Tolnavármegye, 1893 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-28 / 22. szám
1893. május 28. ___________________ TOLNAVÁRMEGYE, melyek mindegyikére egy-egy fényképészeti „Camerát“ helyeznek. Hát ezek elé fogunk állani, — mert ha későbben 3 oldalról szorongatni fognak is, legalább hátulról biztosítva van az ember. Még jó korán van. A nagy állvány még üres. Jobb oldalunkon van a felmenetel a „Közlekedési eszközök“ épületéhez, bal oldalunkon a „gépek“ épülete. --------- 10 óra. Az emelvény tetején néhány zenész bukkanik fel, ezek után jön még több ; 10 perc alatt már mind a 200 itt van. Minden oldalról jönnek a vendégek az emelvényre , most egy sereg orosz, majd török, német, japán, angol, javai, festői öltözetekben, a koreai tisztek 3 emeletes kalapjukban, némelyek szalonkabátban, mások frakkban, ismét mások meg tiszti ruhában, az angolok borzasztó vörös kabátban, az oroszok zöldben, a japánok kék selyem felöltőkben, az amerikaiak egyszerű feketében. Fél óra alatt az emelvény megtelik, mialatt a közönség az állvány köré seregült. Ahol 8 órakor még a tért tisztogatták, ahol 9 órakor alig áldogált 200 ember, ott most féltizenegykor 200 ezer van. Még tíz perc és a nap az ismét előkerült felhők közül kibukkanik. Az épületek tetői megtelnek nézőkkel , (némelyeken még dolgoznak) és valamennyiek száz és ezernyi zászlókkal díszítve; mindegyik épület mellett egy ember áll aki pont 12 órakor meghúzza a jelző kötelet és a főzászlót szélnek ereszti. Öt perccel tizenegy előtt. Egy ágyúlövés hallatszik. Az elnök és kísérete a parkba érkeztek. Minden csendes. Egyszerre az elnök „Heroldja“ hallatja trombitáját. Még egy perc: az elnök az állványon van és gyorsan siet emelvényéhez. Ami a következő 5 perc alatt történik, azt nem lehet leírni. Aki valaha hallotta a vihartól korbácsolt tenger bömbölését, csak az tudja elképzelni a százezernyi emberi torok éktelen Hurrah rivalgását, úgy hogy sem zene, sem ágyúzás nem hallható. A néhány kiállítási főnök, a Verognai gróf és még néhány idegen, akiknek valami teendőjük van az elnök emelvényén, gyorsan körülveszik az állam első emberét. Erre mintegy varázsütésre ismét csend lesz. Az egyesült államok Congressusának vak káplánja, ki már 20 éve működik ezen hivatalban, előlép és imájával és áldásával megnyitja a programmot. Utána a zene az ezen alkalomra komponált „Columbia“ íuarsot játssza, majd egy hölgy a „Jóslat“ oiyű költeményt szavalja, mely után a kiállítás elnöke röviden előadja a 2 év alatt történteket ; ezek után a tervek és munkák elnöke, és végre a kiállítás igazgatója beszél. E beszéd végeztével a zene a „Riendi“ opera egy indulóját adja elő nagyszerű „effect“tel, melynek végével mindenki feszülten várja a program út utolsó számát: az elnök beszédjét, ó nem is igen késik. Pár szóval dicséri a főnökök dolgát — a várost, mely a szükséges pénzek legnagyobb részét megszavazta és reménye, hogy oly sok évi munkájukat siker fogja koronázni. Pontban 12 órakor megnyomja a gombot, mely összeköttetésben van a „gép“-ház legnagyobb gépével és azon pillanatban százezernyi torok „Húr j rah” kiáltásával, és ezernyi gép gőzfüttyentése — ezer és ezernyi zászló kibontásával és száz meg száz ágyú dörgése mellett — mialatt a zene a „Dicsőséget“ játssza, a szökőkutak pompájával és valamennyiük gratulatiójával és jóakaratával — s meg van nyitva a chicagói világkiállítás, dicsőségére azon embernek, a ki azt a földrészt felfedezte. De most végzek. Legközelebb többet. Hazafiui üdvözlettel Wm. M. Beifeld. _________________________ . ___3^ hogy ő ki akar menni, hogy neki ki muszáj menni, s a közönség lélegzete is elállt. A művésznőt annyira elragdta a heve, művészi temperátuma, hogy szerepének néhány végső sorát már el sem mondta. Akkor ugyanis, mikor a nagyherceget ellökte magától, a leckéztetést elhagyta, de annyi vadsággal, annyi kétségbeesetséggel, mondhatni, hogy annyi emberfölötti gyorsasággal rohant ki, amennyit még senki sem provokált. Olyan taps, olyan éljenzés, amilyen ekkor hangzott föl, eddig sohasem töltötte be a színházat, j Rengett a fal s ingott a függöny. Bimbó kiasszony azonban annyira ki volt merülve, hogy a tapsra és síivásra tz egész percig nem tudott megjelenni a limpák előtt. És mikor a szűnni nem akaró tapsra jó tíz perc múlva mégis megjelent, akkor is látszott rajta a játék hatása. Az arca még mindig piros volt, a homloka még mindig verejtékezett és alakja még mindegyre görnyedező volt. Ám ha a szerep ilyetén hatása alatt mutatta is magát, műértő közönségünk el van ragadtatva. És amint, az uj ragyogó csillag, Bimbó kisasszony ott állt előttünk a lámpák előtt, szinte láttuk rózsává hasadását és szinte éreztünk valami csodálatos, különös illatot, amely kelt a művészet virágos kertjéből, kellemesen csiklandoztatva minket. Hírek. — Tolnavármegye a honvédszobor leleplezésénél. Tolna vármegye impozáns deputációja általános feltűnést keltett a leleplezési ünnepély alkalmával Budapesten. A fővárosi lapok különösen kiemelik azt a körülményt, hogy az országban a mienk volt az egyedüli deputáció, amelyet főispán vezetett. A legmelegebb köszönettel adózunk ezért Széchenyi Sándor gróf ő méltóságának, a ki mindent megtett, hogy a nagy nemzeti ünnepélyen vármegyénk régi tradícióihoz híven, — igazi hazafisága s valódi szabadelvűségéhez képest — küldöttségileg képviselve legyen. — Szép, hazafias, szóval Széchenyihez illő cselekedet volt ez. — A király adománya, Ő Felsége a kölesdi ág. hitv. ev. egyházközségnek 100 frtnyi segélyt adományozott magánpénztárából. — Perczel Dezsőt a delegáció külügyi bizottsága részéről a zárszámadási albizottságba megválasztották, a másik két tag Falk Miksa és Szapáry Gyula gróf, — Jászay Mari Szegzárdon. A budapesti nemzeti színház nagy művésznője, a magyar művészvilág legkimagaslóbb tagja, a hírneves tragika, július hónap első hetében Szegzárdon tartandó hangversenyen fel fog lépni. A hangversenyről egyelőre annyit jelenthetünk, hogy az olyan élvezetesnek ígérkezik, a minőhöz hasonló városunkban még alig volt. A hangverseny tiszta jövedelme jótékony célra, a szegzárdi tűzoltó egylet és népkonyha javára fog fordittatni . Jászain kívül Hilgermann Laura a m. kir. operaház kitűnő művésznője és Polonyi Elemér ismert zongoraművész fognak közreműködni. — A hangverseny nagyérdekű műsora a következő: 1. Zongoradarabok Chopin, Moszkovszkytól, előadja Polonyi Elemér zongoraművész. 2. Kiss Józsefnek hatalmas drámai költeménye : „Jehova,“ szavalja Jászai Mari. (E költemény elszavalása 20 percet vesz igénybe.) 3. a) „Nagy ária“ (az 1-ik századból) szerzé: Strandella; b) „Bölcsődalt“ szerző • Mozart, énekli: Hilgermann Laura Polonyi Elemér zongora kísérete mellett. 4. Nagy Ábránd a „Lucia“ dallamai felett, szerző: Liszt, előadja Polonyi Elemér. 5. „Isten“ Alfred de Musset-től, továbbá Arany, Petőfi, Kiss különféle hires költeményei, szavalja Jászai Mari. 6. A „Mignon“ opera hires románca: „Ismered ama tájt?“ A „Bajazzó“ opera hires madárdala. „Hagyj álmodid szerelemről“, Hubay Jenőtől énekli Hilgermann Laura. 7. „Magyar Ábránd“, szerzé Polonyi, előadja Polonyi Elemér. — Sima ontsits Béláné urhölgy távirati uton kérte fel a Harmonia társulat igazgatóságát, hogy a művésznőknek Szegzárdon való szereplését biztosítsa. — A selyemfonógyár ügyében tisztelt munkatársunk, Matejka Károly úr, Tolnát tartotta arra alkalmasnak. Lapunk egyik benső barátja most arra figyelmeztetett bennünket, hogy, ha a Csörgető vize alkalmatlan volna, a legalkalmasabb hely a Sárvíz csatorna lenne, már csak azért is, mert ez Szegzárd, Tolna, Mözs, Sárköz, Agárd természetes központja. Az eszme jó, kérdés, nem lesz-e akadály a kivitelben ? — Kinevezés. Ő Felsége a király, Módly Béla pécsi kir. törvényszéki jegyzőt a dunaföldvári kir. járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. A szegzárdi kir. törvényszék elnöke pályázatot sem hirdetett ezen állásra, — hanem mind ő, mind a kir. tábla, a jeles készültségü fiatal jegyzőt egyenesen hivatalból terjesztette fel kinevezésre. Szívből örvendünk a gyors, de jól megérdemelt előlépésen. — Iskolaszéki ülés. A szegzárdi közs. iskolaszék dr. Szigeth Gábor elnök letete alatt folyó hó 25-én a polg. isk. tanácstermében ülést tartott, melynek legfontosabb tárgya az évzáró viszgák, idejének, továbbá az ösztöndíjak és jutalmazások megállapítása volt. Az iskolaszék Krammer János Kovácsné N- Lujza igazgatók által bemutatott és a tantestületek által bemutatott és a tantestületek által megállapított tervezetet helyben hagyta és egyúttal intézkedett az iskolaszéknek a vizsgákon való képviseletéről. Ugyanúgy intézkedett a Mayer-Artow-féle magánintézetre vonatkozólag is. Az újvárosi óvodára nézve pedig azt határozta, hogy miután a kir. tanfelügyelő átirata szerint Szegzárdon úgy is nemsokára 3 menhely lesz létesítendő, azonkívül a belvárosi óvodának községivé változtatása is már csak rövid idő kérdése, az iskolaszék az összes iratokat ismét átteszi a községhez további intézkedés végett. — Végül még néhány folyó ügyet intézett el. — Eljegyzés: Korbonich Dezső vármegyei árvaszéki ülnök eljegyezte Kolozsváry Margit kisasszonyt Duna-Szent-Györgyről. — Az egyházmegye köréből. Szerényi Gyula elhalálozása folytán megüresedett závodi plébániára a megyéspüspök Takács István ottani káplánt adminisztrátorrá nevezte ki. A Dunagőzhajózási társaság szegzárdkeselyűsi állomásán pompás kis épület készül. A társaság méltányolva a közönség érdekét, az 1885-iki kiállításon volt pavillonját állíttatja fel a keselyüsi erdőben, hogy az várótermekül és raktárul szolgáljon. A kezdeményezés érdeme egy szegzárdi nagykereskedőt, s az állomás-főnököt illeti. Az épület mint halljuk még a jövő hónapban elkészül. — Államsegély az alsófoku kereskedelmi iskola számára. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegzárdi alsófoku kereskedelmi iskola számára 200 frtnyi segélyt engedélyezett. — Megsérdemli ez az iskola a támogatást, melyet a város évi 100 frtnyi támogatása mellett tisztán a kereskedők tiltanak fenn tanoncaik számára, hogy azokból majdan a kor színvonalán álló, művelt kereskedők váljanak. — Piros cédula a kapun. A nagy utcán és az újvároson végig menve, több kapun piros cédulát látunk, melyeken olvasható, hogy a házban ragályos beteg van, s hogy mindenki, de különösen családos emberek ez irányban óvatosak legyenek. Tudjuk, hogy az ilyen intő cédula nem jelent mindig veszélyt még azokra nézve sem, kik azon a kapun belül vannak, de azért helyes intézkedés, bárki rendelte el, mert így legalább ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy szülők egy véletlen ott tett látogatás által hazavigyék a betegség csíráját apró gyermekeik számára. A sétatérnek a vasúthoz vezető útját a múlt héten murvával kevert apró kőtörmelékkel felhordanák, miáltal a járás sokkal könnyebbé lett. Helyes az intézkedés, akárki cselekedte, csak az kár benne, hogy a munka közepest, úgy látszik, megfeneklett, amennyiben a murvázás eddig csak a Ludvig és Taubner-féle fakereskedésig terjed, azontúl pedig növelheti a vasúthoz járó közönség továbbra is a talpán a tyúkszemeket. Pedig tekintve, hogy Szegzárdnak ez az egyetlen séta helyet erre az útra általában nagyobb gondot kellene fordítani. Avagy talán Szegzárdon a szép nyári estéken az emberek poenitenciából járnak sétálni? — Zöldojtási tanfolyam. Nits István szőlészeti felügyelő június 5-én kezdi a zöldojtási tanfolyamot a szegzárdi telepen. Ekkor dobszóval fogja hirdettetni az egész vármegyében, s kik benne részt akarnak venni, ott jelentkezhetnek. A községi telepek kezelőit pedig az alispán, mint a filloxera bizottság elnöke, be fogja rendelni, akik is a filloxera alapból 80 kr napidijban fognak részesülni.