Top Gun, 1992 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1992 / 1. szám

TOP GUN Az elmúlt évben egy, az amerikaiak ál­tal finanszírozott segélyprogram kere­tében több alkalommal is jártak to­vábbképzésen magyar rendőrök az Egyesült Államokban. A korábbi cso­portok elsősorban elméleti felkészítést kaptak, az utolsó - szeptember-októ­berben - kint tartózkodó 24 fős csapat, amelyben tizenegyen vidékről, vala­mint a biztonsági szolgálattól és a rend­őrség különleges szolgálatától kivá­lasztottak kaptak helyet, viszont már gyakorlati képzést is kapott. Az egy hó­napos tanfolyamra a Marshal-szolgálat kiképzőbázisán, Pineville-ben, Louisia­na államban került sor. Beszélgetőtár­saink a rendőrség különleges szolgála­tától vettek részt a kiküldetésben. - Hasonló lehetőséget még nem kaptak a magyar szakemberek. Milyen szempontok alapján vá­lasztottátok ki az utazókat? -Mivel a programon kívül semmi konkrétumot nem tudtunk a kinti kö­rülményekről, lehetőségekről, így a kiválasztásnál elsősorban arra ügyeltünk, hogy lehetőleg azonos adottságú, fizikai képességű embe­rek kerüljenek be a csapatba. Meg­érkezéskor aztán kiderült, hogy ez a kiképzőközpont a Nemzeti Gárda laktanyája, ahol a Marshal-szolgálat egységei és a helikopteresek teljesí­tenek szolgálatot. Velünk 21-22 fős kiképzőcsapat foglalkozott. De kö­zülük csak öten laktak állandóan a támaszponton, a többiek­­ a specia­listák, például azok, akik, a különbö­ző fegyvernemek lőkiképzését ve­zették, vagy a Rangerek, akik dzsun­gelharcot oktattak - Oregonból ér­keztek. Ők közben „éles" munkáju­kat is végezték. Ezért olykor eltűn­tek, olykor visszajöttek. - Hogyan fogadtak benneteket? Mit tudtak ott rólatok? Küldte­­tek-e ki például referenciaanya­got magatokról? - Bemutatkozó videót nem küldtünk magunkról, így tulajdonképpen sem­mit nem tudtak rólunk. Ezen a bázi­son korábban már 11 ország 15 kom­mandóját képezték ki. Csak melles­leg említem meg, hogy ezek között volt olyan fejlődő országból érkezett kommandó is, amely a kiképzést kö­vetően hazatérve puccsot hajtott végre, s ma is ők vannak uralmon. Velünk eleinte nem különösebben szimpatizáltak. Amolyan semleges állásponton voltak. Abszolút profi­ként oktattak bennünket előre kidol­gozott program és napirend szerint. Négy hatfős csoportba osztottak be bennünket, és rendkívül kemény fizi­kai kiképzést kaptunk reggel 6 órától sokszor késő éjszakáig. A terepen és a tantermi foglalkozásokon 7 tol­mács állt a rendelkezésünkre.­­ A Rendőrség Különleges Szol­gálatától legalábbis nem kez­dők kerültek be a csapatba. Mi volt az, ami először komoly be­nyomást tett rátok? - Nagyon sok mindent tanítottak. De azonnal feltűnt, hogy a legfonto­sabb elv, hogy a rendőrnek élve kell maradnia, a rendőrt mindenáron vé­deni kell, s ehhez mindig minden törvényes eszközt ki kell használni. Minden tematika, az oktatás, a tech­nikák, a gyakorlás minden e célt szolgálta. Az igazoltatás gyakorlásá­tól az épületbe behatolásig minden úgy történt, hogy a feltételezett bű­­nözö(k)nek minimális esélye se le­gyen arra, hogy ő lőjön először. Iszo­nyú szervezettséggel dolgoznak, hogy a hibázási lehetőséget a lehető legkisebbre korlátozzák. S ennek egyetlen magyarázata van: az USA-ban minden 57 órában megölnek egy rendőrt. Ezek szerint az amerikai filmek által propagált zsarumítosz és a valóság között nincs olyan nagy távolság? -Amit az amerikai filmekben látunk - a munkastílus, a módszerek, a zsa­ru tekintélye stb. mind igazak. Amerikában a rendőr társadalmi ér­tékrendje kedvezőbb mint nálunk. Az amerikai demokrácia olyan jogál­lam, ahol a törvénynek súlya van. A rendőr gondoskodik a rendről, ami minden polgár felismert érdeke. Ép­pen ezért a polgár nem gúnyolódik, viccelődik a rendőrökön, hanem se­gíti a munkájukat és tiszteli őket. S a rendőrség is polgárbarát, elsősor­ban a polgárok védelmét szolgálja. Ezt akár olyan szélsőséges példával is illusztrálhatjuk, hogy amennyiben egy bűnöző közvetlenül fenyegeti egy polgár életét, akkor - a cselek­mény súlyától függően - a rendőr­nek el kell engednie a bűnözőt, ha ezáltal megmentheti a polgár életét. - Valószínűleg Amerikában a rendőrök kiválasztása is más módszerekkel történik, mint ná­lunk? -Igen. Az alapelv, hogy megfelelő embert a megfelelő helyre. Ez azt je­lenti, hogy a tényleges szakmai tu­dás, a fontos. Másrészt itt minden „élesben" zajlik, s nem elsősorban a 4 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK MARSHAL-SZOLGÁLATA A Marshal-szolgálat az Egyesült Államok szövetségi törvény­végrehajtó szervezete, amely az USA történelmének részét képezi. Az első marsallt több mint 200 évvel ezelőtt George Washington nevezte ki - 1789-ben -, s azóta is az elnök nevezi ki a marsallokat négyéves időtartamra. Az USA 94 kerületében jelenleg 94 marsall, akik választások, pályázatok, képesítések és vizsgák alapján kiválasztott he­lyettesekkel (deputy) irányítják az adott körzetet. Feladatuk: • A szökevények felkutatása és letartóztatása bel- és külföl­dön. Nemzetközi téren az Interpollal működnek együtt. • A szövetségi bíróságok védelme. A bírók, az alkalmazottak és a bírósági tisztviselők védelme. Valamint az őrizetesek és tanúk védelme is. • A tanúk bíróságon kívüli védelme, beleértve a családjuk védelmét is. Valamint átköltöztetés biztonságos környezet­be, esetleg új személyazonosság biztosítása. • A foglyok őrizete és szállítása (fogdából a bíróságra és vissza, fogdából a szövetségi börtönökbe vagy egyik börtön­ből a másikba). • Pénz vagy egyéb vagyontárgyak elkobzása és biztonságba helyezése. A fent említett munkakörökön kívül három, speciális műkö­dési területe is van a Marshal-szolgálatnak:­­ Special Operations Group (SOG). Ez egy különleges ki­­■ képzésben részesült operatív csoport, amely váratlan és különösen veszélyes incidensek (terrorcselekmények, túszrablás, zavargások stb.) esetén lép akcióba. A SOG tagjai önkéntesek, akiket Pineville-ben (Louisiana), a Camp Beau­­regardban képeznek ki. A LOG Amerika különböző részein, 21 nagyvárosban 6 fős egységekben áll bevetésre készen. Hat órán belül bárhol akcióra képesek az USA területén. 2 A légi akciócsoporthoz tartozó marsallok, központjuk ■ Oklahomában van. 3 A nukleáris rakéták kíséretét biztosító csoport. (Minu­­■ témán és Cruise rakéták szállítását biztosítják például két katonai bázis között.)

Next