Turul 1993 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
1-2. füzet - 1. Értekezések és önálló cikkek - Borsa Iván: Az Antimus család - Második rész
hogy az országos gondokkal elfoglalt alnádor nagybácsi ezt a feladatot bátyjának már nagykorú fiára bízta, hisz az ő fiai még kicsinyek voltak. Ozsvát azonban korán elhunyt. Utolsó adatunk róla 1425-ből való. Ekkor nagybátyjával és unokatestvéreivel együtt Szenyér és Edde határai miatt pereskedett a szakácsibeli királyi szakácsokkal.125 1429-ben biztos nem volt az élők sorában, mert Szobi Bertalan fia, János az 1403-as birtokcsere következményei miatt pert csak János fiai ellen indított.126 Ozsvát egyetlen fiát, Miklóst 1439-ben ugyanaz a sors érte, mint 10 évvel előbb harmadfokú unokatestvéreit, Damján dédunokáit.127 Ő is arra kényszerült, hogy ősi birtokrészeit átengedje a gazdagabb ágnak, Antimus fia, János fiának, Miklósnak, aki atyjának első fokú unokatestvére volt. Miklós nehéz helyzetében a Sziget, Vásárosfalu, Somogyfalu, Boldogaszszonyfalva és mindkét Hobol birtokokon, továbbá a malomfalusi révben levő részeit, valamint szigeti házhelyét minden tartozékukkal és haszonvételükkel 500 arany forintért eladta Miklósnak.128 Csak a terebezdi birtok, ahonnan az ág magát nevezte, és szomszédos birtokrészek maradtak meg neki. 1439 és 1447 között per folyt Miklós és Alberti János fia, Tamás között, mert ellentmondott a Somogy megyei Tharsarfelde/Twrfadfelde prédium iktatásának. Minthogy Miklós legalább kétszer nem jelent meg a királyi jelenlét bírósága előtt és nem adta okát ellentmondásának, az országbíró két ízben megbírságolta.129 Ozsvát fia: Miklós volt Antimus fiának, Györgynek utolsó fiú utódja és birtokai leánynegyed kiadása nélkül szálltak János fiaira: Miklósra és Jánosra.130 Ozsvátnak két leánya is volt, Potenciána és Ilona. Előbbit Cziráky Tamás, utóbbit Zichy Benedek vette feleségül. A két leány a nekik járó leánynegyedet Terebezd, Merke, Kisinke és Kerektó birtokokból csak nehezen kapták meg és utódaik - Cziráky Tamás fia, Lőrinc és lányai, valamint Zichy Benedek leányának, Katalinnak férje: Terjék András és fiúk: Elek — sokat pereskedtek miattuk még a század utolsó évtizedeiben, sőt, az 1500-as évek elején is.131 így Zichy Benedek fia: Imre részt vett abban a tiltakozásban, amelyet a somkereki Erdélyiek kezdeményeztek 1464-ben Sziget várának és Tapsonynak tervezett elidegenítése miatt.132 Antimus fia, János mester János mester volt Antimus fiatalabb fia, a család legmagasabb rangra jutott tagja és egyben szilárd vagyoni alapjának megteremtője. Nevével 1368-ban találkozunk először, amikor atyja a maga és fiai nevében zálogba vette a somogyi konvent terpeci birtokát.133 Minthogy 1364-ben György bátyjának neve először és egyedül szerepel atyjuké mellett, János születésének időpontját 1364. május 25. és 1368. január 22. közé tehetjük. Első önálló szereplése 1388-ból ismert, amikor Eresztvényi Miklós fiaival, Pállal és Jánossal simították el vitás ügyeiket.134 Közéleti szereplésének kezdetétől ifjabb Garai Miklós familiárisa. Mint macsói bánnak 135 1389-ben segesdi alispánja, tehát a tapsonyi családi birtok közvetlen közelében levő segesdi királynéi uradalomban viselte első közfunkcióját. Nem tudni, hogy nem sokkal ezután milyen módon keveredhetett főbenjáró ügybe, de 1393. március 21-én királyi kegyelemre volt emiatt szüksége.130 Vétkeinek hullámai még egy év múlva sem ülhettek el, mert a királyi kegyelemlevelet 1394. szeptember 9-én átíratta a somogyi konventtel.137 Garai Miklós bizalma azonban nem ingott meg benne, mert 1397. augusztus 8-án szlavón vicebánja és körösi alispánja.138 Körösi ispánsága oly gyakran váltakozik Zágráb megye ispánságával, hogy ezek párhuzamosságát kell feltételezni. Vicebánságának utolsó adata 1401. július 4-ről való, amikor az Iván-nap nyolcadát követő hétfőn kezdődött báni törvényszéket még ő tartotta.139 Legközelebb a királyi aulában, Pozsonyban tűnik fel 1402 szeptemberében azok között az országnagyok és nemesek között, akik kötelezettséget vállaltak, hogy Zsigmond fiú utód nélküli halála esetén Albert osztrák herceget tekintik királyuknak.140 János mester kapcsolata azonban nem szakadt meg Garai Miklóssal. Az ő közbenjárására (relációjával) erősítette meg Zsigmond király 1403. október 20-án a volt szlavón vicebánnak a birtokszomszéd Szenyéri Lászlóval 1400-ban kötött örökösödési szerződését.141404. május 16-án Garai Miklós nádor és a kunok bírája arra utasította János mestert, a kunok albíráját és helyetteseit, hogy adják vissza balaszentmiklósi Posár István általuk elfoglalt birtokait. Zsigmond király ebben a minőségében említi őt 1404. május 23-án és június 19-én a nádorhoz és hozzá, a kunokkal kapcsolatos ügyekben helyetteséhez, adott utasításaiban.142 - Bár a három utasítás közül csak a harmadik említi, hogy János mester nem csak a kunok bírája, hanem egyszersmind az ország alnádora is volt, nyugodtan feltételezhetjük, hogy alnádorsága egyidős volt kun bírói tisztségével. Alnádorsága megszakításokkal 1419 elejéig tartott. Ekkor említi ugyanis a somogyi konvent alnádor voltát egy előtte történt birtokvásárlása kapcsán.143 A megszakítás, vagy inkább zavar 1411 végén kezdődik. 1411. november 30-án Zanai Miklós azalná- 3