Tükör, 1975. január-március (12. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-14 / 2. szám

A nácik és nyilasok, amikor végre kiszorultak a pesti ol­dalról, felrobbantották a Du­­na-hidakat. Ennek 30 éve .. . Miután az aláaknázott Margit­­híd, egy véletlen folytán, már 1944 őszén a vízbe roskadt, 1945. január 14-én levegőbe röpült a Horthy-, a mai Pető­­fi-híd, 16-án a Ferenc József-, azaz a mostani Szabadság-híd, 18-án pedig a legféltettebbek, az utolsónak megmaradtak, az Erzsébet- és a Széchenyi Lánchíd is — Illyéssel szólva — „kínjukban felugortak" és lehullottak, holtan hevertek immár. Csaknem száz eszten­dő után először nem kötötte össze semmi Pestet és Budát, csupán a víz. És a fájdalom. És a remény. * Annyi minden zsibong a fe­jemben a hidakról. Persze, a budapesti hidakról... Szin­te mindegyikről. Híd-emlé­­kek, amelyek — mint tár­gyuk a szélesen hömpölygő folyamon — egész korsza­kon ívelnek át. Szabadság-híd ... Régi, már erősen sárguló újságok közt kutattam egy példány után. Megvan­ egy elfelejtett he­tilap, a „Köztársaság” 1946. augusztus 22-i száma. És most megszegve a szokásos tartózkodást, hogy az ember a saját cikkéből lehetőleg nem idéz, magam elé mor­molok egy passzust az egy­kori tudósításból. „Megkerestem — mint any­­nyiszor gyermekkoromban — az üvegszegecset, amelyet állítólag a névadó Habsburg vert bele. A császári és kirá­lyi szegecset elvitte a rob­bantás, a helyén csak egy vörösre míniumozott szegecs érdes fejét simogathattam meg. Az új keresztségben nyert új névvel büszkélke­dett a márványtábla is. A sípoló hajók reflektorai a szomszédos hidak roncstes­teit vették célba fénycsó­­vaikkal, nem pukkantak a régi István-napok rakétái, a görögtűz kialudt....” Azután hosszú szünet követ­kezett. Érdekes, az újjáépí­tett Margit-híd, Lánchíd, a háború után befejezett Ár­­pád-híd, majd a Petőfi-híd avatására alig-alig emléke­zem. Ám az Erzsébet-hídéra annál inkább. Megelőzőleg riportot készítettem Sávoly Pállal, az időközben elhunyt nagyszerű hídtervezővel. A közvélemény még érzékel­hetően megoszlott a „régi”, és az „új” híd-pártiak kö­zött. Az volt a benyomásom, noha bántja őt a értetlen­ség, de jóízlését és messzire tekintő mérnök­ szemét se­mennyire sem zavarja. Hitt tervében, és az új híd dia­dalmaskodott.

Next