Turul 1924 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
I. Értekezések és önálló czikkek - Sulica Szilárd: A Magyar Nemzeti Múzeum családi levéltárai
Mélyen tisztelt Nagygyűlés ! A magyar tudományosságra sohasem várt még olyan nagy és nehéz feladat, mint hazánknak mai szomorú helyzetében. Közreműködni, sőt jelentős, a művelt világ által észreveendő szerepet játszani a magyar nemzet életképességének és fennmaradásra hivatottságának bebizonyításában , s tenni ezt olyan helyzetben, mely a tudományos működést megbénítja és az anyagi eszközök hiányával a legszebb tudományos terveknek is minduntalan nyakát szegi . . . Hogy ez mit jelent és a magyar tudományosságra milyen sisiphusi munkát ró, azt mindannyian fájdalmasan és szomorúan érezzük. És ebben a nehéz helyzetben és sokszor szinte kilátástalan küzködésben kétszeres fájdalmat és megdöbbenést kelt olyanoknak kidőlte, akik a magyar tudományosságnak oszlopai közé tartoztak s akik egy sikerekben gazdag élet tapasztalataival segíthették a magyar tudományosságot e küzdelmes állapotában. A mai végtelen nehéz helyzetben, mikor minden egyéb lehetőségtől és eszköztől megfosztva úgyszólván tisztán csak a szellemi, tudományos és kulturális fegyvereinkkel vagyunk kénytelenek a jobb jövő közeledésének siettetését előkészíteni, a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára híven nagy nemzeti, kulturális és tudományos céljaihoz, híven nagy alapítójának nagy célkitűzéseihez, híven a magyar társadalom közel 125 éves áldozatkészsége által megszabott fejlődési irányához, fokozott mértékben tartja kötelességének bárhol lévő , idegenben vagy az ország határain belül található minden hungaricumnak megmentését és a magyar és általános tudományosság részére nagy nemzeti céljainkhoz fegyverként és kutatási forrásként való felhasználás végett hozzáférhetővé és megközelítővé tételét. Ezt a célt tartotta szem előtt gróf Széchényi Ferenc, midőn 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és az Országos Széchényi Könyvtárt, ezen cél előmozdítását tette magáévá és életfeladatává a mult század első felében József nádor és ezt a kultúrpolitikát folytatták a XIX. században a Karok és Rendek és az egész magyar társadalom egyformán. A Karok és Rendek szavazzák meg az összes költségeket nemcsak a monumentális múzeumi épület felépítésére, hanem az összes nagyobb megvásárolható gyűjtemények megszerezhetésére ; 1844-ben pedig külön felirattal fordulnak a kormányhoz az idegenben elszórt nagyértékű Fejérpataky László ezek közül való volt. Az ő kiváló egyéniségére, nagy tudására és tapasztalataira most lett volna különösen nagy szükség. Azok az intézetek és intézmények, amelyeknek élén állott, s melyeket oly bölcsen, odaadóan és sikerrel vezetett, a mai viszonyok között sokszorozva érzik a veszteséget, mely boldogabb időkben is súlyos és fájdalmas lett volna. A magyar tudományos élet pedig most különösen számított volna az ő tevékeny, irányító és vezető munkásságára. De ha az ő személyes működéséről már örökre le kell is mondanunk, és az ő személyes részvételét a reánk váró küzdelmekben — fájdalommal bár — nélkülöznünk kell, működésének eredményeivel és emlékével, valamint példaadásával ható erő lesz ő közöttünk továbbra is és ezzel hozzá fog járulni nehéz harcaink sikerének kivívásához. Emlékét mindig hálával és kegyelettel fogjuk megőrizni. SZENTPÉTERY IMRE: magyar tudományos kincsek és termékek mindenáron való megszerzéséért a Magyar Nemzeti Múzeum részére. Ugyanezt az utat folytatták a múlt század második felében is, midőn a hivatalos tényezők is, de különösen a magyar társadalom önzetlensége, áldozatkészsége és a nagy tudományos és kulturális kérdések jelentősége iránti fogékonysága lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum nemcsak legelső hasonló intézet és tudományos laboratórium lett az egész országban, hanem a tudományosság és kultúra általános nemzetközi vonatkozásaiban is számottevő és figyelemre méltatott örökké élő tudományos és kulturális kútforrás. A magyar nemzeti kultúra és tudományosság egyik legelső és nélkülözhetetlen kútforrásává lett éppen a Magyar Nemzeti Múzeum Orsz. Széchényi Könyvtárának levéltári osztálya. Történetírásunk, közművelődésünk és egész tudományosságunk fejlődése az Országos Levéltáron kívül éppen a Magyar Nemzeti Múzeumnak immár majdnem kétmillió darabból álló levéltári gyűjteményében kénytelen segéd- és alapeszközeit, forrásait keresni. Hogy pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára oly óriási kincsesbányája lett a magyar történetírásnak és tudományosságnak, ebben oroszlánrésze volt és van a magyar társadalom nagy áldozatkészségének és a tudományos és kulturális fegyverek nagy fontossága iránti kellő érzékének. Ez pedig ebben a vonatkozásban abban nyilvánult meg, hogy a történeti múlttal bíró és családi levél- A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM CSALÁDI LEVÉLTÁRAI. 8