Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)
1999-01-07 / 1. szám
1999. január 7., csütörtök közélet Csak semmi pánik: nem tört ki a vulkán Szentegyházán ■ Az óév utolsó napjaiban kezdett terjedni a szóbeszéd: kitört a vulkán Szentegyháza határában. - Olyan, mint egy igazi vulkán! - lehetett hallani úton-útfélen ■ Volt, aki esküdött, hogy ott valódi lávát lövell ki magából a föld, mások isteni üzenetként értelmezték a jelenséget, a kételkedők pedig csak legyintettek: nem történhet ilyen világraszóló esemény a hargitai fenyves erdő aljában. Január negyedikén Szabó Lászlóval, a helyi Aves Alapítvány mindenesével meglátogattuk a kérdéses helyet. A szelterszi eltérőnél már a főútról is látni lehetett a távolban „füstölgő" kúpot. Aztán a terepjáróval a régi menedékház felé vezető úton bukdácsolva egy igazi természeti csoda előtt találtuk magunkat. A hómező közepén kb. 6-8 méter magas, süvegalakzatot láttunk, amelyből enyhe sistergést hallatva ölvastagságú sáros vízsugár tört az ég felé. Közelebb merészkedve megállapíthattuk, hogy a „vulkán" mesterségesen keletkezett, hiszen a kráter mélyére tekintve a savas permet függönye mögött egy öntöttvas csapot láttunk, amely azonban képtelennek bizonyult arra, hogy útját állja a feltörő langyos ásványvíznek. A vulkanikusnak tetsző kúp kialakulását minden bizonnyal a metsző fagy tette lehetővé, hiszen enyhe időjárás mellett a felszínre került sáros hordalék alighanem szétfolyt volna a környéken. 1979-ben a jelenlegi Geolex (geológiai kutatómunkával foglalkozó intézmény volt IPEG) a vasüzemnek vasércet keresve fúrásokat végzett Szentegyháza környékén, azonban nem vasércet talált, hanem vizet, ami erőteljesen igyekezett a felszínre - nyilatkozta Rusz Sándor szentegyházi polgármester arra a kérdésünkre, hogy valójában mi tört fel a kisváros határában. Akkor egy csőrendszerrel elfojtották a feltörő áradatot. Az elmúlt év elején sikerült a Geolex vezetőségét meggyőzni arról, hogy ugyanazon a helyen, ahol '79- ben feltört a víz, fúrásokat végezzenek, és '98 tavaszán a kutatási központ saját pénzen elkezdte a munkálatokat. Ugyanez év októberében 520 méter mélyen megtalálták a vizet. A folyadék körülbelül 33-34 Celsius-fokos lehet, a hatalmas nyomással feltörő széndioxid tartalmú gáz ásványvizet lövell a felszínre, egyfajta kúpot képezve az általa kihordott földdel. - A Geolex szerint a fúrások után feltört vizet és gázt fél évig hagyni kell, hogy a felszínre jusson - állítja a polgármester. - A féléves megfigyelés után kiderül, hogy ez harminc évig még folyni fog, vagy két év után megáll. A Geolex költségeire visszatérve a polgármester elmondta, hogy a szentegyházi Városi Tanácsnak nem lett volna körülbelül egymilliárd leje ahhoz, hogy elértelmében - ha vizet találnak - a Ceolex is részesül a későbbi nyereségből. Arra a kérdésünkre, hogy milyen területen végezték a fúrásokat, Rusz Sándor elmondta: telekkönyvileg lövétei, de Szentegyháza hatáskörébe tartozó területen történtek a munkálatok. Azonban lövéte és Szentegyháza a terület tulajdonviszonyának tisztázása céljából pereskedik egymással. Ahhoz, hogy komoly befektetés, esetleges fürdőbázis legyen ezen a területen, a szentegyházi városvezetés Lövétének engedi át a területet. - Mindezt azért -mondta a polgármester -, hogy ne húzódjon a befektetések elindítása. A régiónak akkor lenne érdekes, ha a szentegyházi tanács és Lövéte is nyerne belőle - fogalmazott a városatya. A Geolex kutatási központ igazgatója, Demeter János elmondta, hogy a fúrás technikailag befejezett, azonban egy évig feegfigyelés alatt tartják, és mintákat vesznek a vízből. Ezután dönthetnek arról, hogy milyen célokra hasznosítják a területet. A fúrások nem idézhetnek elő földrengést vagy netán kitörést - nyugtatott meg Demeter János -, mivel a vulkán kb. 100 ezer éve kihunyt, és a fúrás nem hatol le olyan mélyre (30-40 km), hogy elérje a magmakamrát. Legfeljebb 500-600 méter mélyig fúrtunk le... Túl azonban a látvány nyújtotta élményen, a szemlélő nem állhatja meg néhány észrevétel nélkül. Meglehet, hogy a geológusoknak egy kerek esztendőre van szükségük ahhoz, hogy a terület sorsáról döntsenek, de akkor is érthetetlen, hogy miért nem gondoskodnak a feltörő iszapos folyadék elvezetéséről. Amíg kifundálják az ésszerű hasznosítást, addig teljesen degradálódhat a talaj. Nemhogy üdülőhely létesítésére, de még kaszálónak sem lesz majd jó a terület, hiszen a szétfolyó kénes hordalék teljesen meddővé, iszapos, lápos sártengerré teheti a földet. Pintér D. István és Fülöp Lóránt IHÍVADÓ 3 Nehéz év volt, de azért vannak eredmények . 1990 óta még sosem volt ilyen kevés pénze reálértékben a városnak, az önkormányzatnak, mint idén, ezért szegénynek tekintem az 1998-as eszendőt - nyilatkozta Szász Jenő polgármester arra a kérdésre, hogyan vélekedik az elmúlt évről. - Makrogazdasági szempontból az ország egyre jobban közeledik a csőd felé, habár vannak olyan területek, amelyeknél pozitív a mérleg. Véleményem szerint makrogazdasági szinten a veszteséges vállalatokat fel kell számolni, még akkor is, ha ez pillanatnyilag szociális feszültségekkel jár - nyilatkozta Szász Jenő. - Erre jó példa a Hargita megyei Bányavállalat is. Ha Balánbányán útépítésre, infrastrukturális fejlesztésre, vagy éppen egy fafeldolgozó üzem beindítására szánnák a bányára költendő pénzeket, akkor ezekből az összegekből tejesen új ágazatokat lehetne felfuttatni, amelyekben a lakosságot is alkalmazhatnák. Az önkormányzatiságban, az ebben rejlő lehetőségek kiaknázásában látom a kiutat. Sajnos, a nagypolitikai események sem biztatóak. A harcok ellenére sincs egyelőre eredmény sem a magyar egyetem, sem a privatizáció terén. A magyar-német egyetem létrehozására vonatkozó kormányhatározatot a bíróság törvénytelennek minősítette, ez gyakorlatilag az anarchia jele. Ha a kormányhatározat törvénytelen, akkor azt jelenti, hogy a kormány nem végzi jól a munkáját, ha viszont törvényes, de a bíróság törvénytelennek minősíti, ez szintén az anarchia jele. Habár makropolitikai szempontból a romániai magyar közösség dolgai nem úgy alakulnak, ahogy azt elvárnánk, szerintem helyi szinten tudtunk eredményeket felmutatni: beindult a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, a Tomcsa Sándor Színház, az Udvarhely Táncműhely néptánccsoport. Az elsőként említett egy magyar nyelven működő alapítványi magánfőiskola, ahol nappali és esti tagozat is van. A tatabányai főiskola elvégzése után akár egy állami tulajdonban lévő bankban is lehet dolgozni, hiszen most már elismerik a külföldön szerzett diplomákat. Az utóbbi kettő magyar önkormányzati intézmény. Az önkormányzat határozottan képvisel egyféle morális erőt, ezt próbálja sugározni a lakosságra. A csereháti ügyben sem negatív, sem pozitív elmozdulás nem történt. Zajlanak a perek, de jelenleg is azok a személyek tartózkodnak az épületben, akik '96 tavaszán is ott voltak; gyakorlatilag a helyzet semmivel sem rosszabb, mint amikor a mostani önkormányzat átvette a stafétát. A harcot nem adjuk fel, ebben az ügyben az utolsó lehetőségekig fogunk küzdeni. Az 1999-es esztendőtől a központi irányítás lebontásának felgyorsulását várom, és azt, hogy a helyi szerveknek, intézményeknek nagyobb súlya legyen, problémáikban ők dönthessenek, és saját bevételi lehetőségeik is legyenek. Az új helyi költségvetési törvénytől azt várom, hogy tovább szélesedjen, ne csak a fizetések utáni adók negyven százaléka maradjon a településen, hanem a profitadó és az általános forgalmi adó után is maradjon jó nagy hányad a településeken. Bízom abban, hogy az idei szegény esztendő után a következő év gazdagabb lesz; a már létrehozott, és az ezután létrehozandó intézményeket, az infrastrukturális beruházásokat is jobban tudjuk támogatni. A nehéz körülmények ellenére idén is történtek előrelépések a város életében: a központban sok épületet rendbetettünk, nagyot javult a közvilágítás helyzete is, a város nem szemetesebb, nem gödrösebbek az utak, mint azelőtt, a Basescu-alapból elköltöttünk 710 millió lejt, átadtuk az 1918. december 1. utcát, befejeztük a csatornázást az Orbán Balázs utcában, elkészítettük a Horea utca alapjait, elfogadtuk a Székely támadt vár rehabilitációs tanulmányát. Megemlíteném a PHARESesam és a Clean nemzetközi programok sikereit, éppen ezért próbálunk minél több nemzetközi programban részt venni, minél több külső támogatásra szert tenni. Bízom abban, hogy a dán támogatással jövőben létrehozhatjuk azt a szeméttelepet, ami városunknak ezidáig hiányzott. Megkapjuk azt a német támogatást is, amit a kataszteri és a telekkönyvi rendszerre tudunk költeni. Remélem, hogy olyan külső forrásokra teszünk szert, amelyek alapján pénzügyileg is előremozdíthatjuk az önkormányzat által megfogalmazott terveket. Hiszem azt, hogy létezik szebb jövő Udvarhelyen, szintúgy az ország kérdései megoldódnak, akár radikális úton is. Sokáig nem fog működni az, hogy Bukarestbe küldjük a pénzeket, de azokból szinte semmi nem jön vissza a városba, meg hogy Erdély kevesebb pénzt kap, mint a főváros. Ha több pénzt kapunk a központi költségvetésből, akkor városunkban is felmutathatunk valós eredményeket. Ehhez természetesen a lakosság hozzájárulására is szükség van - összegezte év eleji számadását városunk polgármestere. Jakab Árpád