Tükör, 1971. január-március (8. évfolyam, 1-13. szám)
1971-03-16 / 11. szám
Levél érkezett a szakszervezetbe, a háztartási alkalmazottak budapesti csoportjának címére. A feladó fiatal vidéki orvos. A levélben azt kérte, ajánljanak neki 25—30 év körüli háztartási alkalmazottat. Leírta a pontos munkaidőt, munkakörülményeket, s azt is, hogy mennyit fizetne. A levelet iktatták — azóta feltehetőleg meg is válaszolták —, de őszintén szólva mosolyogtak is rajta. Nagyon régen elmúlt az az idő, amikor háztartási alkalmazottat csak úgy, kívánságra „választani” lehetett a „szerzőnél". Fiatal, 25—30 év körüli bejárónő vagy bentlakó alkalmazott pedig különösen nem akad. 1950-ben még mintegy 50 ezer bejelentett háztartási alkalmazott volt Magyarországon, manapság azonban már csak alig nyolcezer (ennek több mint fele, 4 és fél ezer a fővárosban). A kép azonban még így sem pontos, mert nyolcezer között sok a háztartási alkalmazottként legálisan bejelentett — a háztartást egyébként valóban el is látó — nagymama vagy más idősebb rokon. És, ha nincs nagymama, és az évek óta „második műszakot" teljesítő dolgozó nő pihenni szeretne kissé és anyagilag is megengedhetné, hogy könynyítsen magán — akkor sem egyszerű a dolog. Mind nehezebb takarítónőt találni, akár folyamatos munkára, akár csak egy őszi, tavaszi nagytakarításra szeretnék igénybe venni a munkáját. FELVESZ... FELVESZ... Találomra veszem elő az újságot. Magyar Nemzet február 26.: „Takarítónőket, nyugdíjast is, felvesz. Lapkiadó Vállalat ... Takarítónőt heti két egész napra keresünk. Tel.: 457—454 . .. Felvételre keresünk leinformálható takarítónőket 8 órai munkára__ Központi székházunkba, 8 órai elfoglaltsággal takarítónőt felveszünk ... Állami Biztosító ... Fiatal nőre bíznánk gépesített közp.fűtéses háztartásunkat . . ." és így tovább. Ajánlkozás egy sem. Ez jelzi a „piacot”. Budapesten a Fővárosi Takarító Vállalat, és egy takarító szövetkezet működik. Az utóbbi időben mind több az engedéllyel rendelkező maszek munkavállaló, akik néha „bedolgozókat" alkalmazva szintén vállalnak lakástakarítást. Ők néha hirdetnek is. Több Pestkörnyéki tsz is szervezett takarítórészleget, melléküzemágként, de ők csak közületekkel tárgyalnak, a lakástakarítás „nem üzlet” a számukra. Nem üzlet a szövetkezeteknek s a tanácsi takarító vállalatnak sem, de mert ez „szolgáltatás”, a feladataik egyike. Amit itt vesztenek — mert vesztenek —, azt behozzák más részlegeknél : mindkét üzem teljes forgalmának csak 14—15 százalékát teszi ki a „lakossági munka”. Ez bizony kevés, de ilyen körülmények között érthető. Mit tudnak nyújtani? Ők maguk is megmondják: minőségben garanciát, mennyiségben sajnos nagyon keveset. A takarító vállalatnak 80 bejárónője van, a szövetkezetnek alig tucatnyi. A lakás-nagytakarító részlegek már valamivel működőképesebbek, úgy, hogy mindkét helyen hangsúlyozzák: tavaszi nagytakarítást még vállalnak. Az az igazság, hogy komoly munkaerőgondokkal küzdenek. A takarító vállalatnál mesélik: megpróbálták, hogy nyugdíjasokat alkalmazzanak. Hatvanezer forintot adtak ki apróhirdetésre, de mindössze öt aszszony jelentkezett. A szövetkezetnél megpróbáltak négyórás munkára felvenni háziasszonyokat. Kudarcba fulladt a kezdeményezés. Ez hát a helyzet a fővárosban! És hogy vidéken sem jobb, azt nem csupán a megyei lapokban megjelenő hirdetések, vagy Szabó Mihályné és Cs. Kovács Istvánné, a VII. kerületi Takarító Szövetkezet szocialista brigádjának tagjai, egy lakásban „nagytakarítanak”. A brigád munkájára még soha nem volt panasz az idézett levél bizonyítja. Gyakran maradnak magukra öregek falun, akiknek városba került gyerekeik szívesen alkalmaznának valakit az idős szülők gondozására, ellátására, ám gyakran hiába, jó pénzért sem találnak vállalkozót. Élő, eleven ellentmondás: ahogyan növekszik az átlagos életszínvonal, ahogyan megnyílnak a nők előtt a kedvezőbb munkalehetőségek, úgy lesz mind nehezebb segítséget kapni a háztartási munkákhoz. Magad uram, ha szolgád nincs — tartja a mondás, magad asszonyom, ha segítséged nincs — így szól a modern változat. SZAKEMBERI SEGÉDLET Egy kis statisztika. 1960-ban Magyarországon ezer lakosra 10,7 porszívó jutott, ma mintegy 80. A mosógépek száma ez idő alatt több mint háromszorosára nőtt. Megháromszorozódott a padlókefélőgépek száma is, bár ezeket egyre inkább kiszorítják a modern padlóápolószerek, s a lakkozott parkettek. Lássuk hát azt a „magad aszszonyom” tavaszi nagytakarítást, egy kis szakemberi segédlettel. Kérésünkre a Fővárosi Háztartási és Illatszerbolt kiskereskedelmi vállalatnál összeállítottak egy listát a háziaszszonyok munkáját könnyítő, korszerű takarító anyagokból. (Milyen kár, hogy egy ilyen lista kis füzetben nem kapható minden háztartási boltban!) Több magyar készítmény is szerepel a felsorolásban, a legtöbb cikk azonban, amelyeket a szakember korszerű termékként felsorolt, importáru, NDK- beli, Csehszlovákiából származó készítmények, angol, osztrák, olasz cégek gyártmányai. Mint második műszakos háziasszony csak egyetérthetek a szakemberrel abban, hogy mosóport ma már nem érdemes importálni. Akár a Bio-család, akár a Tomi-familia tagjai — az úgynevezett enzimes mosószerek — állják a versenyt az eddig importból ismert mosóporokkal. És, ha a tavaszi nagytakarítást a függönyökkel, a térítőkkel kezdjük, akkor ezek a mosószerek kiválóan megfelelnek. A szőnyegtisztítókból a négyféle magyar Express mellett — amelyekből tavaly csak Budapesten 120 ezer doboz fogyott — az angol Johnson aerosolost ajánlja még a szakember, bár ebből csak igen kis mennyiség érkezik az üzletekbe. MAGYARUL Az egyik leghálátlanabb házimunka az ablaktisztítás. Itt a kapható, különböző szép nevű — „Csillogó-ragyogó” és „Tükör" — ablaktisztítók mellé jó tanáccsal szolgál a szakember. A nagyobb üzletekben ma már mindenütt kaphatók az úgynevezett „Vileda” kendők. Szárazon olyanok, mint egy vastag itatóspapír, de nedvesség hatására megduzzadnak, spongya lesz belőlük. Legalább olyan jók az ablaktisztításhoz, mint a régen divatos, ám igen drága szarvasbőr. Ugyancsak megerőltető munka nélkül ragyogóvá tehetjük a lakásablakot, ha autóablaknak tekintjük: kapható ugyanis a csehszlovákiai Spolana gyár készítménye, egy sárga színű, vegyszerrel átitatott ablaktisztító ruha, amely nem sértődik meg akkor sem, ha a Trabant vagy a Skoda szélvédője helyett a lakásablakot tisztítjuk meg vele. És ha már az importáruknál tartunk, jó, hogy egyre többféle között válogathatunk, ám sok a jogos panasz, hogy nemcsak a vásárló nem tudja, mi van a polcon, de sokszor még ez eladó sem képes pontos felvilágosítást adni. Végre megszületett a rendelet: a nagykereskedelem március 1-től már csak részletes, magyar nyelvű használati utasítással hozhatja forgalomba, a kiskereskedelem pedig július 1-e után csak magyar nyelvű ismertetéssel árusíthatja az importárut. Nem kétséges, hogy mire eljön a valódi tavasz, mire kilő a húsvéti sonka, addigra ragyognak majd a lakások is. Nem mindegy azonban, hogy mennyi energiával éri el mindezt a háziasszony. Az az igazság, hogy a takarítónőket, a bejárónőket mind inkább a házimunkát segítő takarítóanyagok pótolják majd. SARDI MÁRIA A tisztítószerek választéka tán soha még nem volt ilyen bőséges. De meg kell tanulnunk, mire melyik a legjobb. FOTÓ: KELETI ÉVA (MTI)