Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)
2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Baranya megyéből a királyi udvarba: Mekcsei György életútja
122 4-én Darholtz Pál 75 szepesi kapitánnyal együtt Kassán keltezett levelező alapján már bizonyosan a szeptember 14-e óta Kassán tartózkodó, a János Albert lengyel herceg elleni hadjáratot irányító Szapolyai kíséretének volt a tagja.77 A nádori tisztséget 1492-ben elnyerő Szapolyai oldalán György már valószínűleg ugyanebben az évben nádori titkárként tűnik fel,78 a tisztségét a források alapján 1498-ig bizonyosan, de nem kizárt, hogy a nádor haláláig (1499) viselte.79 István nádor nem feledkezett meg hűséges titkára megjutalmazásáról, ugyanis 1494-ben kegyúrként a Szepesség legfontosabb egyházi intézményének számító Szent Márton-társaskáptalan prépostjává tette.80 A kinevezésnek a pontos ideje nem ismert. Estei Hippolit esztergomi érsek július 4-én kelt oklevelében erősítette meg Györgyöt a tisztségében,81 aki a jászói konvent egy három nappal korábban kelt oklevelében már prépostként tűnik fel,82 két július 6-án kelt oklevél azonban arra enged következtetni, hogy már korábban is ő töltötte be a tisztséget.83 Fontos megjegyezni, hogy még egy a lőcsei találkozó 84 idején (április 17–május 7.),85 április 27-re keltezett, méltóságsort is tartalmazó oklevélben,86 amelynek a kiadási helye nincs feltüntetve, szepesi prépostként tűnik fel György.87 A méltóságsort tartalmazó okleveleket a kor okleveles gyakorlatát figyelembe véve sokszor az oklevélben feltüntetett keltezési időnél később állították ki, így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy György már 1494 áprilisában szepesi prépost volt,88 csak annyi állapítható meg bizonyosan, hogy április–július között állította István nádor a szepesi társaskáptalan élére. A lőcsei Jagelló-csúcstalálkozót követően Györgynek nem sok ideje lehetett a prépostság átvételére és ügyei áttekintésére, 1494 augusztusa és 1495 februárja között ugyanis István gróf kíséretében Trencsénben tartózkodott.89 Noha csak kevés autográf irat maradt fenn Györgytől, azonban úgy tűnik, a későbbiek során is ura kíséretének a tagjaként, vagy saját ügyeiben eljárva többször is a prépostságtól távol tartózkodott.90 Mihály pécsi vikárius (1512–1526)91 formuláskönyvének 92 egy datálatlan bejegyzése szerint még szepesi és pozsegai prépostként,93 Ernuszt Zsigmond pécsi püspöksége idején (1473– 1505)94 mondott le a pécsi kanonoki címéről. Ennek a pontos ideje nem ismert, azonban nem kizárt, hogy arra talán nem sokkal a pécsi kanonokságnál rangosabb és nagyobb javadalmat biztosító, az ország másik felében fekvő szepesi Szent Márton-társaskáptalan préposti címének elnyerése után került sor. A Szapolyaiakkal meglévő bizalmas kapcsolatának a bizonyítéka, hogy István nádor özvegye, Hedvig tescheni hercegnő egy Blatnicai Korom Bálintnak küldött levele alapján őt is meghívta a férje halála után 1500. január 19-re, Trencsénbe összehívott gyűlésre,95 amelyen a család felső-magyarországi familiárisai vettek részt.96 A bizalmas viszonynak azonban 1505-ben vége szakadhatott. A hercegnő, valamint fiai, János és György grófok ugyanis május 28-án az alig egy hónappal korábban a néhai Corvin János familiárisával, Lomnicai Horvát Mihállyal a birtokaikat kiegészítő Árva vára átadásáról kötött egyezségnek e7 megfelelően Mihály fiát, Jánost kinevezték 75 Sárosi várnagy és alispán (1462–1463), Szapolyai István gróf vezető familiárisa, egyben a szepesi grófság legfőbb tisztségviselője is volt. C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája 1458–1526. I. Főpapok és bárók. (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak). Bp. 2016. (a továbbiakban: Arch. I.) 202., Neumann Tibor: A kassai hadjárat. II. Ulászló zsoldosserege és a lengyelek elleni harc (1490–1491). In: Elfeledett háborúk. Középkori csaták és várostromok (6–16. század). Szerk. Pósán László – Veszprémy László. Bp. 2016. 388. 76 HU-MNL-OL-DL 90207. (autográf levél) 77 A Haugwitz János vezette, Ausztriából kivont királyi zsoldossereg megérkezését követően a két hadvezér 1492. január 1-jén a lőcsei csatában döntő vereséget mért Ulászló trónkövetelő fivérére. Neumann Tibor – Pálffy Géza: Főkapitányi és főhadparancsnoki adományok a 15–16. századi Magyarországon. Levéltári Közlemények 80. (2009) 209–254., 213., Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán. A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). (Második közlemény). Századok 145. (2011) 293–347., 303–306. 78 Szapolyait március 29-én nevezi ki az uralkodó nádornak, György nádori titkári tisztségéről az első adat május 28-ról ismert. Az első oklevelet nádori titkárként 1493. július 5-én, Léván adta ki. 1492: HU-MNL-OL-DL 90208., 1493. Neumann Tibor: A Szapolyai család oklevéltára. I. Levelezés és oklevelek (1458–1526). (Magyar Történelmi Emlékek, Oklevéltárak). Bp. 2012. 211. 79 Arch. I. 81. 80 A szepesi préposti cím nemcsak busás javadalma miatt volt kívánatos tisztség, hanem az általa biztosított tekintélye miatt is, ugyanis 1459-ben II. Pius pápa megerősítette a szepesi prépostok püspöki jogait, akik IV. Sixtus pápa 1472. évi engedélye óta a főpapi jelvények (mitra, pásztorbot) viselésére is jogosultak voltak a joghatóságuk alá tartozó templomokban. Buják Gábor: A szepesi prépost jogállása a középkorban. In: A Selye János Egyetem Nemzetközi Doktorandusz Konferenciája (2016). Tanulmánykötet. Főszerk. H. Nagy Péter. Komárom 2017. 641–651., 646–647. 81 Analecta Scepusii i. m. I. 351–352. 82 HU-MNL-OLDF 264549. 83 Az azonos tartalmú okleveleket l. alább: HU-MNL-OLDF 264550–551. 84 A Szapolyai István „felségterületén” megtartott találkozó egyik célja az volt, hogy a nagylétszámú kíséretükkel felvonuló Jagelló testvérek megfélemlítsék és engedelmességre kényszerítsék az 1494. januárjában Corvin Jánostól Bajmóc várát önhatalmúlag elfoglaló grófot. Neumann Tibor: A gróf és a herceg magánháborúja. (Szapolyai István és Corvin János harca a liptói hercegségért). Századok 148. (2014) 387–426., 396–398., Neumann T.: Registrum i. m. 636. sz. 85 Neumann T.: A gróf és a herceg i. m. 398. 86 II. Ulászló április 6–május 7. között Lőcsén tartózkodott. Neumann T.: Registrum i. m. 548. 87 HU-MNL-OL-DF 264600. 88 György Lőcsén tartózkodott II. Ulászló és János Albert tárgyalása idején, ugyanis egy május 6-án kelt oklevelet nádori titkárként állította ki. A nádor (nagyobbik) bírói pecsét ekkor bizonyosan az ő őrizetében volt. 1494: HU-MNL-OL-DL 20178., Neumann Tibor: Királyi aláírás és pecséthasználat a Jagelló-kor elején. Turul 83. (2010) 33–53., 37. 89 1494. augusztus 17.: HU-MNL-OL-DL 20205., 1494. február 20.: HU-MNL-OL-DL 49136. 90 1496. április 26. (Trencsén): HU-MNL-OL-DL 46344., 1498. május 21. (Buda): HU-MNL-OL-DL 59875. (autográf levél), 1504. szeptember 15. (Esztergom): HU-MNL-OL-DL 88910., 1507. november 14. (Buda): HU-MNLOL-DL 272208. (autográf levél) 91 C. Tóth Norbert: Magyarország késő középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökei, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. (A Győri Egyházmegye Levéltári Kiadványai. Források, feldolgozások 17.) Győr 2017. 92–93. 92 HU-MNL-OL-DL 39101. p. 96. Vö. C. Tóth N. – Ternovácz B.: Káptalanok a Drávántúl i. m. 113. 93 A már említett datálatlan jegyzőkönyvi bejegyzésen túl mindösszesen egy 1496. évi oklevél tudósít György pozsegai préposti címéről: „...venerabilis Georgius prepositus de Zepes et de Posega...” HU-MNL-OL-DL 20405. 94 C. Tóth N.: Főpapi archontológia i. m. 91. 95 Neumann T.: A Szapolyai család i. m. 259. 96 A hercegnő levelében külön kihangsúlyozta, hogy Mekcsei mellett megboldogult ura egykori vezető familiárisa és alnádora (1492–1499), Hangácsi Mihály is jelen lesz a megbeszélésen. Kubinyi A.: A Szapolyaiak és familiárisaik i. m. 240., 244., 251., Arch. I. 81. 97 Neumann T.: A gróf és a herceg i. m. 422–423.