Turul 2021 (A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság Közlönye)

2021 / 3. füzet - 1. Értekezések - Faragó Dávid: Baranya megyéből a királyi udvarba: Mekcsei György életútja

127 megszerzésével igyekezett tovább növelni családja vagyo­nát. A Mekcseiek Hont megyei birtoklása 187 csak átmeneti jellegű volt. 1507-ben zálogjogon bírták az előző évben az egyházi rendből kilépő Losonci Zsigmond 188 (ipoly)viski, pe­reszlényi és sze­merédi birtokait,189 amelyek 1517–1519-ben már ismételten Losonci kezében voltak.190 Losonci 1514-ben váltotta vissza Györgytől a Rimaszombat mezővárosában, valamint a Rimabánya, Szinyebánya és Tissolc falvakban lévő birto­kait 1660 forintért.191 1511-ben 200 forintot 192 köl­csönzött Podmanicki Istvánnak,193 1512-ben 210 forintot adott kölcsön Cikó Gáspárnak,194 a következő évben pedig 20 forintot Gáspár fiának, Jánosnak.195 1513-ban Somi Gás­párnak Som (Somogy m.) lekötésével 3000,196 míg 1526-ban Thurzó Eleknek Vörösvár (Pozsony m.) lekötésével 1000 fo­rintot kölcsönzött.197 A budai Szent János utcában, Szapo­lyai János és Kubinyi László szomszédságában egy értékes háznak is a tulajdonosa volt,198 amelyet valószínűleg a tartós budai tartózkodást megkövetelő udvari szolgálata miatt vá­sárolt. Tekintélyes vagyona egy részét jelentős összegű, köny­nyen mobilizálható készpénz alkothatta. Erre enged követ­keztetni, hogy 1513-ban azzal vádolta meg Görgei Lászlót, hogy 10–11 évvel korábban Görgei Benedek szepesi kántor­kanonok és préposti udvarbíró 199 halálát követően nemcsak a Benedekre bízott, a Baranya megyei Gerede birtokra vo­natkozó oklevelet, hanem 1000 forint készpénzét és 1000 fo­rint értékű holmiját is ellopta.200 Györgynek a végrendelete sajnos nem ismert, lappang vagy elpusztult, azonban néhai familiárisa, Barhkai Is­pán András egy 1533-ban kelt levele alapján halála előtt elkészítette a végakaratát.201 György halálát követően a vagyo­nát fivére, László, valamint az ő gyermekei örökölték. György kiskorú fia, János vélelmezhetően nem sokkal apja után el­hunyt. A Szent János utcai házat nagy valószínűséggel László örökölte, akinek 1528-ban kelt leveléből tudjuk, hogy Budán három ház tulajdonosa volt ekkor.202 Kovarc birtokosai 1530-ban László gyermekei, György és László voltak,203 azonban hűtlenségük miatt I. Ferdinánd 1533-ban 204 elkobozta tőlük a birtokot,205 amelyben 1543-ban még György özvegye, Dóci Margit is birtokos volt.206 A Mekcsei-örökösök kovarci bir­toklása 1553-ban ért véget,207 miután a néhai Korlátkői Os­vát leányági unokája, Apponyi István 208 a nagyapja faluban lévő birtokainak egyharmad részét, amelyet Mekcsei István egri alvárnagy végrendeletileg a feleségére, Budetini Szunyog Eszterre209 és húgára, Krisztinára,210 valamint Krisztina fiára, Sigér Jánosra211 hagyott, 600 forintért és 66 dénárért vissza­váltotta István örököseitől.212 Buda 1541. évi török elfoglalását követően a hódoltság mé­lyére kerülő (galga)mácsai uradalom sorsa is tovább követ­hető. I. Ferdinánd 1559-ben György magszakadása miatt Cse­peli Mihály (kisebb) kancelláriai pecsétőrnek ado­mányozta a Pest megyei birtokokat,213 azonban a néhai Mekcsei György unokaöccse, Ferenc szepesi kanonok a következő év januárjá­ban megakadályozta, hogy a birtokokat Csepeli részére iktas­sák.214 A néhai Kubinyi László budai udvarbíró unokaöccse, Kubinyi Kristóf 215 Mekcsei László erdélyi ítélőmester halálát (†1566/67) követően, 1567/68 folyamán visszaváltotta a (galga) mácsai uradalmat Mekcsei Krisztina és Sigér Mátyás gyerme­keitől: Dorottyától, Katalintól, Bor­bálától, Annától, Jánostól és Farkastól.216 Ennek ellenére I. Rudolf (1576–1608) 1583-ban a birtokokat Mekcsei László magszakadására hivatkozva a 187 A honti birtokok megszerzésében a Mekcsei testvéreket feltehetően rokonuk, az oropói címzetes püspök Mekcsei János is segítette, ugyanis ebben az időben honti főesperes, esztergomi kanonok volt (1507–†1510). C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontoló­giája 1100–1543. (Subsidia ad Historiam Medii Aevi Hungariae Inquiren­dum 9.) Bp. 2019. 84. 188 Köblös József: Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában. (A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával). (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 12.) Bp. 1994. 303. 189 Lévától délkeletre fekszenek. 190 Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Bp. 1971. 81., 173., 194., 338., 345. 191 At­ ÖStA-HHStA-SB-Familienarchiv Erdődy-Urkunden-D 1159. [Österreichisches Statsarchiv, Haus­, hof-, und Statsarchiv, Sonderbestände] Ezúton szeretném megköszönni Csermelyi Józsefnek, hogy a forrásra fel­hívta a figyelmem. 192 HU-MNL-OL-DL 106083. p. 56. No. 98. 193 Esztergomi kanonok (1501–1512), gömöri főesperes (1506–1512), csa­nádi nagyprépost (1501/1507–1511) és királyi titkár volt. C. Tóth N.: Az esz­tergomi székes- és társaskáptalanok i. m. 78., 162. 194 HU-MNL-OL-DL 106083. (p. 83. No. 139.) 195 HU-MNL-OL-DL 106083. (p. 233–234. No. 390.) 196 HU-MNL-OL-DL 258638. 197 HU-MNL-OL-DL 24259. 198 Az esztergomi főkáptalan fekvő s egyéb birtokaira vonatkozó okmá­nyok tár. Pest 1871. 175., Végh A.: Buda város középkori i. m. I. 62., 147–149. 199­0. Tóth N.: Főpapi archontológia i. m. 143. 200 Nem lehet kizárni annak a lehetőségét, hogy György az 1526-ban győ­zelmével záruló perben szándékosan eltúlozta az őt ért kár mértékét. 1513: HU-MNL-OL-DF 263991., 1525: HU-MNL-OL-DF 263859., HU-MNL­OL-DF 263879., Pirhalla M.: A szepesi prépostság i. m. 115. 201 1533. Kubinyi iratjegyzék I/2. (Supplementum) 202 Végh A.: Buda város középkori i. m. II. 711. sz. 203 HU-MNL-OL-A 57-1.- 304/b. (p. 189–191.) 204 HU-MNL-OL-A 57-1.- 347. (p. 216–217.) 205 Neumann T.: A Korlátköviek i. m. 148–149. 206 Férje, Redneki János 250 forint értékben kötötte le a birtokait. SK-SNA­HMBK-Aut. Prot.-VI.­p. 305–306. 207 1553: A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei. I–II/1. Bp. 1906–1930. Apponyi 127–129. 208 Anyja Korlátkői Osvát lánya, Zsuzsanna, apja pedig II. Lajos király palotája. Apponyi Péter volt Szluha Márton: Nyitra vármegye nemes csa­ládjai. I–II. Bp. 2003–2015. II. 37., Neumann T.: A Korlátköviek i. m. 54., 99. 209 Szunyog Eszter második férje Apponyi István volt. Csízi István: A Jesze­nicei és Budetini Szunyogh család és címerváltozatai a 16–18. században. (Első közlemény). Turul 76. (2003) 65–79., 66. 210 Az 1553. június 11-én tett végrendeletében Mekcsei Sára a néhai Mek­csei Istvántól megöröklött kovarci, valamint egyéb, Nyitra megyében fekvő birtokait húgára, Krisztinára és annak gyermekeire hagyta. HU-MNL-OL-P 566-1.-II.-XXXIV.-3. 211 1547: HU-MNL-OL-P 1314-30878. 212 Neumann T.: A Korlátköviek i. m. 149. 213 HU-MNL-OL-A 57-3.- 768.(p. 598.) 214 HU-MNL-OL-E 148-a-1570.-14. 215 Kubínyi Ferenc: A felső-kubíni Kubínyi család története és leszárma­zása. I–II. Bp. 1901–1906. II. 238–240. 216 1567/68. Neumann T.: A Kubinyi i. m. I/1. No. 21–23., 1567: SK-SNA-Ku­binyi cs. nagyolaszi-decitári ága-D-G-XXIX.-1.)

Next