Turisták Lapja, 1927 (39. évfolyam)
A középső Gail völgyében (5 képpel) Dr. Csury Jenő
A középső Gail völgyében 181 vál. ülésen, amelyen az alapszabályok módosításának tervezetét tárgyalták,* Minden szakaszhoz hozzászólott. Munkatársa volt a Turisták Lapjának is. Első cikke 1894-ben jelent meg a Vértes-hegységről,** második pedig két évvel később, amikor az azóta cseh megszállás alá került gyönyörű kirándulási területünket, a Nagy Galla-hegyet írta le.*** Nagyon meg tudta érteni a budai hegység szépségeit és a Jánoshegyi kilátó mellett sokat buzgólkodott a Zugliget régi történelmi emlékének, főleg régi történelmi magyar elnevezéseinek megállapítása körül. Erről lapunk legújabb évfolyamaiban jelentek meg közleményei s egy hasonló tárgyú cikke még közlésre vár. Nagy utakat tett meg. Első feleségével, ki maga is egyike volt leglelkesebb turista hölgyeinknek,**** nagy utakat tett meg. Az Északi Jeges tengertől Afrikáig bejárta a Spitzbergákat, Svéd- és Norvégországot, Dániát, Porosz-, Bajor- és Szászországot, a Sächsische Svájcot, ismételten az Alpokat, Svájcot, Tirolt, Ausztriát és Csehországot, Boszniát, Dalmáciát, Olaszországot, Tuniszt stb. Természetes, hogy előzőleg már akkor a mi elragadó felvidékünket, a Tátrát, a Máramarosi hegyeket és bájos erdélyi hegyvidékünket ismételten bebarangolta. Holta napjáig minden pénteken kirándult. Amilyen egyenes volt élete, olyan volt a halála is. Hirtelen halt meg 73 éves korában. Koporsóját hű pénteki kirándulótársa, Váradi Árpád felszentelt püspök áldotta meg és szentelte be és a II. ker. függetlenségi- és negyvennyolcas-párt óriási selyem nemzeti zászlójába takarva bocsátották az édes hazai földbe, amelyet oly nagyon szeretett. Régi vágású, független gondolkodású, mindig jó kedélyű, le nem kenyerezhető, intrikákkal meg nem közelíthető nyakas igazi magyar úr volt, a régi jó táblabíró világ itt felejtett alakja. Egyenes, de amellett megértő gondolkodás, törhetetlen hazafiúi érzés, kitűnő és könnyed jogászi érzék jellemezték, és ami fő, ami ma oly ritkaság: becsületes barátság, hűség, amely meg nem alkuszik, amely nem ismeri a titkos hátsó gondolatokat, a rejtett utakon bujkáló képmutatást, a kétszínűséget. Emléket állítok ezekkel a sorokkal a Magyar Turista Egyesület egyik legrégibb, leghűbb katonájának, volt alelnökének érdekei hű gondozójának, az én kedves jó komámnak: Németh Imre dr.-nak. Legyen áldott az emléke! Déry József: A középső Gail völgyében. (5 képpel.) (Folytatás.) Kötschachtól kelet felé haladva, alig egynegyed óra alatt elérjük a Mandorfi-kastélyt. Ma már a lovagkori várkastélyok legnagyobb része elpusztult; ritkaságszámba megy, ha itt-ott valamelyik nemcsak teljes épségében fenmaradt, hanem állandó lakásul is szolgál. A Mandorfi bárók kastélya ilyen. Állítólag római alapokon nyugszik a több száz éves épület, mely a fél falu befogadására alkalmas, a család nőtagjainak címereivel ékesített óriási boltozatos előcsarnoktól a völgy túlsó oldaláig vezető alagútig, kínzókamráig, a kétméteres falakban elhúzódó titkos folyosókig, minden megtalálható, ami izgalomba hozhatja a romantikus hajlamú látogatót. A Mandorfi-család utolsó sarja a jelenlegi tulajdonos édesanyja. A fiatal von Pichlerné már teljesen modern asszony, aki az ősi, százmilliókat érő berendezési tárgyak legnagyobb részét minden skapulus nélkül a sötét folyosókra száműzte és azokat a legújabb idők divatjával helyettesítette. Nagy szeretetreméltósággal személyesen vezette körül a megjelent magyarokat, bemutatva a többi között a hollandi és * Nem a központi választmány megszüntetéséről volt szó, csak bizonyos, az egyesületi életben szükségessé vált változásokról. A központi választmány akkor még megmaradt. ** Lásd Turisták Lapja ISIM. évi 41. 1. *** Lásd Turisták Lapja 180»». évi 65. 1. »*** Életrajzát lásd Turisták Lapna 1921. évi XXXII. évf. 18. 1.