Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Baranya megyéből a királyi udvarba: Mekcsei György életútja

122­ ­4-én Darholtz Pál 75 szepesi kapitánnyal együtt Kassán kel­tezett levelező alapján már bizonyosan a szeptember 14-e óta Kassán tartózkodó, a János Albert lengyel herceg elleni had­járatot irányító Szapolyai kíséretének volt a tagja.77 A nádori tisztséget 1492-ben elnyerő Szapolyai oldalán György már va­lószínűleg ugyanebben az évben nádori titkárként tűnik fel,78 a tisztségét a források alapján 1498-ig bizonyosan, de nem ki­zárt, hogy a nádor haláláig (1499) viselte.79 István nádor nem feledkezett meg hűséges titkára meg­jutalmazásáról, ugyanis 1494-ben kegyúrként a Szepesség leg­fontosabb egyházi intézményének számító Szent Márton-tár­saskáptalan prépostjává tette.80 A kinevezésnek a pontos ideje nem ismert. Estei Hippolit esztergomi érsek július 4-én kelt oklevelében erősítette meg Györgyöt a tisztségében,81 aki a jászói konvent egy három nappal korábban kelt oklevelében már prépostként tűnik fel,82 két július 6-án kelt oklevél azon­ban arra enged következtetni, hogy már korábban is ő töltötte be a tisztséget.83 Fontos megjegyezni, hogy még egy a lőcsei találkozó 84 idején (április 17–május 7.),85 április 27-re kelte­zett, méltóságsort is tartalmazó oklevélben,86 amelynek a ki­adási helye nincs feltüntetve, szepesi prépostként tűnik fel György.87 A méltóságsort tartalmazó okleveleket a kor okle­veles gyakorlatát figyelembe véve sokszor az oklevélben fel­tüntetett keltezési időnél később állították ki, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy György már 1494 áprilisában szepesi prépost volt,88 csak annyi állapítható meg bizonyosan, hogy április–július között állította István nádor a szepesi tár­saskáptalan élére. A lőcsei Jagelló-csúcstalálkozót követően Györgynek nem sok ideje lehetett a prépostság átvételére és ügyei áttekintésére, 1494 augusztusa és 1495 februárja között ugyanis István gróf kíséretében Trencsénben tartózkodott.89 Noha csak kevés autográf irat maradt fenn Györgytől, azon­ban úgy tűnik, a későbbiek során is ura kíséretének a tagja­ként, vagy saját ügyeiben eljárva többször is a prépostságtól távol tartózkodott.90 Mihály pécsi vikárius (1512–1526)91 formuláskönyvének 92 egy datálatlan bejegyzése szerint még szepesi és pozsegai pré­postként,93 Ernuszt Zsigmond pécsi püspöksége idején (1473– 1505)94 mondott le a pécsi kanonoki címéről. Ennek a pontos ideje nem ismert, azonban nem kizárt, hogy arra talán nem sokkal a pécsi kanonokságnál rangosabb és nagyobb java­dalmat biztosító, az ország másik felében fekvő szepesi Szent Márton-társaskáptalan préposti címének elnyerése után ke­rült sor. A Szapolyaiakkal meglévő bizalmas kapcsolatának a bi­zonyítéka, hogy István nádor özvegye, Hedvig tescheni her­cegnő egy Blatnicai Korom Bálintnak küldött levele alapján őt is meghívta a férje halála után 1500. január 19-re, Trencsénbe összehívott gyűlésre,95 amelyen a család felső-magyarországi familiárisai vettek részt.96 A bizalmas viszonynak azonban 1505-ben vége szakadhatott. A hercegnő, valamint fiai, János és György grófok ugyanis május 28-án az alig egy hónappal korábban a néhai Corvin János familiárisával, Lomnicai Hor­vát Mihállyal a birtokaikat kiegészítő Árva vára átadásáról kö­tött egyezségnek e7 meg­felelően Mihály fiát, Jánost kinevezték 75 Sárosi várnagy és alispán (1462–1463), Szapolyai István gróf vezető fami­liárisa, egyben a szepesi grófság legfőbb tisztségviselője is volt. C. Tóth Nor­bert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók. (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). Bp. 2016. (a továbbiakban: Arch. I.) 202., Neumann Tibor: A kassai hadjárat. II. Ulászló zsoldosserege és a lengyelek elleni harc (1490–1491). In: Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század). Szerk. Pósán László – Veszprémy László. Bp. 2016. 388. 76 HU-MNL-OL-DL 90207. (autográf levél) 77 A Haugwitz János vezette, Ausztriából kivont királyi zsoldossereg meg­érkezését követően a két hadvezér 1492. január 1-jén a lőcsei csatában döntő vereséget mért Ulászló trónkövetelő fivérére. Neumann Tibor – Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15–16. századi Magyaror­szágon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 209–254., 213., Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán. A Jagelló–Habsburg kapcso­latok egy fejezete (1490–1492). (Második közlemény). Századok 145. (2011) 293–347., 303–306. 78 Szapolyait március 29-én nevezi ki az uralkodó nádornak, György nádori titkári tisztségéről az első adat május 28-ról ismert. Az első oklevelet nádori titkárként 1493. július 5-én, Léván adta ki. 1492: HU-MNL-OL-DL 90208., 1493. Neumann Tibor: A Szapolyai család oklevéltára. I. Levelezés és okleve­lek (1458–1526). (Magyar Történelmi Emlékek, Oklevéltárak). Bp. 2012. 211. 79 Arch. I. 81. 80 A szepesi préposti cím nemcsak busás javadalma miatt volt kívánatos tisztség, hanem az általa biztosított tekintélye miatt is, ugyanis 1459-ben II. Pius pápa megerősítette a szepesi prépostok püspöki jogait, akik IV. Sixtus pápa 1472. évi engedélye óta a főpapi jelvények (mitra, pásztorbot) viselé­sére is jogosultak voltak a joghatóságuk alá tartozó templomokban. Buják Gábor: A szepesi prépost jogállása a középkorban. In: A Selye János Egyetem Nemzetközi Doktorandusz Konferenciája (2016). Tanulmánykötet. Főszerk. H. Nagy Péter. Komárom 2017. 641–651., 646–647. 81 Analecta Scepusii i. m. I. 351–352. 82 HU-MNL-OL­DF 264549. 83 Az azonos tartalmú okleveleket l. alább: HU-MNL-OL­DF 264550–551. 84 A Szapolyai István „felségterületén” megtartott találkozó egyik célja az volt, hogy a nagylétszámú kíséretükkel felvonuló Jagelló testvérek meg­félemlítsék és engedelmességre kényszerítsék az 1494. januárjában Corvin Jánostól Bajmóc várát önhatalmúlag elfoglaló grófot. Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a lip­tói hercegségért). Századok 148. (2014) 387–426., 396–398., Neumann T.: Registrum i. m. 636. sz. 85 Neumann T.: A gróf és a herceg i. m. 398. 86 II. Ulászló április 6–május 7. között Lőcsén tartózkodott. Neumann T.: Registrum i. m. 548. 87 HU-MNL-OL-DF 264600. 88 György Lőcsén tartózkodott II. Ulászló és János Albert tárgyalása ide­jén, ugyanis egy május 6-án kelt oklevelet nádori titkárként állította ki. A nádor (nagyobbik) bírói pecsét ekkor bizonyosan az ő őrizetében volt. 1494: HU-MNL-OL-DL 20178., Neumann Tibor: Királyi aláírás és pecsét­használat a Jagelló-kor elején. Turul 83. (2010) 33–53., 37. 89 1494. augusztus 17.: HU-MNL-OL-DL 20205., 1494. február 20.: HU-MNL-OL-DL 49136. 90 1496. április 26. (Trencsén): HU-MNL-OL-DL 46344., 1498. május 21. (Buda): HU-MNL-OL-DL 59875. (autográf levél), 1504. szeptember 15. (Esz­tergom): HU-MNL-OL-DL 88910., 1507. november 14. (Buda): HU-MNL­OL-DL 272208. (autográf levél) 91 C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökei, vikáriusaik és jövedelemkeze­lőik az 1440-es évektől 1526-ig. (A Győri Egyházmegye Levéltári Kiadvá­nyai. Források, feldolgozások 17.) Győr 2017. 92–93. 92 HU-MNL-OL-DL 39101. p. 96. Vö. C. Tóth N. – Ternovácz B.: Káptala­nok a Drávántúl i. m. 113. 93 A már említett datálatlan jegyzőkönyvi bejegyzésen túl mindösszesen egy 1496. évi oklevél tudósít György pozsegai préposti címéről: „...venera­bilis Georgius prepositus de Zepes et de Posega...” HU-MNL-OL-DL 20405. 94 C. Tóth N.: Főpapi archontológia i. m. 91. 95 Neumann T.: A Szapolyai család i. m. 259. 96 A hercegnő levelében külön kihangsúlyozta, hogy Mekcsei mellett meg­boldogult ura egykori vezető familiárisa és alnádora (1492–1499), Hangá­csi Mihály is jelen lesz a megbeszélésen. Kubinyi A.: A Szapolyaiak és fami­liárisaik i. m. 240., 244., 251., Arch. I. 81. 97 Neumann T.: A gróf és a herceg i. m. 422–423.

Next