Udvarhely, 2015. szeptember (2. évfolyam, 366-385. szám)
2015-09-16 / 377. szám
2 Aktuális 2015. SZEPTEMBER 16. KÁRTÉRÍTÉS AZ ASZÁLY SÚJTOTTA TERÜLETEKRE Nem tudni mekkora lesz, és mikorra A hónap elején összesítették az aszálykárokat Hargita megyében, egyelőre azonban még senki nem tudja, pontosan mennyi kártérítésre számíthatnak a gazdák. Már, ha jogosnak ítélik kompenzációs kérésüket. Szeptember elején befejezték az aszálykárok felmérést, Hargita megyében, összesen közel 20 ezer hektárra igényeltek támogatást a gazdák - tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Ezeken a területeken több mint 30 százalékos terméskiesést állapítottak meg, a kárfelmérést végző szakemberek 1570 jegyzőkönyvet állítottak ki. Az igazgató tájékoztatása szerint a legtöbb kérés a Csíki-medencéből érkezett, a megyében egyébként 24 településről jelezték a gazdák, igényt tartanak a mezőgazdasági minisztérium által felajánlott kárpótlásra. A jegyzőkönyvek, és a helyszíni tapasztalatok alapján Udvarhely és Keresztúr környékét nem érintette annyira az aszály, mint a csíki vidéket, a legkevesebb bejelentés pedig a Gyergyói-medencéből érkezett. Arról egyelőre nem tudott konkrétumokkal szolgálni az igazgató, hogy a gazdák mikor és mennyi támogatást kaphatnak, azt viszont már most kijelentette, biztos abban, hogy nem fogják száz százalékban jóváhagyni a kártérítési igényeket. A támogatás mértékéről egyébként a szakember elmondta, kultúránként változni fog, hiszen egy kaszálón és termőföldön nem egyforma károk keletkeztek. A kárpótlás módja egyébként a hét eleji, a miniszterrel folytatott videó-konferencián is szóba került, az igazgató szerint a szakminisztérium uniós források elérésében is reménykedik. „Mindenképp kell még egy hónap, hogy ezt tisztán lássuk” - tette hozzá Török Jenő. A hét elején egyébként Dániel Constantin miniszter sajtótájékoztatón elmondta, a kukorica, napraforgó támogatása valószínűleg nem haladja meg a 400 lejt hektáronként, de a burgonya-, cukorrépa-, illetve zöldségkárokra nagyobb kártérítést adnak. Azok a gazdák, akik nem biztosították be növénykultúrájukat, idén nem számíthatnak hektáronként 200 lejes támogatásnál többre. Hargita megyében egyébként leginkább a Csík vidéki pityókaföldeket érte a legnagyobb kár, közel 2 ezer hektáron volt nagyobb 30 százalékosnál a terméskiesés. Az igazgató tájékoztatása szerint, 370 hektárnyi gabonaparcellát, 950 hektárnyi vetett takarmányt, valamint 10 400 hektárnyi kaszálót, illetve legelőt sújtott aszálykár. _________________• Berkeczi Zsolt berkeczi.zsolt@udvarhely.ma Az aszály leginkább a burgonyaföldeket sújtotta a megyében HAÁZ-SAROK A franciák is rácsodálkozhatnak Székelyföld épített örökségére Kulturális örökségünk megismerése és megőrzése terén szép számban lenne pótolnivalónk, s erre leginkább azon alkalmakkor döbbenünk rá, ha már eltűnt egy-egy díszes épülethomlokzat, vagy menthetetlenné vált valamely ingóság az elődök által ránk bízott örökségből. Pedig Székelyföld olyan kulturális hagyatékkal rendelkezik, melyet csodálattal szemlélne a szépérzékkel megáldott „idegen”, a világ bármely tájáról is érkezne hozzánk. Hiányosságaink közül joggal felemlegethető az elégtelen információközlés, s főleg ezen tartalmak idegen nyelven történő szórása jelent fehér foltot. Az évszázados múltra viszszamenőleg dokumentálható kultikus helyeinkről - bár apró lépésekkel ugyan, de - egyre több adat kerül felszínre. Ennek egyik lenyomataként említhető a székelyudvarhelyi régészek évtizedes munkáját summázó Templomok a föld alatt című kiállítás is. A székelyföldi templomok építészeti sajátosságairól, ezek erődítéséről Gyöngyössy János (négy kiadást megérő) Székely templomerődök címet viselő könyve kínál tanulságos olvasmányt. Szőkebb régióra vonatkoztatva, de részletekbe menő pontossággal Tüdős S. Kinga publikált kötetet, a Háromszéki templomvárak történetét osztva meg az olvasóval. A művészettörténeti és régészeti vonatkozású résztémákat feldolgozó tanulmányok egyre sokasodnak, de újabb összegző szintézisre egyelőre nincs vállalkozó szakember. A közölt információk értékét hatványozottan növelné, ha minél nagyobb közönség számára sikerülne tudatosítani az évszázados értékeket. Hiányosságaink tudatában még inkább felértékelődik egy-egy úttörő munka, amely a külső szemlélő nézőpontjából objektív látásmódot érvényesítve jó hírünket viszi a világban. A Brüsszelben született, Svájcban letelepedett Hubert Rossel jó hírünket viszi a nyugati világban, vagy legalább a francia nyelven olvasók körében. Érzelmi vagy rokonsági kötődések nélkül ugyan, de első látogatása után a hely szerelmeseként kezdett bele negyed évszázadig tartó adatgyűjtésbe, majd négy évig tartó rendszerező és szerkesztő munkába, míg végül Les églises fortifiées du pays Sicules, azaz Székelyföld erődített templomai címmel - tekintélyes kötetet tett le az asztalra. A francia nyelven megjelent tudománynépszerűsítő munka első részében az olvasó magyarázatot, történelmi, földrajzi visszatekintést talál a székelyekről. Különös jelentőséget szentel ennek Hubert Rossel, hiszen tapasztalata szerint a székelység története ismeretlen a potenciális olvasóközönsége számára. A második részben színes fotók és alaprajzok segítségével mutatja be a székelyföldi erődített templomokat. Összességében 80 templom építészeti jellegzetessége és története tárul fel: harminchét Hargita, harminchat Kovászna, illetve három-három Maros és Kolozs, egy pedig Brassó megyéből. Felekezeti megoszlás szempontjából ezek közül harmincnégy a református, huszonnyolc a római katolikus és tizennyolc az unitárius gyülekezetek hitgyakorlatának szolgálnak helyszínként. A bemutatott objektumok alapvetően falusi templomok, tekintettel a székelyek társadalmi és történelmi fejlődésére, a lakosság határőrző szerepére. Székelyföld városaiban a védelmi rendszert a szerző egészen más logika szerinti szervezkedéssel azonosítja, mely elv következtében a marosvásárhelyi és a kézdivásárhelyi vártemplomok nem kapnak helyet könyvében. Ellenben a Székelyudvarhely bejáratánál álló Jézus-kápolna esetében - a sajátosságaira való tekintettel - Hubert Rossel árnyaltabb bemutatást végez. Ennek részletes kifejtését személyesen is megteszi az érdeklődők számára szeptember 16-án, szerdán délután 6 órától, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában megrendezésre kerülő könyvbemutatón. Csak bátorítani tudjuk a közönséget a résztvételre, hiszen a szerző vetített képes előadását szinkrontolmács segítségével mindenki számára érthetővé tesszük. • www.hrmuzeum.ro