Udvarhelyi Híradó, 2016. április (27. évfolyam, 63-83. szám)
2016-04-01 / 63. szám
AKTUÁLIS Udvarhelyi Híradó , 2016. április 13., péntek-vasárnap Böjte atya gyerekeinek tanítaná meg a szakmát „Minden magban új élet van” Ha itthon nem, határon túl akad olyan kertész, aki értékeli és átvenné a felsőboldogfalvi vetőmagtermesztő, Jére Lajos tudását. Az udvarhelyszéki termesztőnek segítő hiányában az utóbbi időben teherré vált a piacozás, valamint a magok előkészítése, sokéves keresés után sem akadt kitartó tanítványa. Cikkünk hatására viszont számos Kárpát-medencei érdeklődő akadt, aki megtanulná a szakmát. H VERES RÉKAozzászólásokban a Székelyhonon, valamint e-mailekben írták meg a külföldi érdeklődők, hogy szívesen megtanulnák a vetőmagtermesztést a majdnem fél évszázados tapasztalattal rendelkező Jére Lajostól. Felvidékről, de több magyarországi településről is érkeztek hozzászólások, még egy magyarországi tanintézet, a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója is érdeklődött. „Rengeteget kellene még tanulnom, gondoltam, tovább tudnám vinni tudását" - írta hoszszú levelében a Szolnok megyei Kenderesen lakó Lacza Mihályné. A szintén anyaországi Debreczeni Édát az is motiválta a kapcsolatfelvételre, hogy rokonai Erdélyben élnek, másrészt pedig az eddig hobbijaként űzött növénytermesztést vállalkozássá fejlesztené, és úgy érezte, Jére Lajos tudásában van az a bizonyos fűszer, amit keres. „Ha van egy marék vetőmagod, már nem halsz éhen" - fogalmazott. Szerinte az értékes tudás azért válik elérhetetlenné, mert nincs ki átvegye, megőrizze és felhasználja, még akkor sem, ha van rá kereslet és kialakult vevőkör. Nem lehet egyik napról a másikra MEGTANULNI Meglepte az érdeklődés Lajos bácsit is, hiszen nem egy környékbeli faluban keresett már olyan személyt, akinek átadhatja tudását, majd helyét is a piacon. Többször próbálkozott fiatalabb érdeklődőknek megtanítani a vetőmagtermesztés csínját-bínját, ám azok mind érdektelenekké váltak, illetve meghátráltak, amikor meglátták, mennyi munkával jár ez a szakma. Hosszas, többéves folyamat előállítani a megfelelő, vetésre szánt magokat, ezért nem olyan egyszerű egyik napról a másikra elmondani, mi is a titka - tudtuk meg Lajos bácsitól. Az aprólékos munka egész évben tart, már ősszel kezdődik, amikor elő kell készíteni a földet, tavasszal vetni, nyáron kötözni, öntözni, majd ősszel és télen szárítani, tisztítani kell a piacra szánt magvakat. „Ha az asztalomon elgurultak a magok, egyenként fogtam meg és tettem vissza a helyükre. Bolondnak, megszállottnak hittem magam, mígnem valaki rámutatott, hogy minden magban új élet van" - emlékezett vissza a kezdetekre. Eladja a megmaradt magokat Noha legutóbbi beszélgetésünkkor azt mondta, a piacozást végleg abbahagyja, idén még utoljára kiváltja eladói engedélyét, hogy hasznossá tegye a tavaly termesztett magokat, de már csak családja részére ültet, földjei többségét is eladta. A külföldi érdeklődés kapcsán elmagyarázta, a magtermesztés időigényes, így a módszerek elsajátítása is több évet igényel. Úgy véli, nem lehet egy hétvége alatt elmondani mindent a munkáról, látni kell a teljes folyamatot, ami egyes magvak esetében több évig tart. Lajos bácsi egyébként bármikor szívesen beszélget a magtermesztésről, legszívesebben a Böjte Csaba gyermekotthonaiban gondozott fiataloknak tanítaná meg a vetőmagtermesztést. ■ „Bolondnak hittem magam, mígnem valaki rámutatott, hogy minden magban új élet van” Jére Lajos: Nem lehet kispórolni a munkát a magtermesztésből. Hosszú folyamat a tudás elsajátítása is Leromlott állapotban a Hargita megyei műemlék épületek fele Több mint nyolcszáz A és B kategóriás műemlék épület található Hargita megyében, ezek fele pedig leromlott állapotban van. Noha pénz hiányában a nagyobb javítások finanszírozására az európai uniós pályázatok a legkedvezőbbek, Hargita Megye Tanácsa is különített el pályázati keretet erre a célra, amely magánszemélyeknek, egyházaknak és egyesületeknek szól. A Hargita megyei, több mint 800 műemlék épület túlnyomó része B kategóriásnak számít, kevesebb arányban vannak A besorolásúak - tudtuk meg Fülöp Otíliától, a megyei tanács főépítészétől. Mint mondta, Udvarhelyen mindöszsze három A kategóriás műemlék van: a Székely Támadt-vár és a hozzá tartozó iskola, a Szent Miklós-plébánia és a mellette lévő parókia, valamint a Jézuskápolna és az oda tartozó terület. Ezek mellett a régészeti lelőhelyek is ebbe a besorolásba tartoznak, például a Budvár környéke. Többnyire magántulajdonban Fülöp Otília rámutatott, a népépítészeti épületek (parasztházak) többsége nagyon leromlott állapotban van, főleg a gazdátlan épületek. Az egyházi műemlék ingatlanok többsége fel van újítva, hiszen azokról van kinek gondoskodnia. Olyan esetekről tudnak ugyanakkor, hogy strukturális hiba miatt megrepedtek az épületek, ezért felújításuk nagyobb beruházást igényel. „A műemlék-tulajdonosnak egy pluszteher a szakszerű terv elkészíttetése, ezért vannak elhanyagolva egyes épületek" - magyarázta a főépítész, aki úgy látja, többnyire a pénzhiány szab gátat a restaurálásoknak. Mint mondta, a műemlékek többsége inkább magán- vagy egyházi tulajdonban van. Az önkormányzatok kevés ilyen épülettel rendelkeznek, azonban számukra is megterhelő a felújítás - magyarázta. Nőn A PÁLYÁZATI PÉNZALAP Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke kifejtette, idén 600 ezer lej pályázható összeget különítettek el A, illetve B. kategóriás műemlék épületek feljavítására, ami kétszer több a tavalyinál. A kiírásra pályázhatnak magánszemélyek, egyházak és egyesületek, de önkormányzatok nem. Általában 10 és 30 ezer lej körüli összeget ítélnek meg egy pályázónak. Támogatást lehet kérni a felújítási tervek elkészítésére, tanulmányokra és kivitelezésre is. „Mindenképp fontosnak tartjuk a programot, hiszen nemcsak új dolgokat kell építeni, hanem örökségünkre is vigyáznunk kell" - fogalmazott Incze. A program részeként felújított épületeket tíz évig nem lehet eladni, ellenkező esetben vissza kell fizetni a támogatást. A pályázatokat június 30-áig kell benyújtani a megyei tanácsnál. Az alelnök szerint már többen is érdeklődtek a programról, például az udvarhelyi Belvárosi Református Egyházközség, de magánszemélyek is. Kérdésünkre elmondta, ebből az összegből nem lehet például az udvarhelyi műemlék jellegű vagy régi épületeket felújítani, arra külön programot kellene kidolgoznia a városnak. Hozzátette, ebben szívesen segítenének a polgármesteri hivatalnak, sőt már egyeztettek is a kérdésben, ám előrelépés mindeddig nem történt. Kevesen jogosultak a munkálatokra T., Hargita megyében összesen öt olyan építész van, aki jogosítványt szerzett a műemlék épületek feljavításával kapcsolatos tervek és tanulmányok elkészítésére - mondta Incze. A kivitelezések irányítására hat építészmérnök jogosult. Az alelnök leszögezte, nem vállalatoknak adnak engedélyt a műemlék épületek tatarozására, ezekért szakembereknek kell vizsgázniuk. FÜLÖP-SZÉKELYBOTOND Udvarhelyen csupán három A kategóriás műemlék épület van. A Jézus-kápolna az egyik