Új Tükör, 1983. január-március (20. évfolyam, 1-13. szám)
1983-01-30 / 5. szám
Egy kis belsőség RÁDIÓJEGYZET A hentes Szakonyi Károly hangjátéka Szereplők: Tomanek Nándor és Ruttkai Éva Rendező: Varga Géza; dramaturg: Kopányi György Vészterhes és áruhiányos időkben a hentes neve, pozíciója fogalom. Rokonszenvének fontossága vetekszik egy miniszterével. Ha a bemutatott hangjáték címe ennek ellenére most nem mond sokat, és csak némi erőltetés árán enged utat a fenti gondolattársításnak, az arra vall, hogy nálunk a hentes hatásköre és rangja, ha nem is téveszthető össze egy virágáruséval, jó ideje „normalizálódott”, és nem is akarunk arra gondolni, hogy ismét rendkívüli fontosságúvá lehet. A henteseket és az asszonyokat, pontosabban a szakmájuk társadalmi lehetőségét is fölismerő és azzal józanul élő henteseket, no és a sajátságos helyzetüket nem kevésbé fölismerő szépasszonyokat összekötő finom szálak mindazonáltal itt lebegnek körülöttünk is. Hentesnek lenni ma is szép reményű mesterség, a gyengébb (?s nem iránt hivatásszerűen érdeklődő férfiember számára. Szakonyi Károly úgy tesz, mintha őt meg sem érintenék e viszonylat könnyed, pikáns, mindig a bohózat és a realitás határán lengedező szellőt. Kényesen kerüli e vonatkozásokat, legszívesebben még a májat és a vesepecsenyét is elfeledtetné velünk, amivel a hentes mégiscsak beköszön az asszonyhoz. Ha lehetősége lenne rá, hogy csupán néhány bibliofil könyvet, meg egy-két preklasszikus lemezt tegyen a keze ügyébe, megtenné. E megjegyzéssel nem gúnyolódni akarok, csupán harsányan jelezni, milyen elszántan terel el a szerző a hallgató vaskos és felelőtlen kabaréreminiszcenciái felől egy érzékeny, finom szövésű lelki tenyészet felé, amelyben állítólag az unt házasságok oly könynyen fertőződnek és romlanak. Nos, értjük e szándékot, különben is, a szerző elidegeníthetetlen joga ott jelölni ki a játék színhelyét, ahol jónak látja. Hivatali problémáiba temetkező férj, saját gondjaival egyedül vesződő, fásuló, kedvét vesztett feleség, és mindegyik csak mondja a magáét? Rendben van. Fogadjuk el, hogy a téma — és ezredszer sem rossz téma — keresi meg az írót, és ez esetben még egy kedves, frappáns sztorival is megkörnyékezi. De amikor a férj szövegének még a szórendjében is azt az ezerszer eljátszott sémát ismételgeti — lecsípett a pénzből a minisztérium, de azt mondja a miniszterhelyettes, azért csak csináljam, és a többi —, amit ma már egy igénytelen kabaréjelenetben sem lehet pirulás nélkül elmondani, akkor bizony erősen a kedvünket szegi. A kedvünket, amit más oldalról, persze, az aszszonyéról — merthogy kétszereplős a darab — bizony fölcsigáz. Ez a feleség nemcsak erősen elüt a téma színdarabfeleségeinek szokványától, hanem az író veszi is a fáradságot, hogy az elütő színeket erőteljesen, fantáziával vesse papírra. Nem így a férj esetében, aki nemcsak hogy szokvány figura — ez nem hiba, ha szokvány figura szükségeltetik a történethez —, szokvány jellemzés is! Ám elég az elemzésből. Végtére negyven perc az egész, és ha ennyit tudok mesélni róla, kell hogy legyen benne valami. Van is. Mondom, mindenekelőtt a nő személyisége, aki, úgy látszik, nemcsak a nemest, de Szakonyit is föllelkesítette. Ruttkai Éva lehelt bele érző lelket, mondhatom, a legkedvesebb szerepeire emlékeztető hangokat plántálván át. Elhiszem, e hangok hallatán még egy véres kötényű hentes eszmélete is maga lesz a jóság. Tomanek Nándor pedig, a férj szerepében, olyan tökéletességgel adja a gyanútlant és a gyanakvót, meg a közte vibráló száz árnyalatot, miközben senki és semmi nem tudja kizökkenteni monomániás hivatali érdeklődéséből, hogy egykettőre elfelejtjük: túlontúl ismerős ez az alak. Végül is élvezetes időt töltöttem a készülék mellett, a dramaturg és a rendező mindent elénk tálalt, ami csak föltalálható volt e szerény történetben. Csak dicsérni lehet a Rádiószínházat hivatástudatáért és igyekezetéért. Ne tessék félreérteni: miközben teszi a dolgát, a hallgató kellemesen szóra- BALOG JÁNOS 30 □ Hemingway és a halászat MAGYAR-KUBAI KOPRODUKCIÓ Az ötlet öt esztendeig született, amikor Csenterics Ágnes rendező először járt Kubában. Őt is, mint minden turistát, elvitték abba a Havannától húsz kilométerre álló házba, ahol Ernest Hemingway élt és dolgozott. — Ahogyan a dombon álló házban és a kertben sétálgattunk, mellénk szegődött egy férfi. Elmesélte: kisgyermekként ott élt Hemingway szomszédságában. Nagy szeretettel beszélt az íróról — akit a környéken mindenki kedvelt és becsült és szenvedélyes halászatairól — mondja a rendező. — Akkor ötlött fel bennem: érdemes lenne televíziós fii- A fogadtatás adatai MILLIÓK KODÁLY-HANGVERSENYE Már 1983-at írunk, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban még tart a múlt év végén sugárzott tévéműsorok fogadtatásának összesítése, ezért most csak a december középső hetében közvetített műsorok közönségreakciójáról tudunk beszámolni. , A fő műsoridőben, a Kodály-emlékhangverseny kivételével, valamennyi napon 5,5 milliónál többen töltötték a televízióval szabad idejüket. Legjobban a Moszkva nem hisz a könnyeknek című szovjet film és a Kazal László-portréfilm tetszett, legkevésbé pedig a Liszt Ferenc életéből készült sorozat befejező része. A Kodály-emlékhangverseny első részét mintegy 2,5 millióan, a másodikat 1,6 millióan látták, s ez, figyelembe véve a műfajt, nagy sikere a televíziónak. A későbbi műsorok közül 3,5 milliónál többen látták a Stúdió ’82 kulturális magazint, és A hús című péntek éjszakai NSZK-tévéfilmet, és 600 ezernél kevesebben nézték meg a Mediterrán kapu című dokumentumfilmet és a vasárnap késő esti Tv-galériát, Nagy Judit gobelinművésszel. Ezek közül a legsikeresebb műsor A hús című film volt, és a legkevésbé tetsző A vörös sivatag az Antonioni-sorozatból. A hétköznap délutáni műsorok közül most is az Ablak volt a legnézettebb, de az országgyűlés munkájának közvetítését is mintegy 1,5 millióan látták. A hét vége délutáni műsoraiból a Vasárnap délután és a Háztartás magazinműsorokat látták legtöbben, míg legjobban a Nem a részvétel, a győzelem . . . című Mundiálösszefoglaló tetszett. Ezen a héten a 2. műsor iránt aligalig volt érdeklődés, félmilliónál többen csak két napon néztek 2. műsort, s e két napon is csak az Acélkaraván című amerikai film emelkedik ki 3 milliónyi nézővel. RÉVÉSZ KLÁRA mer csinálni, Hemingway és a halászat címmel, felkeresni azokat a helyeket, ahol megfordult, felkutatni régi ismerőseit, beszélgetni róla a halászokkal. Mivel a magyar és a kubai televízió között kitűnő a kapcsolat, jelentkeztem is a tervvel, amelyet örömmel fogadtak. Halászverseny a Colmar-öbölben TUBAS LÁSZLÓ FELVÉTELEI A Hemingway-ház