Udvarhelyi Híradó, 1996. január-március (7. évfolyam, 1-25. szám)
1996-02-27 / 16. szám
1996. február 27., kedd magazin A ’’Mindent vagy semmit!” háziasszonyáról Márta ’’harsány és bátor Ki ne ismerné a mindig bájos Mártát, a kábeltévék jóvoltából nálunk is követhető "Mindent vagy semmit!" műveltségi vetélkedő "háziasszonyát," aki a népszóvl műsorban Vágó István műsorvezető segítőtársa. A képernyőről ismerjük, viszont nagyon keveset tudunk magánéletéről. Nemrég Jim Jakobs Warren: Crease című musicaljében SANDY szerepét énekelte és táncolta, fiatalos lendülettel. Az egyik sikeres előadás után, újságírók kérdéseire válaszolva, Brunner Márta magánéletéről így nyilatkozott: — Egy évig voltam a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója, de tanulmányaimat éppen a televíziós szereplésem miatt kellett megszakítanom, ugyanis a főiskola hallgatói nem vállalhatnak nyilvános fellépéseket. Ezt követően a Madách Színházhoz kerültem, ahol kisebb szerepekben léptem a közönség elé. A nyáron felvettek Gór Nagy Mária Színitanodájába, ahol rögtön másodévre írtak be. Itt kaptam meg a CREASE-ből Sandy szerepét, amelyet Xantus Barbarával játszunk, kettős szereposztásban. Régi álmom, szerelmem az éneklés. Általános iskolás koromban az Állami Operaház gyermekkórusában énekeltem, majd érettségi után barátnőmmel létrehoztunk egy duót. Néhányszor felléptünk, és két dallal szerepeltünk a Dolly Roll válogatás albumában. Remény van rá, hogy hamarosan megjelenik az önálló "Márta" lemez. — Miként lettél a "Mindent vagy semmit!" vetélkedő állandó szereplője? — Éppen bent jártam a tévéstúdióban, amikor hallottam, hogy az egyik teremben valamilyen válogatás folyik. Nem tudtam, hogy milyen műsorhoz válogatnak személyeket, de gondoltam, hátha adódik valami énekes szerep. Velem együtt húsz manöken próbált szerencsét. Én akkor láttam először Vágó Istvánt, aki elmondta a feladatot, amely szerint egy televíziót kellett eladnunk, de, hogy milyen módon, azt nekünk kellett kitalálnunk. Még csak nem is sejtettem, hogy minden, ami itt történik, megváltoztatja az életem. Lámpaláz és gátlás nélkül kezdtem a szituációs játék megoldásához. Nagyon laza és felszabadult voltam. Rácsaptam a tévékészülék tetejére és nagyjából a következőket mondottam: Hölgyeim és uraim, íme, itt van egy csodálatos készülék! A kövér emberek fellélegezhetnek, távirányítás az ágyból! Nagymamák figyelem! Horgolt térítőt tehetnek a tetejére... stb. Szóval ömlött belőlem a szó. Harsány voltam és bátor. Aztán a produkciómat néma csend fogadta. Te jó Isten nem sikerült — gondoltam. Aztán mégis... — Milyen együtt dolgozni Vágó Istvánnal? — Nagyon jó és könnyű. Sokat segít nekem, közösen beszéljük meg a kínálandó termék hangsúlyozandó tulajdonságait. Nem mindig sikerül a játékost vásárlásra bírni, de ez nem kellemetlen számomra. Végülis nem engem utasítanak vissza, még csak nem is az árucikket, hanem a verseny állása dönti el, hogy tud-e, mer-e vásárolni a játékos vagy sem. Igyekszem minél több információt megszerezni a lehetséges vevőről, s ha sikerül egy kellemes beszélgetést folytatnom vele, vagy ha a közönséget sikerül megnevettetnem, én már boldog vagyok. — Kedvenc színed, zenéd, évszakod? — A zöldségféléket, a narancslevet és a rockzenét szeretem. A kék színt kedvelem és az évszakok közül a napsugaras nyarat. (A ’MOSON MEGYE” nyomán összeállította: F.D.D.) 99 Interjú egy bátor nővel Aki kétszer látta a halált Teleki Valéria nem ijed meg a saját árnyékától, pedig valamikor még sötét szobába sem mert egyedül belépni. — Honnan van annyi bátorsága egy 25 éves nőnek, hogy egy repülőről, 1 -2 ezer méter magasságból — mégha ejtőernyővel is — kiugorjon? — Különös történet az enyém, hiszen egy évtizeddel ezelőtt csak félénk kamaszlány voltam. Azóta ejtőernyős katona lettem és már közel 300 "kiugrás" áll a hátam mögött. — Hogyan lett katona(nő) és ráadásul ejtőernyős? — Nyolc évvel ezelőtt súlyos betegségen estem át, vérrög keletkezett a tüdőmön. Miközben az orvosok menteni próbáltak, én úgy éreztem, hogy kilebegek az előszobába és hallgatom szüleim aggódó beszélgetését. Miután meggyógyultam, elmeséltem ezt, és szüleim szinte megrettenve vették tudomásul, hogy miközben a testem szinte élettelenül feküdt a műtőben, közben a "lelkem" "kihallgatta" őket... Nos, úgy is mondhatnám, hogy a felépülésemtől kezdve megszűnt mindenféle félelmem, még a halálfélelmem is. Elhatároztam, hogy valami szokatlan és merész "mesterséget" választok. Szülővárosomban, Kézdivásárhelyen erre nem volt lehetőségem, de Buzánban, majd Kolozsváron elértem célomat. — Milyen érzés, mondjuk 1000 métert zuhanni? — A zuhanás drámai pillanataiban —— a feltételezések ellenére — semmilyen félelemérzés sem vesz erőt rajtam, egyáltalán nem rossz érzés az — esetleg — halálba tartó, gyors esés. Egyszer — amikor az ejtőernyőm néhány másodperc töredékkel később nyílt ki, magam előtt láttam saját összezúzott testemet, amint egy fekete nylonzsákba burkolják. Ettől a "látomástól" mégsem rémültem meg... Azt hiszem nyugodtan elmondhatom, hogy aki egyszer "látta" a halált, azt már nemigen lehet megijeszteni, és én már kétszer is láttam... Persze, igyekszem megtalálni a magyarázatát ennek a "bátorságnak", vagy ahogy egyesek nevezik, vakmerőségnek. Pszichológusoktól tudom, hogy a hirtelen esés a belső fülben erős ingereknek teszi ki az egyensúlyi szervet, ezért az ember úgy érzi, hogy lebeg vagy siklik a légben. Az agy ilyenkor, az akarattól függetlenül "riadóhelyzetbe" kerül, önnarkózist idéz elő, és egyes sejtek olyan, a morfiumhoz hasonló anyagot termelnek, amely gátolja a félelem és a fájdalomérzés kialakulását. — Akkor ön soha, semmitől sem fél? — így igaz, nem félek, de ennek ellenére azt hiszem nem vagyok sem vakmerő, sem öngyilkosjelölt... K. L. Lajos Nyugdíj helyett csíkos ruha Évek óta várta a sepsiszentgyörgyi, jelenleg 63 esztendős Bardócz József nyugdíjba vonulásának napját, de a nyugalmat mindössze öt évig élvezte, ugyanis 1995. július 19-én gyilkossági kísérlet vádjával letartóztatták, majd három év börtönbüntetésre ítélték. Nem mindennapi tragédiájának történetét így meséli el: — Feleségemmel és gyerekeimmel hosszú ideig Sepsiszentgyörgyön éltünk. Eszünk ágában sem volt távozni a városból. 1987-ben azonban a feleségem egy házat és egy telket örökölt Zágonban. Nyugdíjazásom után úgy döntöttünk, hogy a városi lakásunkat a fiúnkra hagyjuk, mi pedig leköltözünk Zágonba. Örök életemben szerettem a munkát, és úgy gondoltam, hogy kertészkedéssel, ház körüli munkával érdekesebbé, hasznosabbá teszem a nyugdíjas éveket. A kezdet kitűnő volt, míg 1994-ben, egyik nap szomszédom, Márk József kitámadott. Azt állította, hogy bántalmaztam a fiát. Az állítás nem fedte a valóságot, sőt, aznap, amikor a fia tökrészeg volt, hazatámogattam a járni sem bíró fiatalembert, azonban otthon a fiú azt állította, hogy hozzáütöttem, s az apja neki adott igazat, anélkül, hogy velem szóba állt volna. Pillanatok alatt elmérgesedett a helyzet, az öreg másnap reggel átjött hozzánk és azzal fenyegetett meg, hogy vagy azonnal elhagyom feleségemmel a falut, vagy pedig holtan fognak innen elszállítani. E naptól kezdve 1995. július 19-ig minden kapcsolat megszakadt közöttünk. Ekkor valami semmiségen összevesztem az asszonnyal. A zajra bejött hozzánk az éppen arra járó rendőr és lecsendesített bennünket. Nagyon bántott a veszekedés... Átjött a szomszéd is, megfenyegetett, kövekkel dobált meg a saját udvaromon. Megpróbáltam csitítani, azonban ezzel csak olajat öntöttem a tűzre. Én is egyre idegesebb lettem, a támadó elől a szín felé húzódtam, s amikor a fal közelébe értem, előkaptam az ott tartott kést, s mielőtt bárki is közbeléphetett volna, egymás után kétszer megszúrtam Márkot. Az első szúrás a gyomrát, a második a karját sebesítette meg. A támadóm megijedt, majd véres karral távozott a házból. Alig fél óra múlva kiszállt a rendőrség, és letartóztattak. Sepsiszentgyörgyre vittek, ahol 35 napig tartottak vizsgálati fogságban, majd augusztus 25-én átszállítottak a Csíkszeredai börtönbe. Szeptember 25- én került sor a sepsiszentgyörgyi törvényszéken a tárgyalásra, gyilkossági kísérlet vádjával állítottak a bíróság elé. Három évi börtönbüntetésre ítéltek. Nem fellebbeztem, annak ellenére, hogy eszem ágában sem volt megölni azt az embert. Tettemet önvédelemből követtem el. A börtönben nehezen telnek a napok. Annak ellenére, hogy jó szakmám van (autószerelő voltam), a korom miatt nem visznek munkára.A börtönben meglátogatott feleségem is, utólag nagyon bánja, hogy a nehéz pillanatokban nem állt mellém. Valahogy csak eltelik ez a három év. De, hogy azután mi lesz... hí Kovács László MíHAbc Ti ukos: Szívesen megszökne a hétköznapi gondok elől, az is átcikázik az agyán, hogy kivegye a pihenőszabadságát, de végül mégiscsak marad az örvényben. Gyors elhatározását egy fontos ügyben határozott lépés követi. Bika: Ünnepségre, valamilyen hivatalos rendezvényre hívják, ahol összefut egy nagyon vonzó személlyel. Nem bír ellenállni a kísértésnek, hogy belekóstoljon a kalandba, és most ezt meg is teheti anélkül, hogy megégetné magát... ! Ikrek: Nem szívesen hallgatja mások tanácsait, pedig a legtöbbször saját döntéseinek káros következményei terelik a nemkívánt irányba életét. Ezen a héten legyen megfontoltabb — a családjában valaki megpróbálja lebeszélni arról, hogy elkövessen egy újabb butaságot. Rák: Ön türelmesen viseli élettársának dühkitöréseit, amit sokszor éppen ezzel a halkszavúsággal szabadít magára. Lehet, valami nyomja a lelkiismeretét. Szabaduljon a nehéz tehertől — beszélje ki magából a szomorúságot. Oroszlán: Újabban nem szívesen tölti szabadidejét az "édes otthon" falai között. Nagy kedve volna mulatságokra járni, barátokkal tereferélni, ehhez azonban meg kell győznie élettársát, hogy kövesse Önt tűzön-vízen. Szűz: Érdekes vitára provokálják, és igencsak fel kell kötnie a gatyáját, hogy észszerű érvekkel legyőzze vitapartnereit. Ebben az időszakban igencsak kimerült és kedvetlen — jót tenne Önnek egy néhány napos, igazi kikapcsolódás. In Mérleg: Jóllehet tengernyi !"— a munkája, mégis szakít időt arra, hogy partnerével és barátaival kiruccanjon valahová. A családban fontos döntések várnak Önre a hét végén, ezért — ha teheti — egy percet se hiányozzon otthonról. Skorpió: Ezen a héten szerencse érheti, nagyobb nyeremény vagy valaki olyannal találkozik, aki ráébreszti Önt, hogy új vállalkozásba kell kezdenie. A siker nem fog váratni magára. Gondtalan időszak következik. Nyilas: Ön újabb tárgyakkal szeretné gyarapítani otthoni készletét, és ezen a héten minden lehetőség adott ahhoz, hogy amit keres, azt meg is találja. Munkahelyén szívesen űz gúnyt a kollégáitól, de rosszul teszi, mert konfliktust robbanthat ki. Bak: Találékonyságának 10 és gyakorlati érzékének köszönhetően, ezen a héten akár csodákra is képes. A jövő hét elején egy Kos áll az útjába és képtelen lesz megszabadulni tőle. A legszívesebben megfutamodna, de ezt nem teheti, mert a presztízse... Azt Vízöntő: Mulatságra hívaWják és Ön lesz a lelke ennek a vigadásnak. Jó humorérzékkel valósággal beragyogja a környezetét. Ezen a héten kellemetlenségektől nem kell tarania, persze Önön is múlik, hogy mibe "tenyerel" bele. Halak: Minden azon múlik, f hogy igyekezzen derűs oldaláról figyelni az eseményeket. Ha ki akar maradni egy konfliktustól, a legjobb amit tehet: hallgatni. "Ne szólj szám, nem fáj fejem!"— ez legyen az Ön jelszava. UUI d bi Sl HOROSZKÓP Február 27. és március 4. között 11 A Nyilatkozik a bajnok — Kérlek, mondj egy pár szót magadról — kértem Fekete Barnát. — 1968. október 16-án születtem Székelyudvarhelyen. Mindig szerettem a küzdősportokat és az volt az álmom, hogy ilyen sportot űzhessek. Az álmom valóra vált. Karatéval kezdtem, aztán áttértem a thai-boxra és a kung-fu-ra. Az edzőm, a magyarországi Szitu Róbert háromszoros kung-fu világbajnok és egyszeres thai-box világbajnok. — Hol kezdted a keleti harcművészet elsajátítását? — Székelyudvarhelyen. Első mesterem Kovács Zsiga shotokán edző volt. Nála egy évet tanultam. Ezt követően Mika Dezső lett a mesterem. Székelyudvarhelyen hat évig tanultam ezt a harcmódot. '92-ben kerültem ki Magyarországra, azóta ott folytatom a thai-boxot. Ott nagyobbak a lehetőségeim. Ez egy átmeneti időszak életemben. Hogy mit hoz a jövő, még nem tudom. — Milyen mérkőzéseid lesznek az elkövetkezőkben? — Március 9-én lesz egy meccsem egy olasz thai-box bajnokkal, ezt követően április 5- én lesz még egy komolyabb mérkőzésem, majd Kínába megyünk egy versenyre. — Igaz, hogy szerepelsz a magyar válogatottban? — Hivatalosan nem szerepelek, de közöttük vagyok. — Láthat-e az udvarhelyi közönség hamarosan Full Contact versenyen? — Remélem, hogy igen, de ez attól függ, hogyan alakul a magyarországi versenynaptáram. Nagyon szeretnék fellépni újra az udvarhelyi közönség előtt, remélem sikerülni fog... hí Fekete B. Zoltán