Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)

2017-01-01 / 1-2. szám

MŰVÉSZET ÉS IRODALOM A NAGY HÁBORÚBAN magyar nép élete című, régmúltunkat felidéző művével. A harmadik nagydíj ugyancsak 1944-es. Ez év nyarán a Ma­gyar Irodalompártoló Társaság házat és három és fél hold földet vásárolt Sinka Istvánnak. Dr. vitéz Szabó Lajos elnök és a társaság terveiben már korábban szerepelt az ilyen otthonteremtés. Az Országos Szociális Felügyelőség előzetes tájékoztatása alapján a pásztorköltő előre megszemlélte és alkalmasnak találta a csömöri ingatlant. A vásárlás tervét minden bizonnyal Fáy Aladár is támogatta, hiszen megbecsülése jeleként szö­vegképet készített Sinka István A szobor neve: kenyérszegő, valamint És amikor felkel a nap című verséhez. A települést is jól ismerte, hiszen atyafiságban volt Lukács Antal csö­möri földbirtokossal. 1927-ben - nyakas kálvinista létére - mennyezetképet festett a csömöri katolikus temető ká­polnájába: Dániel és az oroszlánok. (A kép az átalakítások során megsemmisült.) A számításba majdnem hiba csú­szott, mert a kiszemelt javakat Endre László hírhedt bel­ügyminisztériumi államtitkár anyai rokonának, Gulner Elemérnek adta bérbe, a törvényes feltételek semmibevé­telével. A társaság (és a közösség) befolyását latba vetve eredményesen járt el a belügyminiszternél, így a kívánt vásárlás mégis megtörténhetett. A költő 1944 augusztusában második felségével, Péczely Katalinnal és négy fiával: Jánossal, Ferenccel, Zoltánnal és Péterrel kiköltözött a Kerepessel határos csömöri ta­nyára. A három és fél hold telken több év kitartó munká­jával mintagazdaságot kíván teremteni. A fáradozásból bőven kijut. „Nappal fát vág, szánt-vet és éjjel petróleumfénynél írja verseit. "Az érdeklődő újságírók­nak elmondja, hogy nem a nagycsaládosokat támogató Or­szágos Nép- és Családvédelmi Alaptól, hanem a Magyar Irodalompártoló Társaságtól kapta csömöri javait. Az éjszaka fogant, kint a tanyán írt versek közül néhány 1944 őszén megjelent a Magyar Ünnep című színházi és irodalmi hetilapban, amelynek Sinka István a főmunka­társa volt. A csömöri költemények közé tartozik a Magyar tűnődések, a Fábián Mihály honvéd eltűnt, a Vers a füstölgő messzeségbe, a Könny és felhő és a Tűz és tenger. Az utóbbi a koalíciós időkben egybeszerkesztett, de soha meg nem jelent kötetének lett volna a címadó verse. A költő Kadocsa, merre vagy? című önéletrajzi jellegű kisregénye is a csömöri korszakhoz köthető. Az 1944-es esztendő vége felé jelentette meg Somody Pál, aki korábban színészként az EKE nagyrendezvényein szavalta Sinka István verseit. A Magyar tűnődések szociális izzása forradalmi vers, amelynek leglázítóbb versszaka a háborús cenzúra törlése, tiltása miatt nem jelenhetett meg a Magyar Ünnep 1944. október 13-án közreadott számában, két nappal a sikerte­len kiugrási kísérlet előtt. Jogáért ki felkel/közülünk csa­tára,/annak virágtalan/sír lesz a hazája. Csömörön keletkezett a népi költő Fábián Mihály honvéd eltűnt című verse is, amelyet az édesanyja második házas­ságából született féltestvére emlékére írt, akinek a világ­háború szörnyű pusztításai során nyoma veszett. A Vers a füstölgő messzeségbe című költeményét az édesanyjáért érzett aggodalom hatja át, aki Nagyszalontán megélte és elszenvedte az újabb történelmi traumát, a szovjet „fel­szabadítást”. A front közeledtével Sinka István és családja a főváros körüli szovjet ostromgyűrű bezárulta előtt beköltözött Bu­dára, apósa Toldy Ferenc utcai lakásába és a ház közös pincéjébe. Sinka Zoltán édesapja kéziratainak és levelezé­sének egy részét még időben Budára mentette. A Csömö­rön maradt verskéziratokat és leveleket az oroszok a hideg télben gyújtósnak használták, felprédálták. A csömöri ta­nya 1945 őszéig volt Sinka István tulajdonában, majd a Veres Péter és Sinka István (Fotó: Béres László) TRIANONI SZEMLE

Next