Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-04-17 / 26. szám
1 Hí. évfolyam. SakszM, 1943 Április 17. (Szombat) TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Előfizetési díj: Egy fi évre .... 12 pengő || Félévre ■ [UNK]•••• 1 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap Megjelenik minden vzerdán és szombaton. Előfizetési díjak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések óráit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő, jjlástkeresőknek 60 százalék engedmény. 26. aim. Á ruházat biztosítása A közellátás terén a közelmúltban több átfogó és nagyjelentőségű nyitás történt, amely mindenkit érdekel. A kormány elsősorban is megállapította és életbeléptette az új termelési és beszolgáltatási rendszert, amelynek segítségével előreláthatóan az eddiginél jobban lehet majd biztosítani a háborúban álló ország közellátását. Egy második ugyanilyen fontos rendelkezés a közellátási ügyvitelt és igazgatást egyszerűsítette és decentralizálta, a közellátási felügyelőségek hatáskörének új megállapításával. Legutóbb pedig két újabb rendelet jelent meg, amely a lakosság ruházkodásának kérdését rendezi, szervezi át és helyezi teljesen új alapokra. A mindennapi kenyér biztosítása után tehát most a ruházat biztosításáról van szó, ami a mai körülmények között talán a legnehezebb feladat. A háború miatt ugyanis külföldi nyersanyagot behozni alig lehet s az a kevés, amit sikerül megszerezni, rendkívül megdrágult. Ezért az államnak kell gondoskodnia arról, hogy a szűkös rendelkezésre álló nyersanyagot a gyárak úgy dolgozzák fel, hogy abból semmi el ne vesszen és a feldolgozás után olyan ruházati cikkek álljanak rendelkezésre, amelyek a legszélesebb néprétegek, elsősorban pedig a termelő munkát végző tömeg szükségletét elégítik ki. Ezért egyszerűsítették a termelést, megállapították, hogy mely nyersanyagból mit és milyen minőségben szabad előállítani s a fényűzési cikkek hosszú sorának gyártását egyszerűen eltiltották, illetve erre a célra a nyersanyagelosztó hatóságok nem adnak nyersanyagot. A termelés és a nyersanyaggazdálkodás megszervezése után az újabb rendelkezésekkel még egy lépést tett tovább a kormányzat, amikor a ruházati cikkek forgalmát szabályozta. Gondoskodni kellett arról, hogy az áru a gyáraktól a tisztes és megbízható kereskedelem útján tényleg ahhoz a fogyasztóhoz kerüljön, akinek erre leginkább szüksége van. Ezt a célt szolgálta a textilnagykereskedők kijelölése és a Textil Központ létesítése. A mostani rendelkezések azonban ennél is tovább mennek, mert ezután a termelt áruk útját mindvégig figyelemmel kíséri a hatóság és a szétosztást fokozottabb mértékben irányítja, a gyáriparnál és a kereskedelemnél egyaránt. Célja ezeknek a rendelkezéseknek az, hogy az áru ne térjen mellékútra, ne kerüljön zugpiacra s hogy egyesek az áru összevásárlásával és megdrágításával ne károsítsák a fogyasztó tömegeket. Az új rendezés kétségkívül mélyen belenyúl az úgynevezett kereskedelmi szabadságba, hiszen azt az elvet valósítja meg, hogy az árut beszerezni és elosztani nemcsak jog, hanem kötelesség is. De ez nem érinti a becsületes kereskedő érdét A jelenlegi háborúban szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy légitámadás esetén a védekezés munkájában a lakosságnak rendkívül lényeges szerepe van. A tapasztalatok szerint is a légitámadások nyomán fellépő tüzek és veszélyes sérülések, valamint sebesülések hatását az idejekorán alkalmazott rendszabályokkal és a gyors beavatkozással azokat legalább méreteiben meg lehet szüntetni. Az említett káresetek jellegzetessége, hogy egyidőben és nagy számmal keletkeznek, de ezzel szemben az idejében történt beavatkozás esetén egyszerű eszközökkel is elfojthatók, így a nagyszámban hulló gyújtóbombákat és az azok nyomán keletkezett tüzeket a megfelelően felszerelt házi tűzoltók megfékezhetik és elolthatják, a sebesülteket az épületek mentőörsei a rendelkezésükre álló egészségügyi felszereléssel elsősegélyben részesíthetik és így megakadályozhatják azok elvérzését addig, míg a sebesültek orvosi kezelésbe kerülnek. A legtökéletesebb felszerelés, a lakók bátorsága és rátermettsége semmit nem ér, ha hiányzik a megfelelő tudás ezeknek a feladatoknak végre*hajtására. A két leggyakrabban fel* lépő káresettel szemben csak úgy tudnak a lakóházak tűzoltó- és mentőörsei eredményesen beavatkozni, ha a rendelkezésre álló eszközök használatát az oktatások során teljes mértékben elsajátították és begyakorolták! Az önvédelmi kiképzés megtanítja a ház lakóit azokra az elméleti és főleg gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a megelőző rendszabályokat helyesen tudják végrehajtani, légitámadások idején pedig a bekövetkezett károkkal szemben eredményesen tudnak beavatkozni. Az önvédelmi kiképzés — mint ismeretes — két részből áll. A Liga oktatói a hatóság rendelkezései szerint kiképzésben részesítik a lakóházak és házcsoportok légoltalmi őrség parancsnokait és azok 2—2 helyettesét. A Légoltalmi Liga tanfolyamán kell kell, aki polgári haszonnal, legális úton teljesíti hivatását. Viszont sok más előnye is van az új rendszernek, amely egyenletesebbé teszi az elosztást az ország területén, úgy, hogy a szűkösen rendelkezésre álló készletből — ha szerényen is — mindenki részesülni fog. Ezenfelül pedig útját állja a mesterséges és káros drágításnak, mert az új rendeletek a többi között azt is kimondják, hogy a textiláruk fogyasztói árát maradandó módon (beleszőve) fel kell tüntetni, így a leghatásosabb árellenőrzést tulajdonképpen maga a közönség végzi, tehát az őrségparancsnokoknak azt a tudást elsajátítaniok, melynek birtokában azután ők oktathatják ki a ház lakóit A lakóknak ez a kiképzése az a tárgykör, melyről most részletesebben akarunk szólni A házak és házcsoportok lakóinak kiképzése — mint tudjuk — 6 órás alapkiképzésből és ezt követőleg negyedévenként egy egy órás utánképzésből áll. Nem is kell hangsúlyozni, hogy ez a célja miatt önvédelminek nevezett kiképzés eredményt csak úgy tud felmutatni, ha a kiképzés végrehajtására hivatott őrségparancsnokok a kiképzést megfelelőképpen előkészítik és azt az elérni kívánt célnak megfelelően bonyolítják le. A lakók önvédelmi kiképzését mind az alapkiképzésnél, mind pedig a negyedévenkénti egy-egy órás gyakorlatoknál több vonalon elő kell készíteni. A személyi előkészítés abban áll, hogy a ház lakóinak írásban történő megkérdezése útján egyeztetni kell azt az időt, amikor a kiképzést úgy lehet megtartani, hogy ezzel a lakókat kenyérkereső és egyéb hivatalos elfoglaltságukban nem akadályozzuk meg Ezt az időpontot, legcélszerűbben egy névjegyzék köröztetése útján lehet megállapítani, melybe a lakók bejegyzik egyenként azt az időtartamot, amikor idejük szabad. Ennek alapján kell a parancsnoknak meghatároznia a kiképzések napi időpontját, mely egy-egy alkalommal egy óránál rövidebb, vagy két óránál hosszabb nem lehet. Ha a ház, vagy házcsoport kiképzésre kötelezett lakóinak száma az 50 személyt meghaladja, a lakókat több csoportra kell beosztani, úgyhogy egy egy csoportban 50 személynél több ne legyen, mivel ez a létszám az, amelyet egy időben és helyen alaposan ki lehet oktatni A csoportokba történő beosztásnál lehet azután tekintetbe venni a lakók szabadidejének különböző időpontjait és ennek alapján kell őket a kiképzésre beosztani Természetesen még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is minden házban akad egy két olyan lakó, akinek elfoglaltsága semmikép nem egyeztethető a többi lakók szabadidejével, bár egyébként személyes légvédelmi kötelezettség alatt állanak s így a kiképzésen részt kell venniök. Ha csak egy két ilyen emberről van szó, ez ne okozzon külön gondot az őrség parancsnoknak. A kiképzésre fel kell készülnie az őrség parancsnokának az által, hogy az előadásra kerülő anyagot a kiképzést megelőzően alaposan átgondolja és elkészíti maga számára az óravázlatot, melynek alapján zavartalanul tudja akként lebonyolítani az órákat, hogy az anyagból előadni semmit sem felejt el Megjegyezzük : a honvédelmi miniszter az önvédelmi kiképzésnek országosan egységes és gyakorlatias végrehajtása érdekében olyan tanmenetet dolgoztat ki, melynek alapján az őrségparancsnokok a kiképzés céljának megfelelően tudják azt végrehajtani. Ez a tanmenet a Liga kiadásában rövidesen meg fog jelenni, azzal a légoltalmi őrségparancsnokokat ingyenesen fogják ellátni. A kiképzés előkészítéséhez tartozik az előadásra kerülő anyagnak felosztása a parancsnok és helyettesei között, mert az esetek legnagyobb részében a parancsnok és két helyettese közül egyikük jobban ért az elméleti oktatáshoz, míg a másik inkább a gyakorlati kiképzés terén jártas, vagy egyikük a tűzoltást, a másik az elsősegélynyújtást tudja jobban előadni Igaz ugyan, hogy a lakók kiképzéséért a maga az őrségparancsnok felelős, de semmi akadálya sincs annak, hogy a kiképzés egyes részleteinek lebonyolításával valamelyik helyettesét bízza meg, ha ahhoz azok jobban értenek. A kiképzés anyagi előkészítése egyrészt az oktatáshoz szükséges hely, vagy helyiség biztosításából áll, melyet a háztulajdonos köteles rendelkezésre bocsájtani. Ez jó időben rendszerint az udvar, télen, vagy kedvezőtlen időjárás esetén az óvóhely lehet. Másrészt a kiképzést anyagilag úgy is elő kell készíteni, hogy a lakóházi, légoltalmi felszereléseket, illetve azokat pótló úgynevezett gyakorló eszközöket biztosítjuk. Ez azt jelenti, hogy a kiképzés helyére hozzuk a házi riasztóeszközt, hogy annak kezelését és hangját ismertessük, azután az összes házi tűzoltóeszközöket, az egészségügyi, illetve mentőfelszerelést, valamint a kötözési gyakorlatok céljait szolgáló kisegítő kötőanyagot. Ilyenek a pólyát helyettesítő vászoncsíkok, a háromszögletű kendőt helyettesítő fejkendők. Gyakorló kötözőanyagra azért van szükség, mert a mentőfelszerelés, vagyis a mentőtáska, a kis, vagy nagy légoltalmi mentőláda tartalmát ugyan a lakókkal meg kell ismertetni, azonban azok tartalmát a kiképzések során elhasználni nem szabad, mert azokra légitámadás esetén van elsősorban szükség. A lakóház, (házcsoport) önvédelmi A ház lakóinak légoltalmi kiképzése Egyes számára SO fillér