Új Tükör, 1983. január-március (20. évfolyam, 1-13. szám)

1983-01-30 / 5. szám

Egy kis belsőség RÁDIÓJEGYZET A hentes Szakonyi Károly hangjátéka Szereplők: Tomanek Nándor és Ruttkai Éva Rendező: Varga Géza; dramaturg: Kopányi György V­észterhes és áruhiá­nyos időkben a hen­tes neve, pozíciója fogalom. Rokonszenvének fontossága vetekszik egy mi­niszterével. Ha a bemu­tatott hangjáték címe ennek ellenére most nem mond so­kat, és csak némi erőltetés árán enged utat a fenti gon­dolattársításnak, az arra vall, hogy nálunk a hentes hatásköre és rangja, ha nem is téveszthető össze egy vi­rágáruséval, jó ideje „nor­malizálódott”, és nem is akarunk arra gondolni, hogy ismét rendkívüli fon­tosságúvá lehet. A hentese­ket és az asszonyokat, pon­tosabban a szakmájuk tár­sadalmi lehetőségét is föl­ismerő és azzal józanul élő henteseket, no és a saját­ságos helyzetüket nem ke­vésbé fölismerő szépasszo­nyokat összekötő finom szá­lak mindazonáltal itt lebeg­nek körülöttünk is. Hentes­nek lenni ma is szép remé­nyű mesterség, a gyengébb (?s nem iránt hivatásszerűen érdeklődő férfiember szá­mára. Szakonyi Károly úgy tesz, mintha őt meg sem érinte­nék e viszonylat könnyed, pikáns, mindig a bohózat és a realitás határán lenge­dező szellőt. Kényesen ke­rüli e vonatkozásokat, leg­szívesebben még a májat és a vesepecsenyét is elfeled­tetné velünk, amivel a hen­tes mégiscsak beköszön az asszonyhoz. Ha lehetősége lenne rá, hogy csupán né­hány bibliofil könyvet, meg egy-két preklasszikus le­mezt tegyen a keze ügyé­be, megtenné. E megjegyzés­sel nem gúnyolódni akarok, csupán harsányan jelezni, milyen elszántan terel el a szerző a hallgató vaskos és felelőtlen kabaréreminisz­cenciái felől egy érzékeny, finom szövésű lelki tenyé­szet felé, amelyben állítólag az unt házasságok oly köny­­nyen fertőződnek és romla­nak. Nos, értjük e szándékot, különben is, a szerző elide­geníthetetlen joga ott jelöl­ni ki a játék színhelyét, ahol jónak látja. Hivatali problé­máiba temetkező férj, saját gondjaival egyedül vesződő, fásuló, kedvét vesztett fele­ség, és mindegyik csak mondja a magáét? Rendben­­ van. Fogadjuk el, hogy a té­ma — és ezredszer sem rossz téma — keresi meg az írót, és ez esetben még egy kedves, frappáns sztorival is megkörnyékezi. De amikor a férj szövegének még a szórendjében is azt az ezer­szer eljátszott sémát is­mételgeti — lecsípett a pénzből a minisztérium, de azt mondja a miniszterhe­lyettes, azért csak csinál­jam, és a többi —, amit ma már egy igénytelen kabaré­jelenetben sem lehet pirulás nélkül elmondani, akkor bi­zony erősen a kedvünket szegi. A kedvünket, amit más oldalról, persze, az asz­­szonyéról — merthogy két­szereplős a darab — bizony fölcsigáz. Ez a feleség nem­csak erősen elüt a téma szín­darabfeleségeinek szokvá­nyától, hanem az író veszi is a fáradságot, hogy az el­ütő színeket erőteljesen, fan­táziával vesse papírra. Nem így a férj esetében, aki nem­csak hogy szokvány figura — ez nem hiba, ha szok­vány figura szükségeltetik a történethez —, szokvány jel­lemzés is! Ám elég az elemzésből. Végtére negyven perc az egész, és ha ennyit tudok mesélni róla, kell hogy le­gyen benne valami. Van is. Mondom, mindenekelőtt a nő személyisége, aki, úgy lát­szik, nemcsak a nemest, de Szakonyit is föllelkesítette. Ruttkai Éva lehelt bele ér­ző lelket, mondhatom, a legkedvesebb szerepeire em­lékeztető hangokat plántál­ván át. Elhiszem, e hangok hallatán még egy véres kö­­tényű hentes eszmélete is maga lesz a jóság. Tomanek Nándor pedig, a férj szere­pében, olyan tökéletességgel adja a gyanútlant és a gya­nakvót, meg a közte vibráló száz árnyalatot, miközben senki és semmi nem tudja kizökkenteni monomániás hivatali érdeklődéséből, hogy egykettőre elfelejtjük: túlon­túl ismerős ez az alak. Végül is élvezetes időt töl­töttem a készülék mellett, a dramaturg és a rendező min­dent elénk tálalt, ami csak föltalálható volt e szerény történetben. Csak dicsérni lehet a Rádiószínházat hi­vatástudatáért és igyekeze­téért. Ne tessék félreérteni: miközben teszi a dolgát, a hallgató kellemesen szóra- BALOG JÁNOS 30 □ Hemingway és a halászat MAGYAR-KUBAI KOPRODUKCIÓ A­z ötlet öt esztendeig született, amikor Csenterics Ágnes ren­dező először járt Kubában. Őt is, mint minden turis­tát, elvitték abba a Havan­nától húsz kilométerre álló házba, ahol Ernest Heming­way élt és dolgozott. — Ahogyan a dombon álló házban és a kertben sétál­gattunk, mellénk szegődött egy férfi. Elmesélte: kis­gyermekként ott élt Heming­way szomszédságában. Nagy szeretettel beszélt az íróról — akit a környéken minden­ki kedvelt és becsült é­s szenvedélyes halászatairól — mondja a rendező. — Ak­kor ötlött fel bennem: ér­demes lenne televíziós fii- A fogadtatás adatai MILLIÓK KODÁLY-HANGVERSENYE Már 1983-at írunk, a Tö­megkommunikációs Kutató­­központban még tart a múlt év végén sugárzott tévémű­sorok fogadtatásának össze­sítése, ezért most csak a december középső hetében közvetített műsorok közön­ségreakciójáról tudunk be­számolni. , A fő műsoridőben, a Ko­­dály-emlékhangverseny ki­vételével, valamennyi napon 5,5 milliónál többen töltöt­ték a televízióval szabad ide­jüket. Legjobban a Moszkva nem hisz a könnyeknek című szovjet film és a Kazal Lász­­ló-portréfilm tetszett, legke­vésbé pedig a Liszt Ferenc életéből készült sorozat be­fejező része. A Kodály-em­­lékhangverseny első részét mintegy 2,5 millióan, a má­sodikat 1,6 millióan látták, s ez, figyelembe véve a mű­fajt, nagy sikere a televízió­nak. A későbbi műsorok közül 3,5 milliónál többen látták a Stúdió ’82 kulturális maga­zint, és A hús című péntek éjszakai NSZK-tévéfilmet, és 600 ezernél kevesebben néz­ték meg a Mediterrán kapu című dokumentumfilmet és a vasárnap késő esti Tv-galé­­riá­t, Nagy Judit gobelin­művésszel. Ezek közül a leg­sikeresebb műsor A hús cí­mű film volt, és a legkevés­bé tetsző A vörös sivatag az Antoni­oni-sorozatból. A hétköznap délutáni mű­sorok közül most is az Ablak volt a legnézettebb, de az országgyűlés munkájának közvetítését is mintegy 1,5 millióan látták. A hét vége délutáni műsoraiból a Va­sárnap délután és a Ház­tartás magazinműsorokat látták legtöbben, míg legjob­ban a Nem a részvétel, a győzelem . . . című Mundiál­­összefoglaló tetszett. Ezen a héten a 2. műsor iránt alig­­alig volt érdeklődés, félmil­liónál többen csak két napon néztek 2. műsort, s e két na­pon is csak az Acélkaraván című amerikai film emelke­dik ki 3 milliónyi nézővel. RÉVÉSZ KLÁRA mer csinálni, Hemingway és a halászat címmel, felkeres­ni azokat a helyeket, ahol megfordult, felkutatni régi ismerőseit, beszélgetni róla a halászokkal. Mivel a ma­gyar és a kubai televízió kö­zött kitűnő a kapcsolat, je­lentkeztem is a tervvel, ame­lyet örömmel fogadtak. Halászverseny a Colmar-öbölben TUBAS LÁSZLÓ FELVÉTELEI A Hemingway-ház

Next