Turul 1887 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

I. Értekezések és önálló czikkek - Dr. Csánki Dezső: Harminczhat-pecsétes oklevél 1511-ből (Két közlemény, egy melléklettel)

Eme politikai súlypont-keresés egyes phasi­sait jelzik a középkor különösen utolsó szaká­nak — mikor már minden fontosabb tényt kez­denek írásba foglalni — sokpecsétü oklevelei.­ Hazánkban kivált a XV. század, s a XVI-iknak eleje, hagyta nyomát a legtöbb sokpecsétü ok­levélben a dinasztiák kihalásakor vagy hatalmuk meggyöngülésekor keletkezett zavaros politikai állapotoknak. Különösen a XV. század közepén Albert király elhunytával, I. Ulászló s V. László királysága s Hunyadi János kormányzósága ide­jén, a­mikor már a főúri hatalom mellett a köznemesség ereje és befolyása is mindinkább érvényesülni kezd, úgy a társadalomban mint a politikai életben is. Ilyen természetű például 1450-ben a Hunyadi János, Garai Miklós és Újlaki M­iklós közt létrejött szövetséglevél ,­­ továbbá az a diploma, melyet I. Ulászló len­gyel és megválasztott magyar király, s vele mint jótállók: 10 lengyel és 10 magyar főúr, Budán 1440-ben, junius 15-én pecsétekkel állí­tanak ki, az Erzsébet özvegy királyné párthí­veinek : Garai László macsói bánnak és Koroghi János országbirónak, s mindazoknak, a kik a békéről tanácskozni kívánnak, szabad jövetelt biztosítván.­ Ugyancsak I. Ulászlótól a következő évből, 1441-ből maradt fenn egy másik hasonló jellegű oklevél, a­melyben e király a Szentgyörgyiek összes vagyonát Rozgonyi Simon egri püspök­gában. Ezért általában kevés példa van rá történelmünk­ben, — a középkorban pedig épen nincsen, így pl. 1471-ben a Mátyás elleni összeesküvés okának a király túlkapásait mondották. De oklevelet róla nem birunk. Bár nem lehetetlen, hogy — valaha volt, de a királyi hatalom restauratiójakor könnyen érthető okokból eltün­tették.­­ Természetesen az ily jellemű okiratok közé nem számítjuk pl. a megyei kiadványokat, melyeket szabály szerint láttak el pecsétükkel az alispánok és szolgabirák , továbbá a rokonok közt létrejött, egyezkedésre, adomá­nyozásra stb. vonatkozó magánjogi természetű okiratokat. Orsz. Levéltár, Dl. 14379. Mind a három pecsétje ép. 3 A magyar főurak a következők : János zenggi, József boszniai, Jakab szerémi püspökök , Hédervári Lőrincz nádor, Thallóczi Máté dalmát-horvát-szlavon bán, Perényi János ugocsamegyei, Marczali János somogy­megyei ispán, Pálóczi János főudvarmester, Thallóczi Frank volt szörényi bán és Ország János. (Az oklevél hártyára van írva, függő pecsétekkel, melyek közül négy elveszett. Orsz. Levéltár, Dl. 13554.- nek adományozza s nem tartja elégségesnek, hogy saját titkos királyi pecsétjét rányomja az ok­levélre, hanem ezen kívül még két tekintélyes nagyúrnak, párthíveinek: Újlaki Miklós erdélyi vajdának és Marczali Vajdafi Imrének gyűrű­pecsétjeit is ráilleszti.­ A királynak még nin­csen elég tekintélye. I. Ulászló Várnánál elesik, az egész ország elismeri V. László királyságát, de tekintélye nincs, a királytalan állapot állandósul. Ennek kifejezője az országnagyok pecsétje, a­mely ket­tős keresztjével éveken keresztül pótolni igyek­szik a király pecsétjét, jelezve a politikai és társadalmi erők egyensúlyba helyezkedését,­ továbbá a Hunyadi János kormányzóé; avagy végül, midőn érzik, hogy ezek egyike sem elég magában : a kettő együtt.3 Mátyás király megválasztatása szintén a tár­sadalmi és politikai erők egyensúly-keresésének eredménye. Csakhogy még szokatlanabb az eddi­gieknél. Mert egyúttal a legfeltűnőbb pártgyő­zelem. Azé a párté, mely a köznemességből merítette erejét és bátorságát. Ez okért, mely­hez még a koronázás kénytelen halogatása is járul, — bár a választás törvényes s így a királyi hatalom is: ehhez nem az egész társa-1 Orsz. Levéltár. Dr. 1­620. április 18-án. Mind az Újlaki, mind a Marczali pecsétje zöld viaszba van nyomva. V. o. 13619. sz. okt. 2 E pecsét : hármas halmon kettős kereszt : «S. PRE­LATORUM BARONUM ET NOBILIUM REGNI HUN­GARIE» körirattal. (Lásd pl. Orsz. Levéltár. Dl. 13851, 27880, 13548 (az 1445. évi törvényen), 26395. stb. számok alatt.) Előzményt már a mult század végén találtak e pecséthez. Mária királyné és anyja elfogatása s Zsig­mondnak Csehországban létekor ugyanis a rendek a kö­vetkező pecsétet állították össze s használták is egyideig: középen szelt pajzsnak bal mezejében a magyarországi 4 pólya, jobb mezejében pedig hármas halmon a kettős kereszt s az Anjou-család lilioma látható, «SIGILLUM REGNICOLARUM HUNGARIE» körirattal. (Közli: Kovachich. Vestigia Comitiorum, 250—51. lap.)­­ Az utóbbi nagyon ritka eset, mert hiszen a kor­mányzó hatalma ép oly törvényes közhatalom volt mint a királyé. Íme egy példa : 1446 jun. 27-én Hunyadi János kormányzó megerősít egy Erzsébet királyné által 1440-ben kiadott, tehát politikai jellemű adománylevelet s kor­mányzói pecsétje mellé függeszti «de nostro beneplacito ac dictorum dominorum prelatorum et baronum assensu» egyszersmind «sigillum universitatis eiusdem regni Hun­garie» (penes sigillum nostrum). Orsz. Levéltár Dl. 13518. V. ö. Dl. 13938. és 15209.

Next