotta Sárossy Károly igazgató. Régi dal. Irta: Jókai Mór, szavalta: Hetesi György IV. o. t. Jókai Mór életét és irodalmi munkásságát szép előadásban méltatta Szörényi János tanár. 1848-ki kokárda. Irta: Jókai Mór, szavalta: Ferger Ferenc IV. o. t. Ezer esztendeje annak . . . karének, énekelte az ifjúsági énekkar. A lengyelek fehér asszonya . . . Irta : Jókai Mór, szavalta: Hohnenwald Dávid IV. o. t. Végül a Szózatot énekelte az ifjúsági énekkar. * A polgári leányiskolában délután 4 órakor kezdődött az ünnepély. A közönség zsúfolásig megtöltötte az intézet tornatermét, eljöttek az anyák, a testvérek, hogy a gyengéd leányszivekkel együtt ünnepeljék a legnagyobb magyar Mesemondót. Az ünneplés mélyen megindító, rendkívül bájos volt. A magyar Hiszekegynek szívből A szekszárdi iparosok és kereskedők, kb. kétszázötvenen, értekezletre gyűltek össze a Polg. Olvasókör helyiségében. Az értekezletet André István ipartestületi elnök nyitotta meg, aki szeretetteljes szavakkal üdvözölte az értekezleten megjelent dr. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselőt, Vendl István polgármestert és az összes megjelenteket. . Felkérte dr. őrffy Imrét, hogy tájékoztassa az összegyűlteket a gazdaságpolitikai helyzetről. Dr. Őrffy kifejtette, hogy nem barátja a gyakori beszámolóknak, de kötelességének tartja, hogy a kerület egyes társadalmi osztályait időnként tájékoztassa az őket érdeklő kérdésekről. Örömmel tesz ennek ezúttal is eleget. Igen ügyesen és valódi szónoki készséggel, de minden kortesz nélkül teljes tárgyilagossággal ismertette a mai nehéz gazdasági helyzetet, amelyhez nem csak a háborúvesztés, de a múlt évi katasztrofálisan rossz termés is jelentősen hozzájárul. Nagyok azóllam és az egyesek terhei, de kilátás van a mielőbbi kibontakozásra. A magyar adórendszer nagy átalakulás előtt áll. A mai senki által meg nem MAPTHER GYULA fosmilterme SZEKSZÁRD»“Szekszárd-szálló mellett. Telefon: 107 Fábián Mátyás okl. mérnök Szekszárd, Bezerédj István ucca 4. & Telefon 53. FÖLDMÉRÉS. Vitás birtokhatárok rendezése. Parcellázás. Egész községek felmérése az úrbéri vagy a kataszteri térkép alapján. Községi utak, járdák, közterületek, legelők kitűzése. Gazdasági térképek és kataszteri térképmásolatok készítése. Magánutak, kisvasutak tervezése és építése. © © iá © © © © © Rézlecsapolások. © © a © © © © © 0000 Iparosok és kereskedők értekezlete.