Katolikus gimnázium, Trencsén, 1884
5 melékes mészkő van felhalmozva. A hegyre felfelé menve egy nyugatnak lejtősödő sik terül el, melynek tetején a sárga agyagos lösz jó termőfölddel kínálkozik s e hegy a város mellett elhaladva „Közi vrch (Kecske-hegy) néven lenyúlik egészen a mézes hitilek temetője mögé, hol a téglaverők ásatásai által meg van szakítva. Több helyen a lösz kimosott martokat képez, itt, valamint a téglaverőknek agyagos röszében a Luccinea oblonga Drap. Pupa frumentum Drap. Buliminus tridens Müll. Clausilia biplicata Mont. Hyalina crystallina Müll. és más Helix sp. csigák fossiljait találni. — A lösz alatt egyes helyeken meszes agyag vagy zsírosabb agyag fordul elő, mit téglaverésre fel is használnak, használják az agyagosabb löszt is, vagy ezt agyaggal keverike célra. — A lösz 7—10 m. vastagságú némely helyen. E lösz alatt a mózes vallásunk újabb temetőjében van megint palás s tömött szövetű márgánk, melyben a kövületek s kőmagvaknak ezrei hemzsegnek. A kőmagvak könynyen kiszedhetők s sok jól megtartott példány meghatározható. — Találtatott a mózes vallasd temetőben: Pecten Malvineae *) Dub. nagyon sok, Pecten solarium Lam. sok. Chenopus pespelicanus Phil. Pusus longirostris Brocca, Lutraria oblonga Chenm. Pyrula reticulata Lam. Pholadomya alpina Matli. Cardium discrepans Bast. Pecten sp. Venus Haidingeri Hörn.? Pusus v. Pleurostoma sp. ? Psamosolen sp. ? Turitella sp. Cardium sp. ? Katica sp. Triton v. Pusus sp. ? Venus v. Cytherea sp. ? Cardium pectinatum. L. ? Solarium sp. Pyrrhula condita Bogn. Corbula sp. ? Cythera sp., ezen kívül dendritek s más kőmagvak s levéllenyomatok. — A hegy tetején a vár mögött egy kiálló márgaszirten Pecten solariumot s P. Malvineae-át leltem, ez a folytonossága a két nyitott résznek, a márga hasonló. *) A meghatározásokat Koeli A. egyetemi tanár s Lóczy L. műegyetemi tanár uraknak köszönöm.