Udvarhelyi Híradó, 2015. április (26. évfolyam, 63-82. szám)
2015-04-16 / 72. szám
A polgáriak besegítenek az ügyintézésben Az MPP szerint leépül Udvarhely Azt nehezményezi a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete, hogy a helybéliek számára nehézkes az ügyintézés a helyi polgármesteri hivatalnál, illetve hosszas az urbanisztikai bizonylatok és építkezési engedélyek kibocsátási ideje, valamint kifogásolják, hogy az Általános Városrendezési Terv (PVG) még mindig nem készült el. Mint mondják, mindezért a városvezetőség a felelős. KOVÁCS ESZTER Csoda történt!" - jelentette ki Mike Levente, az MPP helyi szervezetének alelnöke, önkormányzati képviselő a tegnapi sajtótájékoztatón, arra utalva, hogy többszöri kérés és felszólítás után a polgármesteri hivatal illetékesei az önkormányzati testület rendelkezésére bocsátották az engedélyeztetés alatt álló PUG-ot. Az Általános Városrendezési Terv elkészítéséből azonban - mely már több mint négy éve zajlik - egy évekkel ezelőtti fórumot leszámítva teljesen kizárták az önkormányzatot, tette hozzá Mike. Lenne mit javítani a PUG-on „Aktívan kívántunk volna részt venni a munkában, hogy elmondjuk ötleteinket és kifogásainkat, illetve válaszokat kapjunk a tervezőtől" - magyarázta. Egyebek mellett a polgáriak arra kíváncsiak, hogy miért növelik meg aránytalanul a város belterületét, hová és mikor terveznek utakat, terelőutat építeni. „A probléma most az, hogy utólag nehéz lesz módosítani a már elkészült terven, újracsinálni meg ki tudja, ismét menynyi időbe telne" - jegyezte meg Mike. Egyébként úgy véli, a PUG elkészítése nem a mostani, hanem a városvezetőség korábbi mandátumának lett volna kiemelt feladata, hisz egy fejlődésben lévő városban ez elengedhetetlen. Ezzel szemben Udvarhely urbanisztikai képe évről évre romlik, tette hozzá. Segítenének az MPP-sek Ugyanakkor - részben a késleltetett PUG miatt is - a törvényesen megengedettnél jóval hosszabb az urbanisztikai bizonylatok, engedélyek kibocsátásának ideje, az MPP ebben kíván segíteni a lakosságnak. „Kérjük az udvarhelyieket, hogy keressék fel irodánkat, ha több mint 30 napja beadványnyal fordultak a polgármesteri hivatalhoz, de nem kaptak választ, évek vagy hónapok óta várnak egy-egy engedélyre, aláírásra, vagy bejelentkeztek a polgármester fogadóóráira, de nem sikerült találkozniuk vele" - sorolta Gálfi Árpád, az MPP helyi elnöke. A párt hétköznapokon 10 és 14 óra között tart ez ügyben ügyfélfogadást a Kossuth Lajos utca 20. szám alatti székhelyén, de a magyarpolgariparts@yahoo.ro címre is lehet írni, illetve Facebookon is elérhetők. „Dolgozni kell, polgármester úr!” Gálfi szerint a késésekért nem a polgármesteri hivatal urbanisztikai osztályának munkatársai, hanem Bunta Levente polgármester okolható: az MPP-sek frakcióvezetője szerint ugyanis a városvezető hónapokig nem látja el kézjegyével az asztalán halmokban álló iratcsomókat. „Főnökének, Kelemen Hunor szövetségi elnöknek marosvásárhelyi megjegyzését osztja az MPP is, miszerint dolgozni kell, polgármester úr. Dolgozni kell Udvarhelyért" - fejtette ki. Van-e engedélye AZ ALPOLGÁRMESTERNEK? A tájékoztatón Gálfi említést tett arról is, hogy az Uh.ro hírportálon megjelent cikk apropóján - miszerint Benedek Árpád Csaba építkezési engedély nélkül építene házat a Mikes Kelemen utcában - felkérik az alpolgármestert, tisztázza magát. „Számunkra meglepő, hogy a város egyik elöljárója engedély nélkül építene házat, amennyiben azonban igaznak bizonyul, akkor felszólítjuk Benedek Árpád Csabát, hogy mondjon le tisztségéről és önkormányzati mandátumáról" - hangsúlyozta Gálfi. Mint ismeretes, az elmúlt években kibocsátott építkezési engedélyek lajstromán nem szerepel az alpolgármester háza, viszont szerepel egy, szintén a Mikes Kelemen utcai telkére azóta felépített kisebb lefedés engedélye. „Nem értjük, mi az akadálya annak, hogy az alpolgármester bemutassa az engedélyét a helyi sajtónak. Továbbá ha létezik az engedély, arról a polgármesternek is tudnia kellene" - vetette fel a párt helyi elnöke. ■ ___________________________________________________________________________FOTÓ: THOMAS CAMPEAN A hivatali ügyintézésben, az engedélyeztetés felgyorsításában segítenének a polgáriak A száz éve történt örmény sorscsapásra emlékeznek 1915. április 24-e éjjelén az oszmán kormány összegyűjtött és bebörtönzött hozzávetőleg kétszázötven örmény értelmiségit, és aznap éjjel mindannyiukat kivégezték. Ezt a dátumot tekintik az örmény genocídium kezdetének. A centenárium jegyében a székelyudvarhelyi Magyar Örmény Kulturális Egyesület Örmény Klubja április 17-én megemlékezést szervez. Szentmisével, majd kulturális PROGRAMOKKAL EMLÉKEZNEK Pénteken délután fél hattól a ferences templomban az örmény közösség tragédiájának emlékére szentmisét celebrál Antal testvér, templomigazgató. Azt követően a Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola koncerttermében, a Kossuth Lajos utca 41. szám alatt kulturális programmal folytatódik a megemlékezés. Gyarmathy Melinda örmény költők magyarra fordított verseit szavalja, és a nap történelmi jelentőségéről előadást tart Szász Tibor András felsősófalvi református lelkipásztor. Kötetlen beszélgetéssel folytatódik az évfordulós együttlét. Visszatekintő Az 1877-78-as háború következtében Törökország elveszítette a Balkánt. A békekötés feltétele volt, hogy az ország határain belül élő keresztények jogait és életét tiszteletben tartják. Ezt a nagyhatalmak garantálták. II. Abdul-Hamid szultán idejében megkezdődött a nagyszámú örmény lakosság ellehetetlenítésének, majd kiirtásának folyamata. Kurdokat telepítettek örménylakta vidékekre. Az Ifjú Török mozgalom nem találta elég radikálisnak a nyomásgyakorlást, ezért jól szervezett halálbrigádok pogromokat szerveztek. 1909-ben a Kilikiai Adanában harmincezer embert gyilkoltak le. Miután az Ifjú Törökök Kemal Atatürk által átveszik a hatalmat, kihasználva az első világháborút, főleg a gallipoli partraszállást, elérkezettnek találták az időt, hogy az évek óta kidolgozott népirtási tervet életbe léptessék és megszabaduljanak legnagyobb létszámú etnikumuktól. A hadseregben szolgáló 250 ezer örmény katonát lefegyverezték, munkaszolgálatra kényszerítették, majd elpusztították őket. Anatólia és Kilikia lakosságát több hullámban támadták, halálmenetekbe kényszerítették, és a Szír-sivatagban ölték le őket. Az 1922-ig tartó üldöztetésben másfél millió örmény pusztult el rettenetes módon. Törökország a mai napig rágalomnak tartja a népirtás emlegetését az akkor történt borzalmak kapcsán, melynek következménye egy több ezer éves kultúra és nép majdnem teljes felszámolása volt. A tervszerű, brutális örmény mészárlást a történelem első népirtásaként tartják számon. MOLNÁR MELINDA Ásatást kezdenek a várban Jövő hónapban kezdődik meg azoknak az ágyúállásoknak a feltárása, amelyekre tavaly bukkantak rá a Székely Támadt vár falain végzett gyorsbeavatkozás során. A felfedezés szükségessé teszi a várfelújítási tervek módosítását is, a javítási munkálatokat csak a régészeti feltárás megkezdése után folytatják. Várhatóan májusban folytatják a Székely Támadt vár falainak sürgősen elvégzendő javítási munkálatait, ugyanis a műemlék Kornis Ferenc utcai oldalának falában tavaly felfedezett lőrések, ágyúállások és gerendafészkek egy régészeti feltárást tesznek szükségessé a munkálatok folytatása előtt. Mint arról múlt év őszén beszámoltunk, a műemlék múltja a vártnál is izgalmasabb, ugyanis a várfalban, amelyről korábban azt hitték, hogy egy sík fal volt, már tíz ágyúrést találtak, valamint több méter mélyen benyúló gerendafészkeket is. Ez egy kisebb régészeti ásatást tesz szükségessé, a szelvényt májusban nyitják meg, így addig nem folytatódhatnak a várfalakon tavaly elkezdett gyorsbeavatkozási munkálatok - tájékoztatott Miklós Zoltán, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója. A felfedezés miatt a várfelújítási terveket is módosítani kell, hiszen azokban nem szerepelnek a tavaly megtalált lőrések, ágyúállások, emiatt is várni kell a falak javításának folytatásával. A szerződés értelmében a kivitelező cégnek jövőre kell befejeznie a munkálatokat, melyeknek összértéke 400 ezer lej, de ebből idén csak 200 ezer lej áll rendelkezésükre, így emiatt sem sürgetik a munkálatokat - mondta el a múzeum igazgatója. Egyébként a tavalyi felfedezés átírja a Székely Támadtvárban alkalmazott hadászati technológiával kapcsolatos korábbi információkat, feltételezhető ugyanis, hogy az építmény oldalában nemcsak egyszerű folyosók voltak, hanem egy kazamatarendszer, vagyis olyan nagyobb építményeknek is lenniük kellett ott, amelyekben ágyúállások voltak. Az izgalmas feltárás a műemlék történelme mellett a vár majdani bemutatása szempontjából is jelentősnek számít. ■ SZ. I.