UVATERV Híradó, 1987 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
közeledve már biztosak lehetünk abban, hogy gazdasági tervünket — közel a tervezett értékekhez — teljesítjük, a nyereség- és keresetfejlesztési tervet túlteljesítjük. Várhatóan 120 millió forint felett lesz a vállalati nyereség, az évi átlagkereset meghaladja a 108 ezer forintot. Eredményeinket zaklatott, feszült körülmények között értük el. Tovább nőtt adósságállományunk, és ezzel súlyosbodtak kamatterheink. Kinnlevőségeink alig mérséklődtek, ami súlyos likviditási problémákat okozott. Az év folyamán mind a külföldi, mind a belföldi piac szűkült, hovatovább nem a versenyhelyzet és az ajánlkozási készség lesz a jellemző, hanem egyáltalán a megszerezhető munkák felkutatása. Ilyen körülmények között a vállalat minden dolgozójának elismerés és köszönet jár az 1986. évi teljesítményéért. Mi várható 1987-ben? Egy biztos, helyzetünk semmilyen vonatkozásban sem lesz könnyebb! A vállalati jövedelem- és keresetszabályozás eleve nagyobb teljesítmények - elsősorban a keresetfejlesztéssel összefüggésben nagyobb fajlagos nyereség - elérésére ösztönöz. Erre serkentenek az eddigi sikeres esztendők során felhalmozódott kötelezettségeink, de a dolgozóinkkal és a magunkkal szemben vállalt kötelezettségek is. Nem tudok elképzelni más utat, mint hogy még fegyelmezettebben, még célratörőbben, újabb és újabb lehetőségeket feltárva, nagyon sok munkával kutassuk fel és jól végezzük el mindazt a munkát, amely fenntartja a vállalatot. A bevezetőben a szerencsére hivatkoztam. 1987-ben még nagyobb szerencsére van szükségünk, de ne felejtsük el, hogy szerencsénk kovácsai mi magunk vagyunk. Figyelmünket a munkaszerzésre, a hibátlan, gyors teljesítésre, a rugalmasságra, a vállalati „image” megjavítására kell összpontosítanunk. Ehhez kívánok mindnyájunknak sok sikert és szerencsét a jövő évre is. Új értékesítési és finanszírozási formákat kell keresnünk Sugár Péter külkereskedelmi igazgató: - Az elmúlt idők talán legnehezebb évét zárjuk. Hazai és külföldi piaci helyzetünk bonyolultan alakult, ennek ellenére bízom abban, hogy 1986. évi tervünket - beleértve az exportot is — teljesíteni fogjuk. Vannak ugyan kedvező jelek néhány „befagyott” követelésünk megmozdulására, de több gondunk megoldása áthúzódik 1987-re. Előbbre léptünk az Uvaterv tevékenységének szélesebb körű megismertetésében. Tovább kell csiszolnunk külkereskedelmi szervezetünket, hogy egyre alkalmasabb legyen feladatai ellátására, ami elsősorban a marketingtevékenység fokozását, a külföldi partnerekkel való kapcsolattartást, a külkereskedelmi vállalatokkal történő szoros együttműködést, az irányító hatóságokkal kialakított jó viszonyt, szerződéseinkben pedig a fizetési biztonságot eredményezi. Ugyanez vonatkozik az irodákkal való együttműködésre is. Úgy gondolom, reálisabb helyzetmegítéléssel indulunk az új évnek. Új piacokat kell keresnünk, meg kell oldanunk néhány nehéz problémát, amelyek a kinnlevőségeinkkel, megkezdett munkáinkkal kapcsolatosak. Jobban kell takarékoskodnunk a költségekkel, de nem foghatjuk vissza külpiaci tevékenységünket sem. Az elmúlt év során bizonyságot szereztünk arról, hogy a fejlődő országok egy része fizetésképtelen, másik része pedig évről évre közelíti műszaki színvonalunkat. Versenyképességünk megőrzése érdekében ezért tovább kell növelnünk műszaki színvonalunkat, terveink „kiállítását”. Kereskedelmi téren új értékesítési és finanszírozási formákat kell alkalmaznunk - iyen például a hitelnyújtás -, és tovább kell folytatnunk azt a hazai tevékenységet, amelynek célja, hogy a műszaki tervezés exportja legalább az áruexporthoz hasonló ösztönzésben részesüljön, nem egyenlő, hanem egyenértékű módon. 1987-re lényegesen alacsonyabb exporttervet tűzünk magunk elé, mint a korábbi években, de ennek teljesítése is nagy erőfeszítést kíván. Néhány nagy értékű megbízás döntés előtt áll. Minden leleményességünket és újító kedvünket latba vetve próbáljuk ezeket a megbízásokat megszerezni. Bízom abban, hogy 1987-ben nem romlik az Uvaterv helyzete, így a vállalat dolgozóié sem. Ehhez mindannyiunknak boldog, eredményes évet és sok munkát kívánok. Aggodalommal, de optimizmussal... Murár József, a szakszervezeti bizottság titkára: — Realitásainkból kiinduló aggodalommal, ugyanakkor reményeinkből táplálkozó, tétova derűlátással tekintek az új év elébe. Aggódom a jövőnkért, de reménykedem abban, hogy végül is a következő esztendőt — és esztendőket — is sikeresen vészeli át az Uvaterv. Megalapozatlannak látszó optimizmusomat, sajnos, eléggé gyengíti az a tény, hogy a már szinte megszokottá vált, sivár munkaellátottsági helyzetünk - ami az aláírt és az aláírásra kiküldött szerződésállományt illeti - most, az új esztendő küszöbén rosszabbnak mutatkozik, mint a korábbi években bármikor.Ugyanakkor lényegesen nagyobb azoknak a tárgyalás alatt álló munkáknak a mennyisége, amelyek nagy valószínűséggel szerződéskötésekkel végződhetnek. E kétségtelenül kedvezőtlen tény ellenére mégis azt remélem, hogy a folyamatban levő tárgyalások kedvező alakulása nyomán, egy-két hónapon belül, megfelelőbb munkaellátottsági alapra helyezhetjük a jövő évi gazdasági céljainkat. Csak ez lehet a biztosítéka annak is, hogy vállalatunknál az utóbbi években egyre fokozódó létszámcsökkenési tendencia - a szükséges szellemi kapacitás megőrzése érdekében - érezhetően mérséklődjék. Az Uvaterv helyzetét nehezítik az egyre erőteljesebben jelentkező likviditási gondok is. Ennek enyhítése érdekében rendkívüli erőfeszítéseket kell tennünk a kinnlevőségek lehetséges mértékű behajtására, mert a vállalat stabilitása elsősorban ezen múlik. E körülmények között még fokozottabban szükség van a szakszervezet termelést segítő és érdekvédelmi munkájára, amely mindinkább érdekegyeztető tevékenységet jelent, hiszen érdekvédelmi munkánkat csak a gazdasági feltételek javításával alapozhatjuk meg. Különösen vonatkozik ez az új vállalatirányítási formában ránk váró feladatokra. Ehhez kérem a választott szakszervezeti tisztségviselők lelkiismeretes, odaadó munkáját, dolgozóinktól pedig a realitások számbavételén alapuló megértést. Mindezek eléréséhez kívánok mindannyiunk számára sok sikert, erőt és egészséget. Perspektívát, szakmai előrehaladást Kovács Ákos, a KISZ-bizottság titkára: - Fiataljaink átlagéletkora közel harminc év, zömében házasok vagyunk, gyerekeket nevelünk, gyűjtünk a lakásra, bútorra. Anyagi helyzetünk szűkös, érthető, hogy sokan a második gazdaságban is vállalnak munkát, és innen egészítik ki jövedelmüket. Sokan kiléptek a vállalattól, megfogyatkozott a KISZ- aktivisták sora is. Ez a helyzet, sajnos, rányomja bélyegét mozgalmi munkánkra is. Féltjük a vállalatot, féltjük jövőnket, sürgetően igényeljük a korszerűsítést a tervezési módszerekben, a vállalat szervezetében, a piacok felkutatásában és sok másban. Örülünk annak, hogy az Uvaterv új vállalatvezetési formára tért át. A tanácsnak több, velünk együttgondolkodó,érző tagja van. A vt munkájától sokat remélünk, és bizakodva tekintünk új igazgatónk tevékenysége elé. A vállalat talpon maradásában, megújulásában talán a legérdekeltebbek a fiatalok. Pályánk kezdetén vagyunk, bízunk abban, hogy sok szép tervezési feladat áll még előttünk. Készek vagyunk keményen dolgozni gazdasági helyzetünk javításáért, a műszaki színvonal folyamatos emeléséért. Szeretnénk, ha a fiatalok biztonságban éreznék magukat. Lássanak perspektívát maguk előtt, lehetőséget szakmai fejlődésükre, előrehaladásukra. Az ifjúsági mozgalom ezért támogatja a megújulás érdekében tett és a jövőre tervezett intézkedéseket. Mozgósítjuk tagjainkat a kitűzött célok eredményes megvalósítására. Újév közeledtével minden kedves munkatársunknak békés, boldog új esztendőt kívánunk, vállalatunknak pedig azt, hogy őrizze meg szakmai tekintélyét és elismertségét.