Udvarhely, 2015. február (2. évfolyam, 221-240. szám)

2015-02-02 / 221. szám

Napirenden. MINDENNAPI A titkok kamrája H­abár egy húzós szabadság után vagyok, azért a napi események követése újságban, interneten nem maradt el, mert soha nem szerettem nagyon kiesni a „körforgásból”. Egyrészt a munkámból adó­dóan, másrészt mert ilyen típus vagyok. Egyszerűen szeretem letapintani környezetem pulzusát. Köze­li ismerősök részéről elhangzott már, hogy notórius hírfogyasztó vagyok (milyen alapon ítéli más meg ezt rólam, nem tudom), ami viszont engem inkább zavar, sokszor „rádöbbenek”, a régión túllépve, a magyaror­szági közélettel, az ott zajló politikával jobban tisztá­ban vagyok, mint az itthonival. Az első és legfonto­sabb oka talán mindennek, hogy környezetem és én is könnyebben befogadom, hamarabb megrágom a ma­gyar nyelvű szövegeket, könnyebben beszélünk erről abban az egy órában, amit néha szakítunk egymásra. Ez viszont természetesen nem jelenti azt, hogy ne szánnám rá magam az itthoni események követé­sére. Ugye, egyrészt, mint már említettem a munka is rávisz, de mostanság már azért is megnyitom az általam gyakrabban olvasott hazai hírportálokat, mert kíváncsi vagyok, ma ugyanbiza­kit tartóztattak le?! Mert, aki nem tartja a lépést, az bizony csak kap­kodja a fejét, olyan tempót vett fel néhány hónapja a DNA, ismertebb nevén az Országos Korrupcióellenes Ügyészség. Mikulás estéjén rajtaütő kommandósok, hálószobából kicibált politikus, több száz lefoglalt szá­mítógép - hogy csak néhányat említsünk a címekből. Bizonyára nem csak a kocsmában politizáló ismerőse­imnek tetszik a tempó, mert bevallom, én is örülnék annak, ha rendesen működne az igazságszolgáltatás, azért felmerült bennem, hogy a 24 órás fogva tartá­sokon, és 30 napos előzetes letartóztatási kérelmeken túl, hogy is áll a hazai bűnüldözés? Sokkal kevesebb olyan hír érkezik például, hogy a korrupció gyanújá­nak árnyékában meghúzódó közszereplő ennyi, meg ennyi évet kell bűne miatt leüljön a másik árnyékban. Ezúttal a börtönében. Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy a DNA szék­helyéről kisétáló politikusok eddig nem nagyon mentek szembe a szervvel. Persze megvoltak a kötelező körök, hogy én nem, én soha, és állok elébe, de heves odamon­­dogatásokról nem nagyon szólnak a hírek. Hogy ez is változzon, a hétvégéig kellett várni, amikor mindenki kedvenc szőkéjét, Elena Udreát is be nem hívták be­szélgetésre Microsoft-ügyben az ügyészek. A pártala­pító asszony ugyan fáradtnak tűnt, mikor hosszú órák után elengedték őt csevegő partnerei, Udrea hamar erőre kapott, és mindenkit jól kiosztott a Hotnewsnak adott interjújában. Hogy nem kicsiben látszik a volt miniszter asszony az abból is látszik, hogy nem kímél­te sem volt politikustársait, sem a DNA-t, sem a mun­káját segítő hírszerző szolgálat új igazgatóját, de nem védte az előzetesben csücsülő ex-férjet sem. Természe­tesen, ha már lúd, legyen kövér alapon a beszélgetésből a miniszterelnök sem maradt ki. Jöttek is a válaszreakciók, ezek tartalmától, illet­ve attól a ténytől tekintsünk most el, hogy a szivárog­­tatással talán kicsit megkésett Udrea asszony (vagy most már kisasszony), meglepő volt számomra, hogy mennyire összezártak az érintettek, mégpedig a SRI feddhetetlenségében. A témában természetesen az internet népe is meg­szólalt, akik egymás után gyártották a konspirációs elméleteket, hogy azért nem akar senki foglalkozni a minden eseményen jelenlevő kamerás, és/vagy fény­képezőgépes fickókkal, mert mindenkinek vannak fél­tett titkai, amik egyszer kiszivároghatnak. Márpedig ezeket a mindenható szervezeteket is emberek vezetik (jól szemlélteti ezt, hogy a SRI volt igazgatója lemon­dása után két nappal már bejelentkezett a PSD-be), az emberek pedig nem mindig tudnak titkot tarta­ni. Csak, ha az övék. A titkoknak pedig (méretüktől függően) általában súlyos áruk van. Főleg azoknak súlyos, akik foggal-körömmel kapaszkodnak tisztsé­gükbe, nekik mindent megér egy­­egy titok titokban tartása. Sajnos csak nekik. MI . Berkeczi Zsolt RÖPKÖDTEK AZ ÖTLETEK, JAVASLATOK, TANÁCSOK Megoldás a járdán való parkolás felszámolására A székelyudvarhelyi önkormányzat csü­törtöki, a város költ­ségvetését is tárgyaló ülésén a különfélék, vagyis a napirendi pontokon túli ötle­teknek, javaslatoknak helyet adó rész sem sikerült túl rövidre. A polgári Orbán Balázs hoza­kodott elő a témával: a Ci­vilek az Örökségért Mozgalom részéről Balázs Attila az ülés elején mindenkinek átadott egy kétlapos figyelmeztetést. Ebben a civilek a Tompa Lász­ló utca 11. szám alatti, romos állapotban levő házra hívták fel a testület figyelmét. Orbán Balázs Farkas Domokost kér­dezte, mit lehet tenni. A fő­építész röviden válaszolt: nem sokat, hisz minden engedélye megvan a tulajdonosnak, fel­újításról van szó, illetve egy emeletet, egy manzárdot is épí­tenek a házra. A tanácsosok azt nehezményezték, hogy a több mint kétszáz éves épület két éve fedetlenül áll, mintha vár­nák, hogy teljesen leromoljon, hogy majd le lehessen bonta­ni. Jakab Árpád Csaba és Gidó Csaba szövetségi tanácsosok azt tudatták, másfél éve kérték az urbanisztikai osztály közbe­lépést, ám azóta - mint látszik - nem sok történt. Megoldás­hoz vezető ötlet hiányában a testület végül továbblépett. A polgári Mike Levente ar­ról tett említést, hogy a szenny­víztelep körül, előtt nagyon sok a szemét, mindez pedig városképromboló. A főépítész válaszolt neki is: felszólították a telek tulajdonosát, hogy in­tézkedjen. Szezonális téma, és közel aktuális is a városban a hóeltakarítás. Több tanácsos azt közölte, a lakók a házuk előtti járdáról, vagy egyene­sen a területükről az útra dob­ják, hordják ki a havat, és ily módon pedig egy soha véget nem érő körforgás alakul ki: a hóeltakarító gépek kilökik a ha­vat az út szélére, onnan a lakók pedig visszatolják az útra. Gálfi Árpád tanácsos azt kérte, men­jenek lassabban a hóeltakarító gépek. Engedélyezett-e a járdán történő parkolás a Kossuth La­jos utcában? - kérdezte Mike Levente, és a költői kérdésre meg sem várta a választ, már kérdezett is tovább: Mit lehet tenni? László Szabolcs, a he­lyi rendőrség vezetője felelt: a polgármester kérte őket, dol­gozzanak ki egy megoldást erre a kényes és égető udvarhelyi témára. A jelen törvények adta le­hetőséget is sorolta a helyi rendőrség vezetője: felállhat az autós a járdára, ha nincs szabad parkolóhely, és ha meghagyja a törvény által előírt szabad köz­lekedési helyet a gyalogosok számára. ,A helyi tanács dönthet másképpen” - javasolta László Szabolcs, majd azzal folytatta, hogy tervezik egy olyan határo­zattervezet benyújtását a tes­tület elé, melyben az Udvarhe­lyen szabálytalankodó autósok büntetését rendeznék. Jelen pillanatban ugyanis például a külföldi rendszámú autók ellen nem igazán tudnak eljárni, hisz hiába küldik nekik haza a bün­tetést, nincs annak rendszere kidolgozva, hogy annak kifize­tésére kötelezni tudják az autó tulajdonosát. A kerékbilincse­lés viszont ezt a problémát is rendezné. A néppárti Biró Edit ide kapcsolódóan azt közölte, amíg a járdájukat nem takarítókat nem büntetik, addig ebben a témában sem lesz rend. ,Ahhoz, hogy a Caritas ru­hagyűjtő edényeibe be tudjuk rakni a ruhát, először ki kell húzni a gyereket” - világítottak rá az udvarhelyi valóságra. A szövetségi Berde Zol­tán azt kérte, szólítsák fel a Romtelecomot, hogy távolítsa el az utcai telefonfülkéket, hisz azokban már készülék sincs. Sinka Arnold régi panaszát emlegette fel újból: a városi zöldségpiac mellett a főútról a piac hátsó feléhez vezet egy út, ám annak elején behajtani tilos tábla van - ennek eltávolítását kérte. Gergely László arra szólí­totta fel az illetékeseket, hogy távolítsák el a Fások utcában a két vasúti sínt, mert azok az autós közlekedést nehezítik. Szemetes a Patkó és környé­ke, a Jézus-szobor előtti kerítés fölösleges, illetve a mellette ta­lálható gázház is - jelezte újból Pécsi-Kolumbán Imola. A polgári Gálfi Árpád arról számolt be, hogy az illegális építmények eltüntetése ügyé­ben sok előrelépés nem történ­hetett, mert nem akad vállalko­zó, aki bontana. ________• Máthé László Ferenc mathe.laszlo.ferenciaudvarhely.ma A gyalogosokat zavarják a járdán parkoló autók? Tanácshatározattal az útra parancsolhatják a járműveket FOTÓ: LŐRINCZ CSABA

Next