Tükör, 1964. október-december (1. évfolyam, 28-39. szám)
1964-10-13 / 28. szám
PILLANTÁS A SZEGEDI 1944. október 11-én Szeged városa felszabadult OKTÓBER 9-ÉN ESTE dörrenés rázta meg a várost. Az emberek a valóságról másnap reggel győződhettek meg. A híd, a gyönyörű szegedi híd íve megrokkanva csüngött a vízbe. Romokban a vasúti híd is, innenső felénél a gyermekklinika üszkös falai meredeznek, talnan az újszegedi kendergyár kiégett ablakai, romjai. A gépeket a menekülő fasiszták a Tisza fenekére süllyesztették. A folyó iszappal behordta, betakargatta a gépeket. Később kiásták, napfényre hozták a szegediek. 1944. OKTÓBER 11. Szeged szabad lélegzetvételének első napja. Megérkeztek a Szovjet Hadsereg katonái. S újjáépül a híd. Sőt hidak: három is a Tisza fölött. Igaz, először csak pontonokból, de az egyik már erősebb, vonat is jár rajta. Szovjet katonák és a szegediek együtt építették. Jóideig szolgáltak ezek a hidak. Két évtized telt el azóta. A híd és a kendergyár közötti szakaszon, a füzesek fölött, új városnegyed, a szovjet testvérvárosról elnevezett Ogyessza modern házsorai. Az innenső parton a hétemeletes Sellő-ház, Szeged egyik büszkesége magasodik. Valamivel feljebb tűnik szembe a szalámigyár toronyépülete. S ami nem is látszik ide: a város északi, most kialakuló iparkörzete, az épülő gumigyárral. Újszeged, az egykori villanegyed. A liget megszépült, s végig csupa új, hangulatos családi ház, mindegyik négy família részére. Két éve itt még semmi sem volt, legfeljebb A közúti híd roncsai. Így búcsúztak a fasiszták Szegedtől. Az új híd. S a füzesek fölött új városrész épül (Szalay Zoltán felvétele) A Széchenyi téren felállított szovjet hősi emlékművet 1945 május elsején avatták fel a hálás szegediek