Trianoni Szemle, 2017 (9. évfolyam, 1-4. szám)
2017-07-01 / 3-4. szám
2017. JÚLIUS-DECEMBER ZSIDÓ HŐSÖK A NAGY HÁBORÚBAN női pályáját, majd Berlinben folytatta tanulmányait, ahol 1913-ban Reinhardt színházának lett a karmestere. Kompozícióinak stílusát részben a magyar népzene befolyásolta. A tehetséges zeneszerző a háború kitörése után a szolnoki császári és királyi 68. jász-kun gyalogezredbe vonult be tartalékos hadnagyként. Alig bő egy hónappal a szerbek elleni hadműveletek megindulása után, a Száva-menti védelmi harcok során, 1914. szeptember 9-én halt hősi halált. Tiszttársa, Sebestyén József a 68. gyalogezred történetéről szóló kötetben az alábbi szép szavakkal búcsúzott el tőle: „Találkozott-e már lelked odafönt Beethoven szellemével? (...) Erős hittel hiszem, hogy nem mindenestül foglal magában az a sírhalom, melyet derék fiaink, a jász-kán legények hántolták a jakovói pópa udvarán. Virággal díszítették a sírt, belevésték a fejedhez állított fakeresztbe: Radó Aladár hadnagy. Megtette, amit a haza követelt tőle. Azok a derék, bolondul rajongó fiúk nem tudták, hogy a muzsika művésze vagy, hogy lelkedben csudaszép melódiák csengenek, mikor a szurcsini erdőben, az előőrsben belemerülsz a lágyan zsongó éjszakába. ” Radó Aladár földi maradványait családja később exhumáltatta és a Kozma utcai zsidó temető hősi parcellájában helyezték végső nyugalomra, ma is ott alussza örök álmát. Szintén a háború első esztendejében esett el a kiemelkedő tehetségű szobrászművész, Sámuel Kornél. Szilágykövesden született 1883. április 10-én és az iparművészeti iskolában kezdte meg művészeti tanulmányait Mátrai Lajos keze alatt. 1905- től Münchenben Balthasar Schmitt nö vendéke volt. 1907-ben szerepelt a Kunstvereinben. 1908-ban jött haza és Teles Ede műtermében dolgozott. 1909-ben a Műcsarnok Tavaszi Tárlatán Női akt című szobrával díjat nyert. 1911-ben tanulmányutat tett Olaszországban. 1914. október 2-án az ezeréves határ védelmében az Uzsoki-hágónál halt hősi halált. A festőművészek közül is szedte áldozatát a szörnyű első világháborús moloch. Az egyikük a komoly tehetségnek számító Szírj Oszkár volt. Budapesten született 1889. december 22-én, 1912-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Balló Ede, Ferenczy Károly és Fényes Adolf voltak a mesterei. Nyaranként Nagybányán dolgozott, ösztöndíjasként a szolnoki művésztelepet látogatta. 1912-től a Műegyetemen tanított szabadkézi rajzot. A budapesti 1. honvéd gyalogezredhez vonult be, majd átkerült a szintén fővárosi 30. honvéd gyalogezredhez. Kiérdemelte a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet és a Bronz Katonai Érdemérmet hadiszalagon a kardokkal. 1915. július 20- án a keleti fronton a Bug folyó partján szívlövés következtében halt hősi halált. Örökbe fogadott nevelt testvére, Szirt-Kondor Oszkár hadapród 1914 decemberében a Kárpátok védelmében esett el. Öccse, Szírt József, a budapesti 1. honvéd gyalogezred rohamszázadának hadnagya 1917. szeptember 29-én Monte San Gábrielén rohamcsapata élén egy ellentámadás alatt szintén szívlövés következtében halt hősi halált. Csupán a negyedik Szírt fiú, Miklós élte túl a háborút. Végigküzdötte a doberdói, Monte San Michele-i harcokat. Az 1915. december 8-i ütközetben, amikor százada megsemmisült, többszörösen sebesülten olasz fogságba került. Onnan 1918. március végén, miután három szökési kísérlete nem sikerült, negyedszerre - őrültséget szimulálva - Svájcon át került haza s 50 százalékos hadirokkantként érte a háború vége. A hivatásos tisztek közül nemes göllei Inselt István tábornok kapta meg a legmagasabb katonai elismerést, a Mária Terézia Katonai Rend lovagkeresztjét, aki zsidó szülőktől származott, de szülei a nemesség elnyerésével kikeresztelkedtek s ő maga már keresztényként született.10 Inselt érdemességét a rendi káptalan 1929. december 21-én állapította meg. A háború kitörésekor a kecskeméti „Mollináry" császári és királyi 38. gyalogezred III. zászlóaljának volt a parancsnoka. Századosként vezette a zászlóaljat az I. isonzói csatában. Fegyvertényét a következőképpen írják le: „Az első Isonzo-csata 1915. június 23-án az olasz nehéz tüzérség heves romboló tüzével kezdődött. Egészen világos volt, hogy az olasz erőfeszítés a 145 Szírt Oszkár festőművész, aki 1915. július 20-án halt hősi halált (Forrás: Magyar Hadviselt Zsidók Aranyalbuma) . http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/1-7754/rado-aladar-7762A/ (Letöltés időpontja: 2017. 07.12.) 9 A 68-as jász-kun gyalogezred háborús albuma (szerk.: Reschner Róbert, Sebestyén József 1917) 120. o. 10 Bíró tanulmány