Turul 1939 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye).
Értesítés a Turul Név- és Tárgymutatójáról
5 Josef v. Sebestyén: Das Wappen von Kronstadt. (Különlenyomat a Mitteilungen des Burzenländer Sächsischen Museums, Jhrg. II. Kronstadt 1937. kötetéből.) 18 1. A magyar s különösen az erdélyi heraldikának régi, érdemes kutatója Brassó régi címeres emlékei alapján a város címerének fejlődését és használatát írta meg. Brassó számára történt királyi vagy erdélyi fejedelmi címeradományozást sem a közép-, sem az újkorból nem ismerünk. A szerző azonban analógiák (Beszterce) alapján feltételezi, hogy ilyen adományozás történt az Anjouk korában. A város legrégibb címerét, egy 1328-i oklevél függő pecsétje szerint, háromágú liliomkorona alkotta ; későbbi címerleírások szerint kék mezőben arany liliomkorona. Ez tulajdonképpen a város nevére (Corona, Kronstadt) vonatkozó beszélő címer volt. Még két hasonló brassói városi címeres pecsétet ismerünk a középkorban, ábrázolásuk ugyanaz, mint a legrégibbé, de természetesen a heraldika művészi fejlődésének megfelelő változatban. A városnak ez a régi címere látható a brassói társas káptalannak a XIV. század első feléből származó pecsétjén is, amelyet Sebestyén közöl először. A város kibővített címerképét, egy gyökeres fatörzsre helyezett liliomkoronát, először a brassói dominikánus kolostornak a XVI. század első évtizedeiből származó és már renaissance-ízlésre valló címeres pecsétjén látjuk először, amelyet Sebestyén most első ízben közöl. Ez a címeres pecsét, amelynek főalakja a kulcsokat tartó Szent Péter, egyébként jellemző adat arra vonatkozólag is, hogy a magyar dominikánusok a rendi emblémától elütő címereket használtak (v. ö. Turul, 1927. 26 — 27.1.). Brassó város címerhasználatára nézve érdekes jelenség, hogy a város középkori pecsétjeit egészen a legújabb időkig használta. Jelenleg a román heraldikai bizottság által megállapított címert használja a város, amely megtartotta ugyan a régi címer címerképet, (természetes ábrázolású fatörzsre helyezett korona), de kivitelezése történetietlen és hanyatló heraldikai ízlésre vall. Sebestyén József a városi címer hivatalos megjelenési helyein kívül összegyűjtötte azokat a művészeti és iparművészeti emlékeket (Brassó-környéki templomok freskói, házak fali díszítései, céhzászlók, nyomdajegyek, a városi hóhér pallosa, keramikai tárgyak, ötvösjegyek, városi pénzek Báthory Zsigmond és Gábor idejéből), amelyeken Brassó címere a két jellegzetes címeralakkal (korona és gyökeres fatörzs) előfordul, rendszerint provinciális ízlésű megfogalmazásban és a művész tehetségéhez mért kivitelezésben. Az alapos és módszeres heraldikai felkészültséggel írt tanulmány érdekes és jellemző bizonyíték abból a szempontból is, hogy Brassó még címer használatában is mennyire a magyar politikai és kulturális közösséghez tartozott. Tóth László: Vitéz Horánszky Pál: Liptó vármegye által az iljő 1843. évek között kiadott nemességigazoló és egyéb bizonyítványok jegyzéke. Budapest, 1940. 8° 28. Liptó vármegye nemességének alapos ismerője és lelkes kutatója ismét egy füzettel gazdagította a genealógiai irodalmat. A Benedekfalvi Detrich (ismertette a Turul 1934. évf.) és Benedekfalvi Luby családtörténete (ismertette a Turul 1937. évf.) után most egy összefoglaló munkát kapunk, melynek különös érdeme a nagy pontosságon és lelkiismeretességen kívül (három-négy generációra terjedő leszármazási táblát majd mindegyik szereplő családról össze lehet állítani) az a körülmény, hogy elszakított vidékről, nehezen hozzáférhető helyről kapunk anyagot. Jó tájékoztató e munka Liptó vármegye nemeseinek a foglalkozására és vagyoni viszonyaira nézve is. Forrásul Liptó vármegye levéltárának (javarésze Lőcsére került a vármegyei levéltárba) az a töredéke szolgált, mely vétel útján a Rózsahegyen levő Liptói Múzeumba került. G. Vargha Zoltán. ÉRTESÍTÉS. A Turul 40 (1893—1936.) évfolyamához készült Név- és Tárgymutató rövid időn belül kikerül sajtó alól és azt mindazoknak, akik előjegyezték, hamarosan szét fogjuk küldeni. Noha terjedelme az előfizetési felhívásunkban jelzett 24 nyomtatott ívet messze, közel 10 nyomtatott ívvel túlhaladja s így az előirányzott 192 oldal helyett kb. 270 oldal lesz, előfizetőink, sőt — választmányi határozat értelmében — általában tagjaink ezután is változatlanul a felhívásunkban megjelölt 10 pengő árért fogják megkapni. Bolti ára azonban 15 pengő lesz. Azok, akik a Turul első tíz (1883—1892.) évfolyamához szolgáló Név- és Tárgymutatót is megrendelték, ezt az ugyancsak előfizetési felhívásunkban megszabott 15 pengő árban egyidejűleg szintén kézhez kapják. Az előfizetéseket a majd megküldendő csekklap felhasználásával kérjük Társaságunk pénztárába beküldeni. A Név- és Tárgymutatóra vonatkozó megrendelések Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, Budapest, VIII., Magyar Nemzeti Múzeum címre intézendők.