UVATERV Híradó, 1984 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
(folytatás az 1. oldalról) Pogány András reális, figyelembe veszi, hogy a szabályozórendszer változásával magas költségtöbblettel kell számolnunk, a termelés volumenét azonban a gazdasági körülmények miatt aligha tudjuk növelni. Új vonása jövő évi tervünknek a rugalmasság. A terv középpontjában a tervezett nyereség megtermelése áll, és ezen belül az árbevétel emelkedhet, vagy csökkenhet. Az emelkedéssel egy (kisebb mértékű) költségnövekedés is velejárhat, mint ahogy az árbevétel csökkenésének a költségek csökkenését kell eredményeznie. A gazdálkodást kell szolgálnia az új ösztönző bérrendszernek. A vállalatvezetőség elgondolása szerint 1984-ben megszűnik a negyedévi mozgóbérátalány; ennek és minden más rendelkezésre álló összegnek új felosztására kerül sor, aminek részletes kimunkálásán most dolgozik a vállalat. Számot adott gazdasági igazgatónk arról is, hogy a terv készítői több változatot mérlegeltek. Ezek közül hármat ismertetett. Az egyik változat a béreknek a fogyasztói árszínvonalhoz igazodó 7 százalékos emelését tervezi; ez a nyereség 60 százalékos emelését vonja maga után, ami - ismerve a munkaellátottságot - nyilván elképzelhetetlen; ugyanennek a változatnak másik útja lehetne a létszám 18 százalékos csökkentése, ami egyikünk egyetértését sem nyerné el. Egy másik változata a tervnek nem arányoz elő létszámcsökkentést, ez esetben azonban csak 2 százalékos bérszínvonal-emelésre van lehetőségünk. Harmadik változat volt a részesedési és a fejlesztési alap drasztikus csökkentése az árbevétel növelése mellett. A tervezésnek ez az útja sem volt járható. Összefoglalva megállapítható, hogy a részletesen ismertetett tervkoncepció megfelelő kompromisszumot tükröz, amely figyelembe veszi a népgazdasági követelményeket, a hazai igények csökkenését, az exporthoz fűződő országos érdekeket és a vállalati kollektíva jogos elvárásait. A tervkoncepció számadataiban még lesznek változások, de mindenképpen jó alapot teremt a vállalat végleges 1984. évi tervének kimunkálásához - fejezte be tájékoztatóját Pogány András. Az 1984. évi tervjavaslat ismertetése után a pb-ülés résztvevői több kérdést intéztek az előadóhoz, majd a javaslatról és az ülés határozattervezetéről nyitotta meg a vitát Balázs Ferenc. Skoda Lajos igazgató a gazdálkodásunkban bekövetkezett merőben új helyzetről beszélt felszólalásának bevezetőjében. Ez ideig - mondotta - olyan helyzetben voltunk, hogy ha szükség volt rá, a megbízások nagyobb arányú teljesítésével árbevételt realizált a vállalat. Ez a világ elmúlt, tudomásul kell vennünk, hogy jelentősen kevesebb megrendelésre számíthatunk, egyre nagyobb konkurrenciával kell szembenéznünk. A nyereségérdekeltség a költséggazdálkodásra irányítja a figyelmet. Rendkívül fontossá vált, hogy a bevételeinkből mit kell költségként levonni. Az 1984. évi tervünk jellegzetessége, hogy a felelősséget a költségekért megosztja az irodákkal és a központi osztályokkal. A terv lebontva tartalmazza az árbevételt, a költségeket és az előírt nyereséget. Azt akarjuk, hogy egységeink gazdálkodjanak, biztosítsák a nyereséget, ésszerűen csökkentsék a költségeiket, egyidőben a minőség fokozásával, a színvonal tartásával, lehetőleg növelésével. A terv az exportmunkák különköltségeit és díjait az irodai árbevételből leválasztotta, ugyancsak központiag kezeli a licenciadíjakat, a műszaki fejlesztési költségeket és a vgm-eknek a vállalat részére történő befizetéseit. Az export-különköltségeknek a hazai munkáknál is nagyobb mértékű elkülönítése nem ösztönzi irodáinkat exportmunkák vállalására — figyelmeztetett Skoda Lajos. Ez nem esik egybe sem a népgazdaság, sem a vállalat érdekeivel. Olyan megoldást kell találnunk, hogy az irodák érezzék: ezekkel a tevékenységekkel érdemes foglalkozni. Ugyanakkor az ellenérdekeltségnek kell érvényesülnie rendkívüli kiadások, például a kötbérek esetében. Ez ideig ezek viselésében a kollektív felelősség érvényesült, meggondolandó, hogy a jövőben ezeknek a költségeknek jelentős hányadát ne ott számoljuk-e el, ahol felmerültek. Ezt követően a vitában felvetett néhány kérdésre tért ki igazgatónk. Mint mondotta, a napi négyórás foglalkoztatás két okból is előnyösnek tűnik. Az egyik, hogy a rövidebb munkavégzés mindig hatékonyabb; a másik szociálpolitikai megfontolás, lehetőséget nyújt a kisgyermekes anyáknak családi gondjaik jobb megoldására. Állást foglalt igazgatónk a tripoli metró tervezése körüli huzavonában. A tervezést késedelem nélkül meg kell kezdeni - mondotta -, és az előleg késedelmes átutalásáért vállalatunkat ért kárt követelni kell az ezért felelős külkereskedelmi vállalattól. Végezetül kijelentette, hogy a tárgyalt tervjavaslat végrehajtható, összhangban van a vállalat munkaellátottságával, a közgazdasági szabályozókkal, és olyan eredményeket hoz, amely a vállalat egészséges fejlődését lehetővé teszi. A pb határozati javaslatával egyetértett. Pintér László, az V. pártalapszervezet titkára az ösztönző bérrendszer bevezetésének szükségességét húzta alá, figyelmeztetve, hogy a magasabb jövedelem végrehajtható teljesítményekre ösztönözzön. Веке Imre az export-különköltségek fogalmának felülbírálatát kérte, iletve közelítésüket a hazai különköltségek elszámolásához. Csider László, a KISZ-bizottság titkára annak a fontosságáról szólt, hogy a tervező egységek érdekeltek legyenek tevékenységük eredményességében. Szervezeti változások szükségességét hangsúlyozta, majd a kampányszerű létszámcsökkentések veszélyese hívta fel a figyelmet. Szilágyi Gézáné, a párt vb tagja a gazdálkodás legfontosabb célkitűzésének az anyagköltségek csökkentését jelölte meg. Vizsgálni szükséges - mondotta -, milyen költségigényes tevékenységek válthatók ki a vállalat szervezetéből. Dr. Báthory Gézáné a határozati javaslatban szereplő rövidtávú stratégiai terv fontosságát hangsúlyozta. Vályi László, szakszervezeti bizottságunk titkára a létszámcsökkentéssel összefüggő borúlátó hangulatról adott számot. Elmondotta, hogy létszámgondjainkkal felkereste szakszervezetünk budapesti bizottságát, ahol tájékoztatták arról, hogy az építőiparban az elkövetkező években 14-16 ezer fő csökkenéssel számolnak. Hallatlanul nagy jelentősége van annak - hangsúlyozta Vályi László -, hogy a létszámcsökkentést munkajogilag kifogástalanul, emberségtől áthatva hajtsuk végre. Kényszerű helyzetünk dolgozóink előtti magyarázatára kérte a párt aktivistáit. Hangsúlyozta: mindent el kell követnünk, hogy távozó munkatársainkat el tudjuk helyezni. A pb határozati javaslatában foglaltakkal egyetértett, az 1984-re kimunkált egyéb változatokat elfogadhatatlannak minősítette. A tervkészítés további munkájában az összehangolt nézetek és lépések szükségességét húzta alá. Balázs Ferenc pb-titkár felszólalásában részletesen foglalkozott az előterjesztett gazdasági terv legfontosabb előirányzataival. (folytatás a 3. oldalon) 1983-BAN ADTÁK ÁT szombathelyi városháza