Turul 1996 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
3-4. füzet - 1. Értekezések, önálló cikkek - Ernődi Tamás: A Kusalyi Jakcsok származása és címere
I. ÉRTEKEZESEK ES ÖNÁLLÓ CIKKEK A KUSALYI JAKCSOK SZÁRMAZÁSA ÉS CÍMERES EMLÉKEI A Kusalyi Jakcs családnak a Gutkeled nemzetség egyedmonostori ágából való származtatása az 1323 és 1352 közt szereplő Adony fia Ivánka fia Jakcsi és a Kusalyiak őse, Jakcs mester önkényes azonosításából adódott és Szirmay Antalra vezethető vissza. A Nagy Iván által ennek alapján összefüggő láncolattá szerkesztett, egyébként meglehetősen pontatlan és hiányos genealógiát az eredet megkérdőjelezése nélkül Bunyitay, majd nyomában többen, részleteiben helyesbítették3. Az akkor általuk már jórészt ismert birtoktörténeti adatokból egyértelműen következtethető, hogy az egyedmonostori ági Gutkeledek falvainak zöme Biharban feküdt, míg a Kusalyi Jakcsok falvai Közép-Szolnok vármegyében. Az utóbbiak első bihari szerzeményei néhány I. Lajostól zálogolt falu, az 1366-ban kapott Érkeserű, illetve az 1386-ban kapott Monostorosábrány körüli falvak, amelyeknek semmilyen kapcsolatuk nem volt a Gutkeled nemzetség uradalmaival. Egyetlen késői, 1410-ből való oklevélben szerepelnek együtt véletlenszerűen az egyik Adonytól leszármazott Gutkeled családág és a Kusalyi Jakcsok több közép-szolnoki birtok kapcsán. Karácsonyi János nemzetségtörténeti összefoglalójában kételyeinek megfelelően a Jakcsok már nem kapnak helyet a Gutkeledek kiterjedt családfáján, s javaslatára Petri Mór is elveti az addig általános nézetet. Ugyanakkor a művét kiegészítő heraldikai tanulmányba belekerül a címertani irodalom Bunyitayn alapuló téves hagyománya átvételeként a Gutkeled nemzetségből való származtatás egyik érve. Kusalyi Jakcs György állítólagos szatmári ispán 1358. évi pecsétje, címerpajzsában három oldalékkel. Ez azonban téves olvasaton alapul, mert az 1358. július 12-én Csengeren kelt oklevél kiállítója „magister Georgius filius Gregorii de Rusal", azaz Rosályi György szatmári alispán, aki valóban a Gutkeled nemzetségből származik, pecsétjének felirata: S. GEORG GREGORI10. Nagy valószínűség szerint a Gutkeled nembeli Jakcsnak nem voltak utódai11 és a kihalt egyedmonostori családágak falvaiból egy sem került a Kusalyiak kezébe12. A valóságban a Kusalyi Jakcsok ősei alacsony társadalmi rétegből származtak, nem tudunk egyetlen ősi birtokukról sem. 1341-ben említik először Kusalyi Tamás fia Jakcsot és Lőköst, akik János lánya Ilenk asszonytól kapják Mont (Közép-Szolnok vm.), annak anyai örökségét 13 A család kusalyi eredetű lehetett ugyan, de az előnévként szereplő falu felét csak 1349-ben, Petri szerint 1345-ben 14 adja Irinyi András lánya Margit, Lőkös felesége Jakcsnak, másik felét pedig vásárlás útján szerzik meg15. Az eredetileg várjobbágy Irinyiek IV. László mellett harcolva küzdik fel magukat kisnemesi sorba. Kusaly birtokába ismeretlen úton kerülnek, mindenesetre a család több tagjának része van benne, Margitot leánynegyed illeti 16. A Jakcsok legkorábban szerzett falvai még Vaja, szintén anyaági örökségként a szatmár megyei Portelek, valamint a zálogjogon bírt Csalános, Zánok és Varsolc17. Itt említhetjük meg, hogy nem bizonyult igaznak az az adat, amely szerint Zoványban Jakcs mester monostort alapított volna még a XIII. században 18 Kusalyi Tamás fiai közül egyedül Jakcs viselt jelentősebb tisztséget. 1341-ben már I. Lajos király udvarában találjuk, mint „magister aule regie iuvenis"19. 1380-ig királynői lovagként, illetve az aula tagjaként szerepel20. 1359 és 1365 között túróci, 1362-ben mosoni ispán, 1361-ben modori és manigai királyi officiális21. 1353-ban I. Lajos Kusalyon, a nevét viselő család tekintélyének és gazdagságának alapját képező későbbi uradalom magvában Jakcs udvari lovagnak és fiainak érdemei jutalmául, mivel fiatalkora