Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Baranya megyéből a királyi udvarba: Mekcsei György életútja

120 számító Galgóc, illetve Temetvény (Nyitra m.)27 várnagya (1497–1500)28 volt. Később Perényi Imre szolgálatában mu­tatható ki siklósi várnagyként (1512).29 Elsősorban Baranya megyében igyekezett a birtokait növelni, 1489-ben 16 forin­tért zálogba vette Geredei Porkoláb Imre 30 négy jobbágytel­két Gereben,31 1494-ben pedig nyolc portája mentesült a me­gyében az egyforintos adó megfizetése alól.32 1519-ben már bizonyosan nem élt,33 feleségének a kiléte nem ismert. 1509-ben Ferenc, Kozma, Domonkos, László és Mátyás nevű fiai szerepelnek egy oklevélben,34 1519-ben azonban már csak a Battyányi családdal pereskedő Ferencet említik a források,35 aki ekkor már vélelmezhetően felnőtt férfi volt. László 1503-ban baranyai országgyűlési követ,36 a kö­vet­kező évben pedig vasi adószedő volt,37 később a Bátori csa­lád várnagyaként a szlavóniai Racsán (1504),38 majd rövid ideig 39 Izdencen (1517) teljesített szolgálatot.40 Felesége, Ka­talin a Somogy megyében jómódú birtokos Osztopáni Zöld János 41 unokája volt.42 1528. február 3-án még levelet írt La­dobrics Péter gyulai várnagynak,43 azonban ugyanezen év május 15-én már bizonyosan nem élt, ugyanis ezen a napon halála miatt György nevű fia vette át a felesége, Katalin asz­szony oldaláról rokon Bajomi Bucsányi család ellen folyta­tott perét.44 Nem sokkal ezt követően hunyt el, halála miatt ugyanis ugyanezen év május 15-én György nevű fia vette át apjának az anyja, Katalin asszony oldaláról rokon Bajomi Bu­csányi család 45 ellen folytatott perét.46 Egy 1519-ben kelt ok­levél Györggyel együtt említi Kristóf nevű gyermekét is, aki­nek a további sorsa nem ismert.47 Csiffáry Gergely véleménye szerint György László és Fe­renc nevű fivére még az 1560-as években is élt,48 azonban a fentebb ismertetett adatok alapján nem ismert Ferenc nevű testvére, László pedig 1528-ban elhunyt, vagyis ők nem le­hetnek azonosak a királyi titkár testvéreivel. A rejtély meg­oldásához a kulcsot egy bizonyos Ormányi György szigetvári katona 49 1564-ben kelt, a Mekcsei család 15–16. századi leszár­mazási rendjével kapcsolatban rendkívül értékes adatokat tar­talmazó levele nyújtja a megoldást,50 amely szerint „Mecskei László volt Mátyás porkoláb fia, ki Balázs úrral egy volt, és a Helesfalvi Mecskei István volt Mecskei László fia”.51 A levél­ben említett Mekcsei László minden valószínűség szerint azo­nos a helesfalvi 52 előnevet szintén használó izdenci várnagy Lászlóval,53 fia, István pedig nem más mint az egri hős Mek­csei István (†1553),54 akinek a fivére volt a szepesi prépost Fe-44 HU-MNL-OL-DL 47314. (hátlapi feljegyzés) 45 László feleségének az anyja, Osztopáni Zöld János lánya, Katalin és Bucsányi György fia, Mihály felesége, Veronika testvérek voltak. Bucsá­nyi György Újlaki Miklós bán familiárisaként került Nyitra megyéből Somogyba. 1506: HU-MNL-OL-DL 46743., 1519: HU-MNL-OL-DL 47314., Solymosi L. – Mikóczi L.: Nagybajom i. m. 21–29., Neumann Tibor: A Kor­látköviek. Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15–16. szá­zadban. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgo­zások 5.) Győr 2007. 15–16. 46 HU-MNL-OL-DL 47314. (hátlapi feljegyzés) 47 HU-MNL-OL-DL 47314. 48 Habár Csiffáry elsősorban szakirodalomra alapozott család rekons­t­rukcióját eddig nem vonták kétségbe, már ő is megjegyezte, hogy a család 15–16. századi leszármazási rendje több ponton is bizonytalan. Csiffáry G.: Mekcsey István i. m. 104–105. 49 Ormányi György unokatestvérének, Ormányi Demeternek az anyja egy Mekcsei lány volt. Faragó Dávid: Egy különleges karrier a hódoltsági perem­vidéken. Mihálypéterházi Ormányi Józsa sümegi várnagy élete és családja. Fons 27. (2020) 369–405., 384., 387. 50 A levél három generációra visszamenőleg, közel egy évszázad távlatá­ból sorolja fel a Mekcsei család tagjait. A genealógiai adatok hitelessége ter­mészetesen kérdéseket vethet fel, azonban a levél a Mihálypéterházi Or­má­nyi család korábbi kutatások által igazolt leszármazási rendjét is tartalmazza, így a Mekcseiekre vonatkozó adatok hitelesnek tekinthetők. A Mihálypé­terházi Ormányi család leszármazását és középkori történetét részletesen­­. Faragó Dávid: A Baranya megyei Ormándi/Ormányi család 13–15. század­ban. Turul 93. (2020) 112–122. 51 Ormányi György levele Mihálypéterházi Ormányi Jánoshoz. Sziget­vár, 1564. március 21. HU-MNL-OL-P 57- II.-II.-No. 31. [Családok, tes­tületek és intézmények levéltárai. A Bezerédy család vámoscsaládi ágá­nak kámi levéltára] 52 Ma Helesfa Szigetvártól északkeletre. Mihály fia Vencel gyermekei már 1431-ben birtokosok voltak a faluban. HU IV. 297–299., Csánki D.: Magyar­ország történelmi földrajza i. m. II. 481–482. 53 HU-MNL-OL­DF 260456. 54 A helesfalvi előnevet szintén használta. Csiffáry G.: Mekcsey István i. m. 108–124. 27 Fedeles Tamás: Galgóc az újlaki érában. In: Debrecen város 650 éves. Várostörténeti tanulmányok. Szerk. Bárány Attila – Papp Klára – Szál­kai Tamás. (Speculum Historiae Debreceniensis 7.) Debrecen 2011. 205– 234., 223. 28 1497: HU-MNL-OL-DF 205847., HU-MNL-OL-DF 205881., HU-MNL­OL-DF 273111., HU-MNL-OL-DL 73241., 1500: HU-MNL-OL-DF 206152. 29 HU-MNL-OL-DL 101535. 30 HU-MNL-OL-DL 65973. 31 Ma Gerde Pécstől délnyugatra. 32 Valószínűleg György közbenjárására kapott mentességet az adó megfi­zetése alól, akinek a birtokairól szintén nem szedték be az egy forintot. Neu­mann Tibor: Registrum Proventuum Regni Hungariae. A Magyar Királyság kincstartójának számadáskönyve (1494–1494). (Magyar Történelmi Emlé­kek, Okmánytárak). Bp. 2019. 277. sz. 33 HU-MNL-OL-DL 101535–536. 34 HU-MNL-OL-DL 101881. 35 HU-MNL-OL-DL 101535–536. 36 C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. II. Megyék. (Magyar Tör­ténelmi Emlékek, Adattárak). Bp. 2017. (a továbbiakban: Arch. II.) 510. 37 Nem lehet kizárni, hogy azonos az 1495-ben nyitrai adószedő László deákkal. Neumann T.: Registrum i. m. 161., 2312. sz. 38 HU-MNL-OL-DF 260456. (autográf levél) 39 1517 végén már Ákosházi Sárkány Mihály volt a várnagy, akinek a szol­gálata még egy évtized múlva is adatolható. Varga Szabolcs: A Bátoriak Szl­avóniában. In: Az Ecsedi Báthoriak a XV–XVII. században. Szerk. Szabó Sarolta – C. Tóth Norbert. (Báthori István Múzeum Kiadványai 34.) Nyír­bátor 2012. 141–168., 146–147. 40 1517: HU-MNL-OL-DL 82 488., Varga Sz.: A Bátoriak Szlavóniában i. m. 146–147. 41 Kapornaki (1463) alispán, valamint zempléni (1483–1486) és abaúji (1484) ispán volt. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza i. m. III. 706., Arch. II. 21., 353., 372–373., Archontológiai kiegészítések az II. kötet­hez: https://tti.abtk.hu/181-archontologia-kiegeszites/3122-archontolo­gia-kiegeszitesek-javitasok.html (letöltés 2021. okt. 18.) 42 Az anyját szintén Katalinnak hívták, az apja kiléte bizonytalan. 1506: HU-MNL-OL-DL 46743., 1519: HU-MNL-OL-DL 47314., Solymosi László – Mikóczi Lajos: Nagybajom története. Kaposvár 1979. 22–23. 43 László levelében arról értesíti a gyulai várnagyot, hogy Budán ekkor már három ház tulajdonosa volt. Ezek közül az egyik feltételezhetően néhai fivére, György háza lehetett. Végh András: Buda város középkori helyrajza. I–II. (Monumenta Historica Budapestiensia 15–16.) Bp. 2006–2008. II. 711. sz. György budai házáról l. alább.

Next