Történelemtanítás, 1966 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1966 / 3. szám
Hankiss Eremér — Mаryai László: Anglia az újkor küszöbén Gondolat, 1965. Új sorozatot indított a Gondolat Könyvkiadó, amelyben Európa nagy korszakait, az európai művelődéstörténet kiemelkedő fordulópontjait kívánja bemutatni. A sorozat első darabja a polgári forradalomra készülő és az első nagy egyetemes történeti jelentőségű polgári forradalmat megvívó angol társadalmi és kulturális fejlődést mutatja be rendkívül sokoldalúan. A kötet szerzői Makkai László, az ismert történettudós és Hankiss Elemér, az angol irodalom kiváló ismerője. Az utóbbi időben sokat írtunk és beszéltünk a történelem komplex jellegéről. Az új tanterv is tárgyunknak a marxista-leninista történelemszemléletből eredő komplexitását állítja középpontba, vagyis azt, hogy az anyagi és szellemi kultúra fejlődését sokoldalúan, kölcsönhatásában és összefüggéseiben mutassuk be. Makkai és Hankiss, a történettudós, illetőleg az irodalom- és kultúrtörténész monográfiája kiváló példa arra, hogyan lehet ezt a nem könnyű feladatot korszerűen és magas színvonalon megoldani. A kötet első két nagy fejezete („Anglia gazdaságának és társadalmának polgári átalakulása”, illetve „Utópia és Forradalom” címen) Makkai László tollából származik. Az angol posztóipar kialakulásáról, a bekerítésről, valamint az angol abszolutizmusnak a kapitalista gazdasági viszonyokkal kapcsolatos politikájáról olvashatunk különösen sok újat és érdekeset. Az angol abszolutizmus új külpolitikai irányvonala, a spanyolokkal folytatott élethalálharc rendkívül színes ábrázolása után a történelemtanárok különös érdeklődésére tarthat számot a „társadalmi földindulásnak”, az angol társadalom átrétegződésének, a „szegényeknek” a yeomanoknak, a kialakuló burzsoáziának és kereskedő tőkéseknek, a gentryknek s az arisztokráciának bemutatása. Tudományos szempontból igen sok újat hoz — s ugyanakkor a tanításban is igen jól felhasználható — az angol puritanizmusnak, a presbiterianus, independens, leveller, digger, quintomonarchista stb. irányzatok társadalmi gyökereinek és ideológiájának rendkívül árnyalt, sokoldalú rajza, melyet a modren államelmélet első jelentős képviselőinek, Hobbesnak, Winstanleynek, Harringtonnak ideológiáját és Milton keresztény humanista köztársaságát elemző fejezetek egészítenek ki. Az angol reformációnak a burzsoá forradalomban játszott szerepét s egyben a szerző szemléletes stílusát is illusztrálandó, egy mondatot idézünk: „A reneszánsz ember magányos individualizmusával szemben a puritán vallásosság kollektivizmust hirdetett, a közös vállalkozásra, indult „szent sereg” fegyelmét, de nem a középkori társadalomnak az egyént a közösségbe, családba, rendbe, céhbe belemosó kollektivizmusát, hanem az öntudatos egyénnek a közösségbe való tevékeny, felelősségteljes beleilleszkedését.” (109—110. old.) A kötet másik két nagy fejezete („Irodalom és művészet a XVI. században”, illetve „Irodalom és művészet a XVII. században”) az új világkép kialakulásával, az iskolával, az irodalom és az egyes társadalmi osztályok viszonyával, a színházzal és Shakespeare-rel s — talán túlságosan is részletesen — a reneszánsz és a polgári forradalom szintézisével, Miltonnal foglalkozik. A kitűnő munkát sok, a tanításban jól használható illusztráció, bibliográfia és időrendi táblák egészítik ki. I . i Dr. Eperjessy Géza